Pf.20771/2011/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.771/2011/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Halasy Andrea ügyvédáltal képviselt felperesnek - a Jutasi & Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szalay Péter ügyvéd) által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság (Szegedi Törvényszék)
2. január
3. napján kelt 2.P.21.292/2009/
4. számú ítélete ellen az alperes
5. és
6. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő RÉSZÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekinti, azt részben és akként változtatja meg, hogy az alperes által a felperes részére fizetendő perköltség összegét 42 000 (negyvenkettőezer) Ft-ra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja, egyben utasítja az elsőfokú bíróságot a jóhírnév megsértésének megállapítására irányuló kereset elbírálására. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38 000 (harmincnyolcezer) Ft másodfokú perköltséget. A feljegyzett 72 000 (hetvenkettőezer) Ft másodfokú eljárási illetéket az alperes köteles megfizetni a Magyar Államnak az illetékes állami adóhatóság külön felhívására. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperes az
7. december
8. napján kelt szerződéssel bérbe vette az önkormányzati tulajdonban álló (település neve, ingatlan címe) szám alatti nem lakás céljára szolgáló helyiséget. Miután a bérbeadói jogokat gyakorló (I.) Zrt-vel a bérleti díj összegében megegyezni nem tudtak, a bérbeadó a bérleti szerződést
9. június
10. napján felmondta, majd a Szegedi Városi Bíróság előtt 4.P.22.364/
11. számon -2- helyiség kiürítése iránt keresetet terjesztett elő az alperessel szemben. Az alperes védekezésként a felmondás érvénytelenségére hivatkozott. Előadta, hogy a bérlemény jelenlegi állapota az általa végeztetett jelentős beruházások eredményeként alakult ki, ezt a bérbeadó a bérleti díj megállapítása során figyelmen kívül hagyta, s emiatt nem jött létre köztük megállapodás. Álláspontja szerint a bérbeadó felmondási jogát a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeivel ellentétesen gyakorolta. A perben az (I.) Zrt. jogi képviselőjeként a felperes járt el. A per időtartama alatt,
12. november
13. napján a felperes irodájában jelen per felperese és alperese a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgyában megbeszélést tartottak. Az itt elhangzottakról az alperes a felperes tudta és hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített, és azt
14. november
15. napján a Szegedi Városi Bíróság előtt az ingatlan kiürítése iránti perben tartott tárgyaláson bizonyítékként csatolta. A tárgyaláson az (I.) Zrt. képviseletében eljáró felperest (ügyvéd neve) ügyvéd helyettesítette, aki - tekintve, hogy a felperes nem járult hozzá a hangfelvétel készítéséhez - ellenezte annak meghallgatását, és vitatta valódiságát. Az alperes a hangfelvételt - a periratokhoz való csatoláson túl - megküldte a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Városrendezési Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság tagjainak, a (napilap neve) című napilap újságírójának, továbbá a Debreceni Városi Ügyészségnek, ahol egyidejűleg feljelentette a felperest. A feljelentés alapján az ügyészség zsarolás büntette miatt nyomozást rendelt el. A szegedma.hu című internetes újság
16. december 10-i számában „Kis és nagyhalak önkormányzati bérlemények hálójában" címmel cikk jelent meg az alperes és az (I.) Zrt. bérleti jogvitájáról. A cikkíró beszámolt arról, hogy az alperes feljelentése folytán a Debreceni Városi Ügyészség zsarolás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást jelen per felperese, mint az (I.) Zrt. jogi képviselője ellen. Az internetes újság közzétette a felperes nyilatkozatát is, miszerint a „valótlan adatokat tartalmazó feljelentés" nyomán indult nyomozásban nem szerepel gyanúsítottként, a nyomozás elrendelésének az indoka, hogy a feljelentő őt alaptalan vádakkal illette. Előadta továbbá, hogy az ügyészséghez dokumentumokat csatolt, amelyben „taglalja, hogy … miként csúsztat és állít folyamatosan valótlanságot" az alperes. A felperes módosított keresetében kérte megállapítani, az alperes azzal, hogy a hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített és azt felhasználta, megsértette a Ptk.
17. §ában védett személyhez fűződő jogát. Kérte továbbá az alperes további jogsértéstől való eltiltását, illetőleg a hangfelvételt tartalmazó kazetták megsemmisítésére kötelezését. Ezt meghaladóan kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság tagjai részére megküldött levelében tett valótlan tényállításaival megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát és kérte az alperest a további jogsértéstől eltiltani. Ez utóbbi keresetétől a későbbiekben elállt, az alperes azonban ahhoz nem járult hozzá. -3Pf.II.20.771/2011/
18. szám Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a felperes hozzájárulása nélkül készítette a hangfelvételt. Védekezése szerint ezzel az volt a célja, hogy a polgári perben bizonyítani tudja, miszerint az (I.) Zrt. a felmondás jogát visszaélésszerűen, a jóhiszeműség elvével ellentétesen gyakorolta, azért, mert ő (az alperes) nem volt hajlandó elfogadni a megemelt bérleti díj összegét. Álláspontja szerint e tényt más módon bizonyítani nem tudja, ezért a hangfelvétel készítése nem jogsértő. Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a felperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A felperes jogsértő magatartását egyrészt abban jelölte meg, hogy a Szegedi Városi Bíróság előtt a helyiség kiürítése iránti perben tett nyilatkozatával kétségbe vonta a hangfelvétel valóságtartalmát, ezzel a kijelentésével ugyanis azt a látszatot keltette, hogy ő hamis hangfelvételt csatolt, s ezáltal valótlan tartalmú bizonyítékot kíván felhasználni. Másrészt arra alapította viszontkeresetét, hogy a felperes valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, amikor a szegedma.hu internetes portálon azt adta elő, miszerint ő (az alperes) a Debreceni Városi Ügyészséghez benyújtott feljelentésében valótlan tényeket közölt, illetőleg csúsztatott. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a Szegedi Városi Bíróság előtt folyó ügyben az alperes által kifogásolt nyilatkozatot nem ő, hanem az (I.) Zrt. képviseletében eljárva (ügyvéd neve) ügyvéd tette, tartalmát tekintve pedig a nyilatkozat a csatolt bizonyíték bizonyító erejét vonta kétségbe, amelyre a Pp. az ellenérdekű fél számára lehetőséget biztosít, azaz a jogi képviselő kijelentése nem az alperes személyére vonatkozó tényállítást tartalmaz. A szegedma.hu című internetes újságban közzétett nyilatkozatával kapcsolatos viszontkeresetet annak késedelmes előterjesztésére hivatkozással kérte elutasítani. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát, amikor
19. november hónap
20. napján a beszélgetésüket a felperes hozzájárulása nélkül rögzítette és felhasználta. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és elrendelte az alperes birtokában lévő hangfelvétel-másolatok azonnali megsemmisítését. Az alperes viszontkeresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 75.000,- Ft perköltséget, továbbá az államnak 42.000,- Ft le nem rótt eljárási illetéket. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy hangfelvételnek az erre jogosult hozzájárulása nélkül történő készítése és felhasználása csak abban az esetben nem tekinthető jogsértőnek, ha a felvételt készítő fél a peres eljárásban a valós tényállást más módon igazolni nem tudja. Az alperes a helyiség kiürítése iránti perben a védekezését arra alapította, hogy a felmondás azért jogszerűtlen, mert a bérbeadó nem reális mértékű bérleti díjat állapított meg. Ennek bizonyításához azonban a hangfelvétel szükségtelen, a reális bérleti díj összegét ugyanis az alperes szakértői bizonyítás útján tudja igazolni, ahogyan arról a per bírósága tájékoztatta is. Emellett álláspontja szerint az alperes a felmondás indokolatlanságát tanúkkal is bizonyítani -4- tudná, ebből következően a hangfelvétel készítésének és felhasználásának a célja nem lehet az igazság kiderítése, ezért a jogsértést megállapíthatónak találta. Rámutatott továbbá, hogy az alperes a hangfelvételt nemcsak a polgári perben használta fel, hanem harmadik személyek számára is hozzáférhetővé tette azt, az ily módon történő felhasználás pedig a fentiektől eltekintve is megvalósítja a jogsértést. A jogsértés megállapításán túl a kereseti kérelem szerint rendelkezett a további jogkövetkezmények alkalmazásról. A viszontkereset elutasítása kapcsán elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a per tárgyalásán a sérelmezett kijelentést tevő jogi képviselő nem a saját nevében, hanem az (I.) Zrt. képviseletében eljárva tette meg nyilatkozatát, másrészt a nyilatkozó nem a felperes, hanem az őt helyettesítő (ügyvéd neve) ügyvéd, így az alperes a viszontkeresetben megjelölt igényét a felperessel szemben nem érvényesítheti. Kifejtette továbbá, hogy az alperes által sérelmezett nyilatkozat tartalmát tekintve akként értelmezendő, hogy a jogi képviselő a felvétel, mint bizonyítási eszköz bizonyító erejét vonta kétségbe arra is tekintettel, hogy az jogsértő módon készült, erre pedig a Pp. rendelkezései lehetőséget biztosítanak. Az internetes újságban megjelent, s a viszontkereset tárgyát képező felperesi közlést a maga összességében akként értelmezte, miszerint a felperes tagadta, hogy a feljelentésben foglalt bűncselekményt elkövette, és előadta, hogy az ezzel kapcsolatos védekezését okiratokkal támasztotta alá. E felperesi kijelentések pedig az alperes személyére nézve jogsértő állítást nem tartalmaznak. Utalt arra, bár a felperes formálisan jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítása iránt is terjesztett elő keresetet és a per során úgy nyilatkozott, hogy ettől elállt, valójában azonban eredeti kereseti kérelmétől részben sem állt el, mivel álláspontja szerint a felperes keresete mindvégig a jogsértés megállapítására, az alperes további jogsértéstől való eltiltására, illetve a jogsértés tárgyának megsemmisítésére irányult. Azok a tényelőadásai pedig, amelyek kapcsán az elállást tartalmazó nyilatkozatot tette, valójában a kereseti kérelem alapját képező tényállás tekintetében tett olyan módosító nyilatkozatként értékelendők, amelyekkel kapcsolatban a későbbiekben már nem kívánt igényt érvényesíteni. Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását és viszontkeresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, a helyiség kiürítésére irányuló perben az eljáró bíróságtól kérte a felperes tanúkénti meghallgatását a hangfelvétel által is rögzített megbeszélés tartalmáról, a bíróság azonban megtagadta e bizonyítási indítvány teljesítését, ezért kényszerült a hangfelvétel csatolására. Hangsúlyozta, ugyancsak méltányolható érdeke fűződött a hangfelvétel tartalmának -5- Pf.II.20.771/2011/
21. szám a Városrendezési Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság tagjaival történő megismertetéséhez, miután tartani lehetett attól, hogy a felperes a bizottságot nem a valóságnak megfelelő módon tájékoztatja a jogvitát illetően. Sérelmezte, hogy a bíróság a jogsértést úgy állapította meg, hogy a hangfelvétel tartalmát nem tette a per tárgyává. Kifogásolta, hogy indítványa ellenére nem idézte meg a felperest személyes megjelenés kötelezettségével, ezzel megakadályozta, hogy olyan kérdéseket tegyen fel neki, amelyek segítségével bizonyítani tudta volna, miszerint a hangfelvétel nélkül nincs esélye arra, hogy az (I.) Zrt. erőfölényével szemben a valós tényállást bizonyítsa. Kiemelte, hogy a szegedma.hu internetes honlapon közzétett nyilatkozattal összefüggésben előterjesztett viszontkeresetre a felperes érdemben nem nyilatkozott, csupán annak elkésettségére hivatkozott, így álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ebben a kérdésben nem hozhatott volna érdemi döntést. Véleménye szerint tévesen is értelmezte az elsőfokú bíróság a felperes kijelentését. Hangsúlyozta, iratellenes az elsőfokú ítélet azon megállapítása, hogy (ügyvéd neve) az (I.) Zrt. képviseletében járt el, ugyanis az önkormányzat képviselője volt az adott perben, másrészt nem a megbízója nevében nyilatkozva vitatta a hangfelvétel valódiságát, hanem kifejezetten a felperessel történt telefonos egyeztetést követően nyilatkozott így. Nem fogadható el az az ítéleti megállapítás sem, miszerint e kijelentéssel a bizonyítási eszköz bizonyító erejét vonta kétségbe. Idézte a „valódi" kifejezés értelmező szótár szerinti jelentését, amelyből álláspontja szerint egyértelműen következik, hogy a felperes a hangfelvétel hamisítatlan voltát vonta kétségbe. Érvelése szerint jelen perben a bíróság nem foglalhatott volna állást abban a kérdésben, hogy a helyiség kiürítése tárgyában folyamatban lévő perben milyen bizonyító erővel bír a perbeli hangfelvétel. Rámutatott arra, hogy a kiürítési per bíróságához benyújtott felvétel nincs a birtokában, így annak megsemmisítésére nincs lehetősége, másrészt az ítélet végrehajtása elzárná a bizonyítástól. Utat arra, hogy a felperes nem tette a per tárgyává azt az alperesi magatartást, hogy a hangfelvételt az újságírónak is átadta. Tévesnek minősítette az elsőfokú bíróságnak a felperes jóhírnév megsértése iránt előterjesztett keresetével, illetőleg az attól való elállással kapcsolatos okfejtését. Hangsúlyozta, a felperes a jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását is kérte, majd kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy e keresetétől eláll. Kiemelte, azért nem járult hozzá az elálláshoz, mert érdekében áll, hogy az ezzel kapcsolatos jogvita lezáruljon, és a per tárgyává tett kereset res iudicátává váljék. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban általa előadottakat, az alperesi fellebbezésre reagálva pedig hivatkozott a 15/
22. (III.31.) Kgy. rendelet azon rendelkezésére, miszerint a jogcím nélkülivé vált helyiséghasználó akkor válhat a helyiség bérlőjévé, ha a bérbeadóval megállapodott a fizetendő bérleti díjban. A bizottság e jogszabályi rendelkezés alapján hozza meg döntéseit, nem pedig az általa adott tájékoztatás -6alapján, ezért nem fogadható el a hangfelvétel ily módon történő felhasználásának jogszerűségére vonatkozó alperesi előadás. A viszontkeresetet érintő fellebbezési érvelés kapcsán hivatkozott arra, hogy a feljelentés ellene zsarolás bűncselekménye miatt történt, s tekintve, hogy azt nem követte el, az alperes feljelentése nyilvánvalóan valótlanságot tartalmaz. Az ítélőtábla a per tárgyalását Pf.II.20.165/2010/
23. számú végzésével a Szegedi Városi Bíróság előtt 4.P.22.364/
24. szám alatt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A Szegedi Városi Bíróság az említett pert 4.P.21.319/2011/
25. számú
26. július
27. napján jogerőre emelkedett végzésével a peres felek közös kérelmére megszüntette. A folytatódó másodfokú eljárásban az alperes fellebbezését, a felperes fellebbezési ellenkérelmét változatlanul fenntartotta. Az alperes hivatkozott arra, hogy a helyiség kiürítése iránti per megszüntetésére irányuló kérelem alapja az volt, hogy a felek peren kívül megegyeztek, a bérbeadó erre irányuló döntését pedig a jelen per tárgyát képező hangfelvétel tartalma alapozta meg. Erre vonatkozóan okirati bizonyítékot csatolt. A felperes előadta, hogy az ellene az alperes feljelentése folytán zsarolás bűncselekmény miatt indult büntető eljárás jogerősen befejeződött a felmentésével. Az elsőfokú ítéletnek a viszontkeresetet és a keresetet érdemben elbíráló rendelkezéseit támadó fellebbezés alaptalan. A Ptk.
28. §