← Magyarország

Gf.20242/2011/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.242/2011/4.szám A Győri Ítélőtábla Lakiné dr. Boros Brigitta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Csomós Lilla Annamária ügyvéd által képviselt alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság

  1. április
  2. napján meghozott 1.G.40.126/2010/
  3. számú ítélete ellen az alperes által
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60.000,- (Hatvanezer) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Veszprém Megyei Bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.529.701,-Ft összeget és ennek
  5. július
  6. napjától a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatát, valamint 3.408.000,-Ft tőke után
  7. április
  8. napjától a
  9. július
  10. napjáig járó törvényes késedelmi kamatot, valamint 484.000,-Ft perköltséget. Ítéletének tényállásában megállapította, hogy a
  11. április
  12. napján kelt megállapodás alapján a felperesnek - nem vitatottan - visszajáró 3.408.000,-Ft vételárelőlegből az alperes 1.529.701,-Ft összeget visszatartott arra hivatkozással, hogy azt a felperesnek az alperes felé fennálló egyéb tartozásaiba számítja be.
  13. január 11-én a felperes megrendelt az alperestől egy Alphatek láng- és plazmavágó berendezést. Meghatározták, hogy a szállítási határidő az előleg beérkezésétől számított 8 hét. A felek abban is megállapodtak, hogy amennyiben a megrendelő a kiválasztott gépet bármely oknál fogva nem veszi át, úgy a felmerült szállítási, beüzemelési, kereskedelmi és adminisztrációs költségeket meg kell térítenie az alperes részére akként, hogy a szerződésben rögzített vételár 20 %-át megfizeti. A felperes előleget nem fizetett, az alperes a plazmavágó berendezést nem szállította le.
  14. március 28-án kelt megállapodásban a felperes - a
  15. május 20-án létrejött, a felek és az "A" Zrt., mint lízingbeadó közt létrejött háromoldalú megállapodás alapján átvett, és az "A" Zrt-vel kötött lízingszerződéssel finanszírozott - .... esztergagép bizományosi értékesítésére adott megbízást az alperesnek. A megállapodás
  16. pontjában a felperes vállalta, hogy az esztergagép javítási költségének és a javításhoz kapcsolódó szállítás díjának 50 %-át megfizeti az alperes részére. Ugyanezen megállapodásban a felperes a
  17. január 11-én kelt és az Alphatek láng- és plazmavágóra vonatkozó szállítási megállapodást felmondta. Az alperes
  18. február 12-én az .... esztergagépet a felperes telephelyéről elszállította és megrendelte annak javítását a "B" Kft-től. Az esztergagép a felperes birtokába későbbiekben már nem került vissza. Az "A" Zrt. és a felperes közt fennálló lízingszerződést
  19. november 29-én a felek közös megegyezéssel lezárták. A felperes módosított keresetében 1.529.701,-Ft vételárelőleg és ennek
  20. július
  21. napjától járó törvényes késedelmi kamatai, valamint 3.408.000,-Ft tőke után
  22. április 11től
  23. július 4-ig járó késedelmi kamatok megfizetését kérte. Az alperes beszámítási kifogását annak alapján kérte elutasítani, hogy egyrészt az esztergagép javítási költségei körében 500.000,-Ft-os maximális határt határoztak meg, másrészt vitatta, hogy a javítás ténylegesen megtörtént. Hivatkozott arra, hogy az esztergagép piaci értéke - tekintettel a
  24. áprilisban készült műszaki szakértői véleményre is - jelentősen alatta marad az alperes által javítási költség címén beszámítani kért összegnek. Az alperes a felperes kereseti kérelmének jogalapját és összegszerűségét nem vitatta, azonban a kereseti kérelmet elutasítani kérte az általa előterjesztett beszámítási kifogásra tekintettel. A beszámítani kért összeg a
  25. január 11-én kelt szerződés alapján érvényesített 200.000,-Ft szerződésfelbontási költségből, a
  26. március 28-án kelt szerződésre tekintettel érvényesített 819.702,-Ft javítási költségből valamint 150.000,-Ft transzfer-költségből, 420.000,-Ft alperesnél felmerült tárolási díjból és 144.000,-Ft javítást végző cégnél felmerült tárolási díjból tevődött össze. A Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.338/2009/
  27. sorszámú végzésével azért helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét, mivel a megyei bíróság - illetékességének hiányát megállapítva az alperes beszámítási kifogását nem bírálta el. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az alperes beszámítási kifogását nem látta megalapozottnak, ezért a jogalapjában és összegszerűségében sem vitatott kereseti kérelemnek helyt adott. Kifejtette, hogy a
  28. január 11-én kelt szerződés azon kikötése, - miszerint ha a felperes a kiválasztott gépet bármilyen okból nem veszi át, a felmerült (szállítási, beüzemelési, szerviz, beszerzési, kereskedelmi, adminisztrációs) költségeket meg kell térítenie oly módon, hogy a szerződéses vételár 20 %-át fizeti meg az alperesnek - annak helyes értelmezése szerint a Ptk.
  29. §.

(1)bekezdésében írottakat tartalmazza. E szerint a megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni. Jelen esetben azonban a felperes vételárelőleget nem fizetett, így nem is került sor a gép leszállítására. Ebből következően az alperesnek kára sem keletkezhetett, költsége sem merülhetett fel az okból, hogy a felperes a le nem szállított gépet nem vette át. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a 2007. január 11-i szerződés felperes általi felmondásával a szerződés a Ptk. 319. §.
(2)bekezdése értelmében megszűnt. Ez esetben a megszűnés előtt nyújtott szolgáltatásokkal el kell számolni. Jelen esetben a felperes pénzbeli szolgáltatást nem teljesített és arra sem merült fel adat, hogy az alperes olyan szolgáltatást teljesített volna a
  1. január 11-i szerződés alapján, amelynek fejében a felperestől ellenértéket követelhetne. Az elsőfokú bíróság nem látta igazoltnak a
  2. március 28-i megállapodás
  3. pontja alapján érvényesített javítási, szállítási és tárolási költségeket sem. Kifejtette, hogy az alperes által csatolt
  4. március 5-i szervizmegrendelő lap, valamint a "B" Kft.
  5. október 23i levele - amelyben a javítások elvégzésének tényét közli és a gép elszállítására szólítja fel az alperest - továbbá a "B" Kft részére
  6. február 6-án jogcím megjelölése nélküli 1.272.858,-Ft összegű utalás nem alkalmas a javítási költség összegének ítéleti bizonyossággal történő igazolására. Alperes bizonyítási kötelezettségének sem a 150.000,-Ft transzferköltség, sem 144.000,-Ft tárolási díj esetében nem tett eleget. Alperes a beszámítási kifogás részeként érvényesített 420.000,-Ft tárolási díj igazolására csatolta az általa az "A" Zrt. részére kiállított számlát, amely a
  7. július és
  8. november
  9. napja közti időszakra vonatkozik. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy ez az igény azért sem érvényesíthető a felperessel szemben, mivel felperes a lízingszerződést
  10. november 29-én lezárta és a lízingbeadó "A" Zrt. felszólította a felperest a gép haladéktalan átadására. Ezen időszakban a gép sem a felperes birtokában, sem tulajdonában nem volt. Alperes fellebbezésében - a beszámítási kifogásának az elsőfokú eljárásban előadottak alapján helyt adva - a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a
  11. március 28-i szerződés
  12. pontja alapján a javítás költségeinek 50 %-a a felperest terheli. A javítás megtörténtét az alperes az erre vonatkozó megrendelés, levelezés becsatolásával és a javítási költség utalását bizonyító számlakivonattal igazolta. Téves az elsőfokú bíróság azon érvelése, hogy a 420.000,-Ft tárolási díj azért ne volna követelhető a felperestől, mivel abban az időszakban, amikor az felmerült, a felperes, mint lízingbevevő szerződése már megszűnt, így a gépet a lízingbeadónak kellett volna átadnia. A felperes a fellebbezés elutasítását, az elsőfokú ítélet helybenhagyását, alperes perköltségben marasztalását kérte. Kiemelte, hogy a
  13. január
  14. napján létrejött szerződés alapján a felperes a szerszámgép vételárelőleget nem fizette ki, így nem került sor a gép leszállítására. A vételár 20 %-át a felperesnek csak akkor kellett volna megfizetnie, hogy ha a már leszállított gépet nem veszi át. A március 28-án kelt megállapodás alapján a javítási költségeket felperesnek csak a kijavított és a részére leszállított CNC esztergagép átvételét követően kellett volna megtérítenie az alperes által kiállítandó számla ellenében. Az alperes által igényelt javítási költség összesen 1.637.404,-Ft-os összegét kérdőjelezi meg az a tény is, hogy az "A" Zrt. és az alperes
  15. szeptember 8-án 200.000,-Ft + ÁFA áron értékesítette a gépet. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben írtaknak eleget téve, a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, a bizonyítékokat okszerűen, a Pp.
  16. §-ban írtaknak megfelelően értékelve helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel az ítélőtábla egyetért.
  17. január 11-én kelt szerződés körülírja, hogy milyen költségeket kell megfizetni (szállítási, beüzemelése, kereskedelmi, adminisztrációs stb.) abban az esetben, ha a megrendelő, azaz a felperes a gépet nem veszi át. A szerződés ezen pontja arra az esetre tartalmaz rendelkezést, amennyiben a leadott megrendelés alapján a szállító cég bármilyen jogi, vagy tényleges tevékenységet végez az őt terhelő szerződéses kötelezettség, azaz a megrendelt gép leszállítása tekintetében. Jelen esetben a felperes az írásbeli megrendeléséhez az előleget nem fizette meg. Így alperes a megrendeléssel kapcsolatosan tevékenységet nem végzett, ezt maga sem állította. A megrendelés felperes általi felmondására azt megelőzően került sor, hogy az alperes bármilyen tevékenységet végzett volna az őt terhelő szerződéses kötelezettség teljesítésére, ebből eredően tehát sem szerződésfelbontási, sem olyan egyéb költsége, kára nem keletkezhetett, amelynek kompenzálását célozta a
  18. január 11-i megállapodás hivatkozott kikötése. Az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a bizonyítottság hiánya okán az alperesnek a javítási költség 50 %-ára vonatkozó beszámítási kifogását is. Az alperes által becsatolt dokumentumok alapján ítéleti bizonyossággal nem állapítható meg, hogy az alperes fizetett-e javítási díjat, illetőleg milyen munkák után milyen összegű javítási díjat fizetett ki a "B" Kft. részére. Alperes sem az elvégzett munkákra vonatkozó munkalapot, sem a "B" Kft. által az elvégzett munkákról kiállított számlát, sem az általa a felperes részére kiállított számlát nem csatolta. Sem a 150.000,-Ft transzferköltség, sem a 144.000,-Ft összegű tárolási költség tekintetében bizonyítási kötelezettségének az alperes nem tett eleget. A 420.000,-Ft tárolási díj vonatkozásában az alperes tényelőadást sem tett arra vonatkozóan, hogy mely okból, milyen jogcímen tárolta a gépet, hogy a tárolási díj összegszerűsége min alapul, milyen szempontok alapján határozta meg azt az időszakot, amelyre vonatkozóan tárolási költséget érvényesít, figyelemmel arra a tényre is, hogy a
  19. március 28-án kelt szerződés alapján bizományosi értékesítés céljából vette át a gépet felperestől. A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes beszámítási kifogása nem megalapozott és adott helyt a felperes - egyebekben nem vitatott kereseti kérelmének. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  20. §.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltség felperes részére való megfizetésére. Győr,
  2. március
  3. napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: . Sarmon Hedvig sk. előadó bíró Dr. Maurer Ádám sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.