← Magyarország

Pf.20756/2011/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.756/2011/

  1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Törőcsik Tamás ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek, - dr. Fedor Tamás ügyvéd által képviselt SZŐREG-KÜBEKHÁZI HÁRMASHATÁR VADÁSZTÁRSASÁG (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
  2. október
  3. napján kelt 13.P.21.071/2011/
  4. sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
  5. és
  6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000,-(Tízezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes
  7. év óta tagja az alperesi vadásztársaságnak. A vadásztársaság közgyűlése 1/
  8. (IV. 18.) Korm. számú határozatával a tagsági jogviszonyát kizárással megszüntette. A határozat indokolása szerint a felperes nem rendelkezett érvényes fegyverviselési engedéllyel, ennek ellenére vadászott, amely magatartásával megszegte a vadászati törvényt, valamint az alperes alapszabályát és házi szabályzatát. A Csongrád Megyei Bíróság
  9. március
  10. napján jogerőre emelkedett 13.P.21.382/2009/
  11. sorszámú ítéletével a határozatot megsemmisítette, mert nem volt megállapítható, hogy a felperes fegyverrel részt vett a vadászatokon. Az alperes az 1/
  12. (III. 28.) Kgy. számú határozatával a felperes tagsági jogviszonyát ismételten megszüntette. Indokolása szerint az alapszabály XV. fejezet 1/f. pontja alapján a közgyűlésen résztvevő tagok 2/3 arányú szótöbbséggel döntöttek. A felperes a
  13. március
  14. napján tartott legfőbb testületi ülésre meghívót nem kapott. Az alperes újabb fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben és 1/
  15. (IV. 22.) elnökségi határozatával az eljárást felfüggesztette a tagsági jogviszony megszüntetése tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatának jogerős elbírálásáig. A fegyelmi eljárás azért indult, mert a felperes
  16. november
  17. napjától
  18. február
  19. napjáig fegyverviselési engedély hiányában vett részt vadászatokon. -2- A felperes keresetében a tagsági jogviszonyt megszüntető 1/
  20. (III. 28.) Kgy. számú határozat megsemmisítését kérte törvénysértésre hivatkozva. Előadása szerint a közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, nem kapott meghívót, az eljárásban a védekezés jogát az alperes nem biztosította és a határozat olyan indokolást tartalmaz, amelyből a tagsági jogviszony megszüntetésének oka nem állapítható meg. Az alperes a per tárgyalásán nem jelent meg és előzetes felhívás ellenére írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, okirati bizonyítékokat nem csatolt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a támadott közgyűlési határozatot megsemmisítette. Kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 42.000,-Ft perköltséget. Indokolásából megállapíthatóan az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a vadásztársaság közgyűlésének összehívása, a felperes kizárására irányuló eljárás lefolytatása és a határozathozatal a jogszabálynak és az alapszabálynak megfelelően történt. E körben a bíróság a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés mellett felhívta érdemi ellenkérelmének, valamint a határozat hozatalával kapcsolatos dokumentumok csatolására. Az alperes az első tárgyalás időpontjáig a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, amelynek következményét az elsőfokú bíróság a Pp.
  21. §

(6)bekezdése alapján értékelte. Egyebekben a rendelkezésre álló tényadatok és okirat bizonyíték alapján megállapította, hogy az alperes az egyesülési jogról szóló
  1. évi II. törvény
  2. § a) pontjában foglaltakat megsértette, amikor nem hívta meg a felperest arra a közgyűlésre, amelyen a tagsági jogviszonyának megszüntetéséről határoztak. A döntés indokolása nem tartalmazza, hogy a felperes milyen fegyelmi vétséget követett el, csupán utal az alapszabály XV. fejezet
(1)bekezdés f) pontjára. Nincs arra adat, hogy a tagsági jogviszony megszüntetésére milyen eljárás vezetett, nem állapítható meg, hogy a felperest előzetesen tájékoztatták volna a fegyelmi eljárás megindításáról és biztosították a védekezés lehetőségét. Ezen körülmények és a nem kellően indokolt határozat olyan súlyú jogszabálysértésnek minősülnek, amelyek a határozat megsemmisítéséhez vezettek. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, a határozat indokolásában feltüntetett alapszabályi rendelkezés a tagsági jogviszony megszűnésének eseteit sorolja fel. A vadásztársaság közgyűlése a korábbi alapszabályát
  1. március
  2. napján módosította és a módosított alapszabályt a nyilvántartást vezető bíróság tudomásul vette. A hivatkozott módosítás lényegi eleme, hogy a vadásztársaság 2/3-os arányú szótöbbséggel kimondhatja feloszlását, ezért a felperes tagsági jogviszonyát nem fegyelmi eljárás keretében szüntette meg, hanem a közgyűlés 2/3-a döntött arról, hogy ne legyen tagja a vadásztársaságnak. A közgyűlés időpontjáról minden tag értesült, ajánlott levélben a meghívót kézhez kapta. Véleménye szerint, ha a vadásztársaság közgyűlése minősített szótöbbséggel dönthet a megszűnéséről, akkor a tag tagsági jogviszonyát is megszüntetheti ugyanezen módon. Az eljárás és döntés egyértelműen demokratikus, amely a többség akaratát tükrözi. -3- Pf.III.20.756/2011/
  3. szám A felperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés megalapozatlan. A Pp.
  4. §
(1)bekezdése értelmében a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A felperest terhelte a keresetében előadott tények közül annak bizonyítása, hogy a támadott határozat indokolása jogsértő, mert abból nem tűnik ki a tagsági jogviszony megszüntetésének konkrét oka. A nemleges körülmények bizonyítását a bírói gyakorlat nem ismeri, a meghívó kézbesítésének és a védekezési jog biztosításának kérdésében kötelezettség nem terhelte. A felperes a bizonyítási kötelezettségének eleget tett, amikor csatolta a felülvizsgálni kért közgyűlési határozatot, amely nem tartalmazza a tagsági jogviszony megszüntetésének pontos indokát. Az alperessel közölt kereseti tényelőadással és bizonyítékkal szemben a bizonyítási teher átfordulása miatt az elsőfokú bíróság részletes tájékoztatást adott az alperesnek arról, hogy a Pp. 3. §
(3)bekezdése és a 141. §
(2)bekezdése alapján milyen kötelezettség terheli. Felhívta, hogy 15 nap alatt tényállításait és nyilatkozatait, bizonyítékait terjessze elő, csatolja a
  1. évben és jelenleg hatályos alapszabályát, a felperessel szemben indult, felfüggesztésre került eljárás iratanyagát, a meghallgatásról készült jegyzőkönyveket, valamint azokat a közgyűlési jegyzőkönyveket, meghívókat, amelyek a vele kapcsolatban indult eljárások során születtek. Figyelmeztette az alperest, hogy amennyiben a megadott határidő alatt a kötelezettségének nem tesz eleget, nyilatkozata és bizonyítási indítványának bevárása nélkül a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg határozatát a Pp.
  2. §
(6)bekezdésében foglaltak szerint. Az alperes a 2/I. és 2/II. számú végzéseket
  1. június
  2. napján átvette, azonban az elsőfokú bíróság felhívásának nem tett eleget. A
  3. október
  4. napján tartott tárgyaláson nem jelent meg és eddig az időpontig nem terjesztette elő védekezését, tényelőadását sem abban a vonatkozásban, hogy a felperes keresetét milyen alapon vitatja. Az egyesülési jogról szóló
  5. évi II. törvény
  6. §-a szerint indult perben a törvény
  7. §
(2)bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával a bíróság jogszabálysértés esetén a felülvizsgálni kért határozatot ítéletével megsemmisítheti. A tagsági jogviszonyt a közgyűlés az ok megjelölése nélkül nem szüntetheti meg, mert ez sérti a törvény
  1. §-ában rögzített önkéntesség elvét, amely a tagsági viszony fenntartása esetén is érvényesül. A felperes a kereseti előadását bizonyította, míg az alperes a Pp.
  2. §
(2)bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget, amelynek eljárásjogi következményét az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta. Az előzőekben kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. -4- Az alperes az eredménytelen fellebbezés folytán köteles a felperes másodfokú eljárás során felmerült költségét megtéríteni, amely a jogi képviseletével merült fel és mértéke a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a),
(5)és
(6)bekezdésén alapul. A fellebbező fél lerótta a fellebbezési eljárási illetéket. S z e g e d,
  1. március hó
  2. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.