Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.35/2012/
- szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi március hó
- és március hó
- napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság a hivatali visszaélés bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Baranya Megyei Bíróság 12.B.75/2011/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a vádlottat az ellene emelt hivatali visszaélés bűntettének (Btk.225.§) vádja alól f e l m e n t i . Az eljárás során felmerült 8.700 (nyolcezer-hétszáz) forint bűnügyi költség az állam terhén marad. Indokolás A Baranya Megyei Bíróság
- december
- napján kelt ítéletével a vádlottat hivatali visszaélés bűntette miatt 10 hónap börtönre ítélte. A szabadságvesztésbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, egyben a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, és kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a védő elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában a jogorvoslattal megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére tett indítványt. A vádlott a másodfokú eljárás során a nyilvános tárgyaláson a védője által bejelentett fellebbezéshez csatlakozva, maga is felmentését kérte. A tárgyaláson jelen levő ügyész a bizonyítási eljárás lefolytatása után a vádlott felmentését indítványozta. A másodfokú bíróság a felmentésre irányuló fellebbezéseket és ügyészi indítványt alaposnak látta. A védelmi jogorvoslati kérelmek folytán eljárva a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a Be.348.§
(1)bekezdése alapján felülbírálta. A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, de nem szerezte be azokat az iratokat, amelyek a vádlott cselekményének megítéléséhez, büntetőjogi felelősségének értékeléséhez szükségesek. Ezért a másodfokú bíróság bizonyítást rendelt el, melynek során az ügyben érintettként szereplő tanú1 -el kapcsolatosan keletkezett iratokat és az eljárással kapcsolatos információkat beszerezte. A másodfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás, illetve az iratok tartalma alapján figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdés b) pontjára - az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki, illetve változtatja meg. A Pécsi Városi Bíróság előtt 7.B.586/
- szám alatt eljárás folyik tanú1 és 2 társa ellen. Az ügyben - egyesítés okán - a Pécsi Városi Ügyészség B.3202/2010/
- és B.295/2008/27-I. számon nyújtott be vádiratot. A fenti ügyben a nyomozás 1778/2010.bü. és 124/2009.bü. számon folyt, az ügyek vizsgálója nem a vádlott volt. Az eljárás tárgya a kft
- átvételével kapcsolatos magánokirat-hamisítás, az tanú2 sérelmére elkövetett csalás, a ----frsz-ú Renault, az -----frsz-ú Lancia Delta, az -----frsz-ú Renault Clio és az -----frsz-ú Opel Astra gépkocsikkal kapcsolatos csalás. A Pécsi Városi Bíróság 7.B.805/2010/
- számú ügyében - a vádirat száma B.1326/2009/
- a nyomozati iratok száma 1267/2009.bü. szám - a tanú1 vádlottat bűnösnek mondta ki lopás bűntettében, közokirat-hamisítás bűntettében és természetkárosítás bűntettében. Ezért halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt 1 év 10 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügyben a nyomozás során a vádlott előadóként járt el. Az eljárás tárgya a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának a nevében készített hamis okirat, egy k.....i erdőből kivágott fák eltulajdonításának kísérlete és a fák kivágásával kapcsolatos természetkárosítás. Az 5490/2008.bü. számú ügy - jelen ügy tárgya -, amelynek nyomozása során tanú3 kihallgatására sor került, még nem fejeződött be. Ennek az ügynek tárgya egy Mercedes Vito és egy Opel Omega gépkocsival kapcsolatos visszaélés. A fenti kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól mentes, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul, így irányadó volt a másodfokú eljárásban is. Az eljárás sajátossága volt, hogy az ügyészség az eljárás során bizonyos cselekményekkel kapcsolatosan az eljárást megszüntette (Pécsi Nyomozó Ügyészség Ny.73/
- számú határozat, a vádirat melléklete), egyes, a bíróság által is megjelölt cselekményekkel kapcsolatosan a vádat elejtette (
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdése), illetve a közokirat-hamisítást nem kívánta a vád tárgyává tenni (
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). Figyelemmel arra, hogy jelen eljárásban az állam büntetőjogi igényét az ügyészség érvényesíti és a vád kereteit a bíróság nem lépheti túl, ezért a vádlott magatartását kizárólag abból a szempontból lehetett vizsgálni, hogy az 5490/2008.bü. számú ügyben tanú3 kihallgatása során visszaélt-e hivatali hatalmával. A tényállás megállapítását jelentősen megkönnyítette, hogy a vádbeli időszakban az ügyben érintett tanú1, illetve a vádlott telefonbeszélgetéseit a BM RSZVSZ lehallgatta. Így a telefonlehallgatások adatait összevetve tanú3, illetve tanú1 tanúk kihallgatásával az elsőfokú bíróság aggálytalan tényállást állapíthatott meg. Megerősíti az elsőfokú bíróság mérlegelését az a körülmény is, hogy tanú3 egy spontán beszélgetés során beszélt tanú1nek kihallgatásának körülményeiről, az ott elhangzottakról. Nyilvánvalóan nem volt tudomása arról, hogy a telefonbeszélgetést rögzítik. Ezért nem megalapozott az a kétely, hogy ebben a beszélgetésben tanú3 nem a valóban megtörtént eseményekről számol be élettársának. A gondos mérlegelés alapján megállapított tényállásból az nyilvánvalóan kiderült, hogy a vádlott a kihallgatás során nem az eljárási, illetve szakmai szabályoknak megfelelően járt el. Figyelemmel azonban arra, hogy a közokirat-hamisítás a vád tárgyát nem képezte, így annak vizsgálata, hogy tanú3 vallomása az általa elmondottaknak megfelelően került-e jegyzőkönyvbe foglalásra, nem vizsgálható, ennek büntetőjogi értékelése is elmarad. A bíróságnak tehát kizárólag azt kellett vizsgálni, hogy a vádlott kívánt-e jogtalan előnyt szerezni magának vagy tanú1-nek, és kifejezetten ebből a célból szegte-e meg hivatali kötelességét, lépte túl hatáskörét, vagy élt vissza hivatali helyzetével. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a célzat, mint a hivatali visszaélés bűntettének egyik tényállási eleme hiányzik. Az fel sem merült, hogy tanú3 kihallgatása során a kezdetben ismeretlen tettes ellen folyó büntetőeljárásban a vádlott magának bármiféle jogtalan előnyt szerezhetett volna. E körben téves az elsőfokú bíróságnak az az érvelése, hogy önmagában a szembesítések elmaradása és ezzel a nyomozás gyorsabb lefolytatása a vádlott számára olyan előnyt jelentett, ami a hivatali visszaélés bűntette elkövetésének megállapítását megalapozná. A vádlottnak az eljárás ilyen módon történő lefolytatásából olyan haszna nem származott, amely a hivatali visszaélés bűntette körében jogtalan előnyként lenne értékelhető. Egyébként is aggályos az elsőfokú bíróságnak az ítélet
- oldal
- bekezdésében megfogalmazott vagylagos célzatra utalása. A másodfokú bíróság sem az 5490/2008.bü. számú ügyben, sem más tanú1 ellen folytatott büntetőeljárások során, - melyek nyomozója és előadója a vádlott volt -, nem talált olyan bizonyítékot, amely azt igazolta volna, hogy a vádlott tanú1-t bármiféle jogtalan előnyben részesítette volna. Kétségtelen felmerült, hogy tanú1 a rendőrséggel együttműködő személy, a hatóságok számára rendszeresen szolgáltat információt. Azonban, hogy ezért őt a vádlott az erre vonatkozó szabályok megszegésével egy büntetőeljárásban előnyben részesítette, nem merült fel. Különösen nincs ilyen bizonyíték tanú3 kihallgatásával kapcsolatosan. A vádlott által folytatott nyomozások kapcsán sem merült fel semmilyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy tanú1 számára az eljárás során bármilyen kedvezményt biztosított volna a nyomozó hatóság. Amennyiben ilyen adatok nincsenek, nem állapítható meg, hogy tanú1 bármiféle jogtalan előnyben részesült volna a vádlott részéről. Így a célzat, mint a hivatali visszaélés bűntettének szükséges tényállási eleme hiányzik, ezért a vádlott terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény. Erre tekintettel a másodfokú bíróság a Be.6.§
(3)bekezdés a) pontja alapján a vádlottat a Btk.225.§-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette. A felmentő rendelkezésre figyelemmel az eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be.338.§
(2)és 339.§
(1)bekezdése alapján az állam viseli. P é c s,
- március
- Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Tóth Sándor s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Pécsi Ítélőtábla Bf.35/2012/
- számú ítélete
- március
- napján jogerőre emelkedett. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke