Pfv.21997/2011/9 – Kúria

(1)Pfv.IV.21.997/2011/9.szám A Kúria a dr. Szendrei Zsuzsanna pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Győry András ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Csongrád Megyei Bíróság előtt 7.P.20.588/

1. számon megindított és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.280/2011/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes képviseletében eljárt pártfogó ügyvéd díját, valamint a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet - helybenhagyva az elsőfokú bíróság ítéletét elutasította a személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt előterjesztett keresetet. A jogerős ítélet alapjául szolgáló releváns tényállás szerint a „Délmagyarország" című lap internetes oldalán
4. november 25-én „Kilakoltatták ... - nem tudják, mihez kezdjenek" címmel megjelent cikk annak ismertetését követően, hogy az önmagát mindvégig ártatlannak valló felperest 2002-ben a Csongrád Megyei Bíróság jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt, kettő év felfüggesztett börtönbüntetésre és 520.000 forint pénzbüntetésre ítélte, és a mintegy másfél millió forint büntetést a felperes nem tudta kifizetni, ezért a családi házukat elárverezték, a kilakoltatás menetéről tudósított. A perbeli időszakban a ... bírósági titkárként dolgozó alperes a cikket követő olvasói hozzászólások rovatban - mások mellett - fejtette ki a véleményét az adott végrehajtási ügyről. A felperes állítva, hogy az alperes a hozzászólásaival a nagy nyilvánosság előtt megsértette a becsülethez és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát, kérte az alperes 3.500.000 forint nem vagyoni kárának megfizetésére, valamint a Délmagyarország című napilapban közlemény közzétételével, elégtétel adására kötelezését. Az alperes vitatva a jogsértést, a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperesnek a felperes által sérelmezett (
5. számú) hozzászólása nem önálló bejegyzés, hanem más, korábbi hozzászóló bejegyzésére adott válasz volt, amelyben a hozzászóló azt feltételezte, hogy az alperes volt a végrehajtó. Az alperes - hangulatjelekkel ellátott - hozzászólása, mely szerint „10 % alatt nem állok szóba senkivel, ezen az ügyön rengeteget kaszáltam és még azt is mondhatom: Benne leszek a tévében!", a felperes személyére nem vonatkozó, ironikus hangvételű megjegyzés volt. Az alperes abban a (
6. számú) hozzászólásában, amelyben a felperesre vonatkoztatható „bűnöző" kifejezést használta, valótlan tényt nem állított és a való tényt sem tüntette fel hamis színben. A felperessel szemben a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet állapította meg. A felperes álláspontjával szemben a kifejezést a köznyelvben nemcsak a több bűncselekményt elkövető, bűnöző életmódot folytató, illetve a bűncselekmények meghatározott típusát (emberölés, lopás, garázdaság) elkövető személyre szokás használni. Az a sérelmezett, hangulatjellel ellátott (
7. számú) hozzászólás, amely szerint „Olyan jó, hogy mindenről a zsidók tehetnek. Vagy a cigányok. El sem tudom képzelni, mi lenne, ha e két népcsoportot kereszteznénk", ugyancsak nem önálló bejegyzés, hanem másnak utóbb törölt, másokban is megütközést keltő, vélelmezhetően szélsőséges nézeteket tükröző - hozzászólására adott, ironikus hangvételű válasz volt, amely a felperes személyére nem vonatkozott. Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet a Ptk.
8. §-a alapján a jóhírnév, illetve a Ptk.
9. §-a szerint a becsület és az emberi méltóság megsértésének hiányában a keresetet elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalmilag annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helytadás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk.
10. és
11. §-aiban foglaltakat megsértve állapította meg a jogsértés hiányát. Az alperes a munkája során tudomására jutott tényeket közölve megsértette a jóhírnevét és ismerősei előtt lejáratta. Az alperes a végrehajtási eljárás során, miután írásbeli nyilatkozatot kért tőle, a hozzászólásában kifejtett véleménye szerint a kisebbséghez tartozik, ezzel az egyenlő bánásmód követelményét sértette meg. A „bűnöző" kifejezés ugyancsak sértette a személyiségi jogait. Kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, megalázó szavakat használt az alperes, amely lelkileg és egészségileg is megviselte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Ptk.
12. §-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti többek között - a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk.
13. §

(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A

(2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. E rendelkezések alapján a jóhírnév sérelmét az érintett személyre vonatkozó, általában a valótlan és a közfelfogás szerint sértő tény állítása, híresztelése, hamis színben való feltüntetése, a becsület sérelmét pedig a tényektől függetlenül, önkényesen alkotott, a más személyét kifejezésmódjában is indokolatlanul bántó (becsmérlő, megalázó) vélemény okozza. Az adott esetben, amint azt a jogerős ítélet is helytállóan megállapította, az alperesnek a felperes által sérelmezett és a másodfokú bíróság által - a fellebbezéssel érintett körben vizsgált hozzászólásai a „bűnöző" kifejezést tartalmazó közlés kivételével a felperes személyére nem vonatkoztak. Így e közlések tekintetében a felperest a közvetlen érintettségének hiánya miatt a személyiségvédelem nem illeti meg. A „bűnöző" kifejezés használatával az alperes a felperes - jogerős bírósági ítélettel is elmarasztalt - magatartását értékelte, amelynek ténybeli alapja van, ezért nem önkényes. Amennyiben pedig a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, függetlenül attól, hogy az elkövető magát ártatlannak tartja, a bűncselekményt elkövető személyre az elmarasztaló „bűnöző" kifejezés használata kifejezésmódjában nem „indokolatlanul" sértő vagy bántó. Kétségtelen, hogy az adott végrehajtási ügyben bírósági titkárként eljárt alperes magatartása kifogásolható, a fent kifejtettek szerint azonban a felperes személyhez fűződő jogainak megsértése nem volt megállapítható. Ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg a jogerős ítélet a jogsértés hiányát. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a Pp. 87. §

(2)bekezdés alapján rendelkezett az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes pártfogó ügyvédi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült díj, valamint a felperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték állam által való viseléséről. Az alperesnek áthárítható felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. Budapest,
2. április
3. Dr. Baka András sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna Kovács Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő sk. előadó bíró, Böszörményiné dr.