Pf.20790/2011/7 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.790/2011/

1. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Szeszák Gyula (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Porcsalmy Gergely Csanád ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Porcsalmy Gergely Csanád Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (címe) II. rendű, III.rendű alperes neve (címe) III. rendű, IV. rendű alperes neve (címe) IV. rendű és V.rendű alperes neve (címe) V. rendű alperesekkel szemben személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5.P.21.556/2011/
2. számú ítélete ellen a felperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett, valamint Pf.
4. és
5. sorszámok alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alpereseknek személyenként 50 000 (ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban megjelölt módon és határidőn belül - 180 000 (egyszáznyolcvanezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes
6. és
7. évek között .... Város polgármestere volt. .... Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 46/
8. (IV.17.) KT határozatában úgy rendelkezett, hogy a képviselő-testület pályázatot nyújt be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz a mezőgazdasági célú belvízhálózat létesítményeinek támogatása céljából. A 93/
9. (IX. 4.) KT határozat szerint a beruházás 42 412 000 Ft költségének 40 %-át önerőként az önkormányzat biztosítja.
10. szeptember hó
11. napján .... Város Polgármesteri Hivatala, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium között támogatási szerződés jött létre a közcélú vízberendezési beruházások megvalósítására, amelyhez az önkormányzat 25 447 000 Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. A képviselő-testület a 126/
12. (IX.27.) KT határozatában a generálkivitelezési munkák elvégzésével a "X" Építőipari Rt-t bízta meg, az építési szerződés megkötésére
13. december hó
14. napján került sor bruttó 42 410 000 Ft díj kikötése mellett
15. július hó
16. napi teljesítési határidővel. A szintén ezen a napon megkötött szerződés szerint a vállalkozó a külterületi csatorna felújítási szakaszán naponta 5 Ft/m² használati díjat fizet
17. december hó
18. és
19. július hó
20. napjai között. A vállalkozó 14 137 500 Ft-ról
21. december hó
22. napján állította ki számláját, amelyből az önkormányzat
23. január hó
24. napján az átutalt támogatásnak megfelelő 8 483 000 Ft-ot teljesített. A műszaki átadásra
25. június hó
26. napján került sor, a vállalkozó aznap állította ki 28 272 500 Ft-ról a számláját, amiből az önkormányzat az FVM támogatásnak megfelelő 16 964 000 Ft-ot fizetett meg. A különbözetet a felek a területhasználati díjba számították be. Mivel a fenti munkák részben átfedték az.... autópálya és a .... számú út ....t elkerülő szakaszának vízépítési munkáit, a felperes egyeztetéseket folytatott a N. A. Rt-vel, majd
27. április hó
28. napján .... Város Önkormányzata és a N. A. Rt. között megállapodás jött létre, amely szerint az önkormányzat által megépítésre kerülő munkából az ... autópálya és a....-ös út víztelenítése miatt is szükséges 17 000 000 Ft + ÁFA részre a kijelölt alvállalkozó számlát nyújthat be a fővállalkozónak, aki azt a felek közös elfogadó nyilatkozatának kibocsátása után 30 napon belül kifizeti. A szerződést az önkormányzat részéről a felperes írta alá ellenjegyzés nélkül.
29. január hó
30. napján a N. A. Rt. megbízásából a "B" Rt. fővállalkozó és a "X" Építőipari Rt. alvállalkozó között szerződés jött létre az átfedést eredményező csatornák rekonstrukciós építési munkálataira bruttó 21 250 000 Ft díj kikötése mellett, amely
31. február hó
32. napján kifizetésre került. A képviselő-testület a 143/
33. (X. 25.) KT határozat értelmében nem fogadta el M. J. képviselő által benyújtott interpellációra adott választ. Az alpolgármester II. rendű alperes, az elnök III. rendű alperes, valamint a IV. és az V. rendű alperesekből álló vizsgáló bizottság
34. november hó
35. napján kelt jelentése szerint a rendelkezésre álló okiratok semmilyen felhatalmazást nem tartalmaznak arra, hogy a polgármester az önkormányzat nevében a N. A. Rt-vel szerződést kössön a képviselő-testület engedélye nélkül, amely szerződés nem is került iktatásra. A N. A. Rt-vel aláírt megállapodás nem lehetett része az FVM-es pályázatnak, és a bizottság nem talált adatot arra, hogy ez az önerő kiváltását jelentette volna, mert e célt szolgálta a használati díj, de a képviselő-testülettől erre sem volt felhatalmazás. A vizsgáló bizottság szerint a felperes az interpellációra adott válaszában valótlan tényeket állított. Az, hogy a "B" Rt. 17 000 000 Ft+ÁFA összeget utalt át a "X" Rt. részére, s a vállalkozási szerződés ugyanarra a munkára lett megkötve, amelyet az FVM-es pályázat alapján már elkészítettek, felveti a bűncselekmény gyanúját. A képviselő-testület a 166/
36. (XI. 29.) KT határozatában ezt a jelentését elfogadta, és ügyészségi vizsgálat mellett döntött, ám a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a fenti magánjogi szerződés törvényességének ügyészségi vizsgálatára hatáskör hiányában nincs lehetőség.
37. szeptember hó
38. napján az I. rendű alperes hűtlen kezelés miatt tett feljelentést, mert alapos a gyanú arra, hogy ismeretlen tettesek a belvízkárok megelőzését szolgáló, vissza nem térítendő támogatásokat nem jogszerűen használták fel. Mellékelte M. I. és kilenc társának
39. július hó
40. napján a felpereshez írt panaszát, a II. rendű alperesnek a felpereshez intézett interpellációját és a felperes válaszát, a TIVZIG HT.3534/76/
41. számú kötelező határozatát, a kötelezés végrehajtásának
42. szeptember hó
43. napi ellenőrzési jegyzőkönyvét, M. I.nak a TIVIZIG Hatósági Osztályához intézett panaszbeadványát és egy vízügyi szakvéleményt. A feljelentés kiegészítése alkalmával csatolta a támogatási szerződést, a műszaki ellenőrrel kötött vállalkozási szerződést, a generálépítési szerződést, a munkálatok átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet, a vállalkozó számláit, a használati díjra vonatkozó megállapodást, a kompenzáló levelet, az.... autópályával érintett .... számú főközlekedési út belvízcsatorna felújításának igazolását és az erre vonatkozó számlát. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a nyomozást a felperessel szemben folytatta (340-180/2005.bü.), melynek során a feljelentő I. rendű alperes nem került meghallgatásra. A nyomozó hatóság tanúként hallgatta ki az V. rendű alperest, aki a belvízhálózattal kapcsolatos munkálatokról ekkor nem nyilatkozott, továbbá a IV. rendű alperest, aki előadta, hogy tagja volt a vizsgáló bizottságnak, amely által készített jelentés a fentieket tartalmazta. A III. rendű alperes tanúvallomása szerint a vizsgáló bizottság elnöke volt, amelynek jelentése tartalmazta, hogy a felperes a képviselőtestület tudta nélkül írta alá a N. A. Rt-vel a megállapodást. A II. rendű alperes tanúvallomásában előadta, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Vízügyi Felügyelet kötelezése alapján került hozzá az a megállapodás, amit az önkormányzat nevében a felperes kötött a N. A. Rt-vel, s miután az interpellációra adott választ nem fogadták el, került sor a vizsgáló bizottság felállítására, amelynek tagja volt. A jelentés rögzítette, hogy a megállapodást a felperes a képviselő-testület felhatalmazása nélkül írta alá, továbbá valótlant állított annak kijelentésével, hogy a megállapodás az FVM-es pályázat részét képezi. A képviselő-testület ügyészségi eljárást kezdeményezett, de az ügyészség nem vizsgálta ki az ügyet hatáskör hiányában. A Hajdúböszörményi Városi Ügyészség a felperest és egy társát jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg (B.419/2006.). A Hajdúböszörményi Városi Bíróság előtt folyamatban volt büntetőeljárásban (B.100/2006.) tanúként hallgatták ki a IIIV. rendű alpereseket, akik a fenti tartalommal tettek vallomást. A szintén tanúként kihallgatott V. rendű alperes úgy nyilatkozott, hogy miután a képviselő-testület nem fogadta el az interpellációt, vizsgáló bizottságot hozott létre, amely három problémát észlelt, úgymint a hatáskör túllépését 300 000 Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalás miatt, továbbá a megállapodás iktatásának hiányát és a munkálatok hiányos elvégzését. A bíróság
44. február
45. napján a felperest a hűtlen kezelés bűntettének vádja alól felmentette (9.B.100/2006/51.), mert ugyan történt kötelezettségszegés a részéről, de annak nem volt büntetőjogi relevanciája. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta (2.Bf.410/2010/6.). A végzés indokolása szerint bár többféle bűncselekmény gyanúja is felvetődött, nem bizonyítható a ténylegesen elvégzett munka műszaki tartalma, hogy történt-e kétszeres számlázás, ahogy az sem, miszerint az önkormányzatot érte-e kár. A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek megsértették a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, amikor vele szemben közvetlenül vagy közvetve súlyos bűncselekmény vádjával utóbb alaptalannak bizonyult büntetőeljárást kezdeményeztek. Az alpereseket a "Y"-ben és annak internetes kiadásában saját költségükön közzétett nyilatkozatban kérte elégtétel adására, valamint 3 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés és annak késedelmi kamatait egyetemleges megfizetésére kötelezni. Az alperesek a kereset elutasítását kérték elsődlegesen a követelés elévülése miatt, de érdemben is vitatták azt. Az elsőfokú bíróság a
46. sorszám alatt meghozott ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte őt, hogy fizessen meg 15 napon belül az alpereseknek személyenként 50 000 Ft perköltséget, valamint térítsen meg az államnak külön felhívásra 180 000 Ft le nem rótt kereseti illetéket. Határozatának indokolása szerint a jóhírnév védelme minden személyt megillet. Megsértése felróhatóságtól, jó- vagy rosszhiszeműségtől függetlenül megállapítható akkor, ha valaki valamilyen személyt érintő közlést tesz, amely tényállítást fejez ki, amennyiben az objektíve valótlan, és ezáltal alkalmas az érintett értékelésének hátrányos befolyásolására. A bírói gyakorlat szerint a büntető feljelentés önmagában nem jogellenes, és nem valósítja meg a személyiségi jog megsértését, ha nem tartalmaz indokolatlanul sértő, lejárató kijelentéseket. Nem alapozza meg a feljelentő kártérítési felelősségét az sem, ha azt a személyt, akit a feljelentő - az ügy körülményei alapján - a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, a büntetőeljárás során felmentik. Az eljárás során tett nyilatkozatok akkor sem alkalmasak a személyhez fűződő jog megsértésének a megállapítására, ha utóbb e kijelentések a bizonyítási eljárás alapján nem minősültek valónak, feltéve, hogy a tényállítások indokolatlanul nem sértőek, bántóak, illetve durván sértő kifejezést nem tartalmaztak (BDT 2006/1429., BH 2002/223., BH 2004/357., BH 2009/214.) Az I. rendű alperes által tett feljelentés nem minősülhetett jogellenesnek még akkor sem, ha az egyébként ismeretlen személlyel szemben tett feljelentés a felperes büntetőjogi felelősségét vetette volna fel. A feljelentésben foglaltak nem tartalmaztak indokolatlanul bántó, sértő, durva kifejezéseket, ahogy annak megtétele nem volt eleve rosszhiszeműnek tekinthető, figyelemmel arra is, hogy a jogerős büntetőítélet bizonyítottság hiányában mentette fel a felperest. Annak személyiségvédelmi szempontból nem volt jelentősége, hogy a feljelentéshez mellékelt iratokat az I. rendű alperes jogszerűen szerezte-e meg, mert azok nem voltak valótlan tartalmúak. A felperes csak állította, de semmivel nem bizonyította, hogy a II-V. rendű alperesek kérték meg az I. rendű alperest a feljelentés megtételére, valamint a csatolt iratokat is ők adták át a részére, amely körülmény annak valósága esetén sem alapozott volna meg az oldalukon jogellenes magatartást, ugyanis a feljelentés megtétele sem volt jogellenes, azt maguk is megtehették volna (BDT 2007/1664.). A II-V. rendű alperesek büntetőeljárásban tett tanúvallomása sem alapozhatta meg a személyiségi jog megsértésének megállapítását, mert azok nem voltak sértőek, bántóak, durvák, továbbá nem eredményezték az eljárás elhúzódását sem. Mivel a felperes a keresetében az alperesek jogellenes magatartását a büntetőeljárás megindításához való hozzájárulásukban jelölte meg, annak nem volt jelentősége, hogy a nyomozó hatóság vádemelési javaslatról szóló értesítése miért szivárgott ki és kinek a hibájából. A felperes nem tudta bizonyítani, hogy az alperesek jogellenes magatartásukkal megsértették a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, ezért az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és a felperest a pervesztessége miatt kötelezte az alperesek perköltségének a megfizetésére, valamint a le nem rótt kereseti illeték megtérítésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatásával a keresetének történő helyt adást kérte. Az ellene folyamatban volt büntetőeljárásra a bizottsági jelentés megállapításai szolgáltattak alapot, amelyek valóságtartalmával összefüggésben az elsőfokú bíróság nem foglalt állást, csupán a megfogalmazás módja miatt mondta ki, hogy az eleve nem alkalmas a jóhírnév sérelmét előidézni. Az Alkotmánybíróság 36/
47. (VI. 24.) AB határozatára hivatkozással kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által felhívott eseti döntések törvényrontóak, a perbeli esetre nem is alkalmazhatóak, ellenkező esetben zöld utat kapnának azok a rágalmazók, akik valótlan állításaikat szalonképes formában fogalmazzák meg. A Ptk.
48. §-ának