Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.005/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tiber Péter ügyvéd (......) által képviselt ......... (.........) felperesnek a dr. ......... János ügyvéd (.........) által képviselt .......... (..........) alperes elleni taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perében a Fővárosi Bíróság
- június 15-én kelt 11.G.40.850/2008/
- számú ítéletével szemben a felperes fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a perköltségre is kiterjedően megváltoztatja, s az alperes
- március 16-án meghozott 1/2008., 2/
- és 3/
- számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 264.575 (kettőszázhatvannégyezer-ötszázhetvenöt) forint lerótt illetékből és előlegezett szakértői díjból, valamint 40.000 (negyvenezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú együttes perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A perbeli időszakban az alperesi társaságnak felperes 10 szavazattal, a ............... 290 szavazattal rendelkező tagja volt, felperes az ügyvezetői tisztséget is betöltötte. Alperes társasági szerződése szerint a taggyűlést az ügyvezető vagy más, törvény által feljogosított személy hívja össze. A meghívót 8 nappal a taggyűlés időpontja előtt, a napirend közlésével kell kiküldeni a tagoknak (8.2.) A taggyűlés határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. Abban az esetben, ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a taggyűlés csak akkor tartható meg és határozat csak akkor hozható, ha valamennyi tag jelen van és a taggyűlés megtartásához hozzájárul (8.5.). Alperes
- március 26-án a székhelyén taggyűlést tartott. A taggyűlésen felperes nem volt jelen. A taggyűlésről felvett jegyzőkönyv rögzíti, a ............. tag képviseletében ............ ügyvezető van jelen, a társaság törzstőkéje 99 %-ban képviselve van, a taggyűlés határozatképes. Az
- napirendi pont keretében ............ indítványozta felperes ügyvezetői tisztségből visszahívását, egyebek mellett arra hivatkozással, felperes nem elérhető, vele már „két hete nem sikerül a kapcsolatot felvenni", a mai taggyűlésen sem jelent meg. Ezt követően a taggyűlés 1/
- számú határozatával felperest azonnali hatállyal visszahívta ügyvezetői tisztségéből, 2/
- számú határozatával kinevezte a társaság ügyvezetőjévé ................, 3/
- számú határozatával módosította a társasági szerződést. (Az alperes a határozatokra alapítva változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon. A cégbíróság
- május 7-én kelt Cg. ............/
- számú végzésével bejegyezte a létesítő okirat
- március 26-i módosításának időpontját, a tevékenységi körök változását,
- március 26-i hatállyal törölte az ügyvezető felperest, s ugyanezen időponttal bejegyezte ............. ügyvezetőt. ) A felperes
- május 20-án előterjesztett keresetében az alperes
- március 26-án meghozott 1/2008., 2/
- és 3/
- számú taggyűlési határozatai hatályon kívül helyezését, alperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, mivel a taggyűlésre, mint tag és ügyvezető sem kapott meghívót. A taggyűlés megtartása is szabálytalan volt, tekintve nem volt valamennyi tag jelen. Állította, a taggyűlésről felvett jegyzőkönyv valótlanul tartalmazza, nem sikerült vele a kapcsolatot felvenni, ügyvezetői teendőit nem látja el. Bejelentette, ügyvezetői tisztsége megszűnéséről dr. ................ ügyvéd
- április 24-én kelt leveléből értesült. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a perbeli taggyűlést felperes hívta össze azt követően, hogy a taggyűlés összehívását maga kérte a ............. tagtól, annak ügyvezetője ............ által megbízott ........... ............. a cégcsoport jogászaival a meghívót elkészíttette, majd azt felperes aláírta. A meghívót a titkárság továbbította a másik tag ügyvezetője részére, egy másolatát pedig a saját irattárának. A meghívó csak fénymásolatban áll rendelkezésre. A meghívó eredeti példányát nem tudja csatolni, mivel a másik tag azt nem őrizte meg, fel sem merült, hogy arra utóbb szükség lehet. A meghívó eredeti példányával azért sem rendelkezik, mert felperes valamennyi könyvelési és egyéb iratát eltulajdonította. Másolatban mellékelte a hivatkozott taggyűlési meghívót. A
- március 10-én kelt, a ..........-nek címzett meghívó szerint felperes, mint ügyvezető a másik tag kérésének megfelelően
- március
- napjára 14.00 órára, a székhelyre 1.) a társaság ügyvezetésével kapcsolatos kérdések, az ügyvezető lemondása, az ügyvezető visszahívása, 2.) Új ügyvezető kinevezése, 3.) Társasági szerződés módosítása napirendi pontokkal összehívta az alperes taggyűlését,
- március 31-ére a megismételt taggyűlést. A meghívón felperes gépelt neve és kézjegye látható. Felperes az alperessel szemben vitatta, hogy a meghívót aláírta volna, utalta arra, a meghívóra esetlegesen odafénymásolták az aláírását. Okiratokat csatolt arra nézve, a munkahelyén alperesnél fellelhető volt. E körben arra is hivatkozott,
- április 14-én ............. megbízásából közjegyzőnél járt, egyebek mellett, mint az alperes ügyvezetője aláírási címpéldányt készíttetett. Állította, ebből is az következik, a perbeli taggyűlés összehívása nem lehetett szabályszerű. Előadta továbbá, a meghívón szereplő „kicsi" aláírást csak több oldalas okiratokon szokta alkalmazni. Életszerűtlen, a meghívó csak fénymásolatban lelhető fel. Igazságügyi írásszakértő kirendelését kérte annak megállapítására, a meghívón szereplő aláírás tőle származik-e, a fénymásolatot olyan eredeti okiratról másoltáke, amin az ő aláírása eredetben szerepelt, készülhetett-e a meghívó számítógépes szerkesztés útján. Mellékelte a hivatkozott aláírási címpéldány eredeti példányát, melyen
- április 14-én dr. .................... budapesti közjegyző tanúsította, az aláírási címpéldányt felperes előtte saját kezűleg írta alá. Alperes a szakértői bizonyítást ellenezte arra hivatkozással, a fénymásolt okirat tekintetében a szakértői vizsgálat nem vezethet eredményre. ............ tanúkénti meghallgatását nem kérte arra hivatkozva, „ő nem tud perben releváns tényről". Állította, felperest terheli annak bizonyítása, a taggyűlést nem ő hívta össze, a meghívót nem ő írta alá. Felperes volt az ügyvezető, a taggyűlést neki kellett összehívni. A másik tagnak nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, miszerint az eredeti taggyűlési meghívót meg kell őriznie. Felperes a meghívó eredeti példánya számonkérésével saját felróható magatartására próbál jogot alapítani. Felperes ismeretlen helyen tartózkodik, ha az elsőfokú bíróság a keresetének helyt adna, sem tudná ügyvezetői feladatait ellátni. Az elsőfokú bíróság tanú- és szakértői bizonyítást folytatott. ............. tanú egyebek mellett előadta, ügyvezetőnek ő ajánlotta felperest. Felperes
- februárjában azzal kereste meg, alperesnek 7 millió forint illetéktartozása van, kérte a leváltását. Megbeszélte vele, elintézi a taggyűlési meghívó papírmunkáját. A ......... Ügyvédi Iroda elkészítette a taggyűlési meghívót, bekerült a postájába, nála volt. „Ezt követően pár hétre rá, volt egy fordítási munkája felperesnek, akkor találkozott vele, mondta neki, itt van a meghívó, alá kéne írni. Ekkor a felperes ott előtte aláírta a meghívót, miután aláírta, mondta neki, vigye el ...........". A meghívó egy példányos volt. A felperes „az aláírt meghívót elvitte ........... és odaadta neki". Az eredeti meghívót nem találjuk. A meghívó az alperesi cég aktájából került elő. Felperes
- március 2-i keltű közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot csatolt, mely szerint a
- március 10-i taggyűlési meghívót soha nem írta alá, és nem is kézbesítette senkinek.
- április 14-ig .............nal és a többi munkatársával napi kapcsolatban volt, ennek ellenére a taggyűlés megtartásáról, ügyvezetői leváltásáról csak
- április 28-án szerzett tudomást. Az elsőfokú bíróság
- november 8-án kelt
- sorszámú végzésével tájékoztatta alperest, őt terheli annak bizonyítása, a taggyűlés összehívása a Gt. 143.§
(1)bekezdése szerint történt. Figyelmeztette alperest a fénymásolt meghívó nem rendelkezik a Pp. 196.§-a szerinti bizonyító erővel, a meghívó, mint magánokirat valódiságát a Pp. 197.§ alapján az alperesnek kell bizonyítania, mivel azt a felperes kétségbe vonta. Kötelezte alperest az okirat eredeti példánya írásszakértő rendelkezésére bocsátására. Alperes a meghívó eredeti példányát nem tudta a szakértőnek átadni. Az elsőfokú bíróság a kirendelt dr. ............ igazságügyi írásszakértő feladatává tette annak megállapítását, a csatolt meghívó olyan okiratról készült másolat-e, aminek eredeti példányán a felperes eredeti aláírása van, a meghívón lévő aláírás eredetije a felperestől származik-e, a meghívóra átmásolták-e a felperes aláírását egy másik olyan okiratról, amin az aláírás felperestől származik. Dr. ............
- március 24-én előterjesztett és
- április 29-én kiegészített szakvéleményében mindenekelőtt rögzítette, a feltett kérdésekre egyértelmű válasz nem adható. A feltett kérdésekre megközelítő, lényeges következtetések vonhatók le. Úgy foglalt állást, nagy valószínűséggel megállapítható, az okiraton látható aláírás az irat készítésekor valódi aláírás lehetett, tehát nem technikai manipuláció eredményeként került az iratra. A valószínűségi megállapítást csak az eredeti irat előkerülésekor lefolytatott vizsgálat után lehet felerősíteni vagy cáfolni. Megállapította, az iraton látható felperesi aláírás minden kétséget kizáróan a névtulajdonostól származott. A fénymásolatról nem vizsgálhatók olyan részletkérdések, mint az, hogy az írószerkezetes szöveghez képest az aláírás íróeszköztől származott-e vagy egyéb módon, pl. fénymásolati manipulálással készült-e, a papír túloldalán látszanak-e íróeszköztől származó átnyomódások, az aláírás vonala keresztezi-e a szövegrészeket. Egyértelmű válasz csakis az eredeti aláírással ellátott meghívó előkerülése után adható. Felperes hangsúlyozva, az aláírás eredetiségét az alperesnek kell bizonyítania, a szakértői megállapításokat alperes terhére kérte értékelni. Utalt arra is, alperes nyilatkozata és ............. tanú előadása között ellentmondás van a tekintetben, az eredeti meghívó miként került ................. Az elsőfokú bíróság
- június 15-én kelt 11.G.40.850/2008/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte felperest 50.000 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában tényként állapította meg, a
- március 10-én kelt taggyűlési meghívóval felperes, mint az alperes ügyvezetője a Gt. 143.§
(1)bekezdése alapján taggyűlést hívott össze
- március 26-ára. Felperes a taggyűlésen nem volt jelen,
- április 24-én szerzett tudomást a támadott határozatokról. Kitért arra, az ítéletet elsősorban a kirendelt írásszakértő véleményére alapozta, egybevetve azt a bizonyítási eljárás során felmerült többi bizonyítékokkal. A szakértő megállapította, nagy valószínűséggel a
- március 10-én kelt taggyűlési meghívón található aláírás az irat készítésekor valódi aláírás lehetett, tehát nem technikai manipuláció eredményeként került az iratra. Ezen az iraton lévő aláírás a névtulajdonos felperestől származik. Bizonyítékként értékelte ............. tanúvallomását is, miszerint az elétárt taggyűlési meghívót felperes előtte írta alá. Ezen bizonyítékok egybevetése alapján a felperes tényállításával szemben arra az álláspontra helyezkedett, a perbeli taggyűlésre szóló meghívót a felperes írta alá. Rámutatott, az eredeti meghívó hiánya nem róható az alperes terhére, mivel a perbeli időszakban felperes volt az ügyvezető, az ő feladatkörébe tartozott volna az eredeti meghívó megőrzése. Az alperes másik tagjának nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, miszerint meg kellene őriznie a taggyűlésre szóló meghívók eredetijét. Utalt arra is, a taggyűlés a Gt. 42.§
(2)bekezdése szerint határozatképes volt, mivel azon a törzstőke több mint fele képviselve volt. Nem sérült továbbá a Gt. 44.§ rendelkezése sem, mivel az ott írt szabályok megtartásával történt a taggyűlés összehívása, a meghívók elküldése. A vezető tisztségviselők a Gt. 24.§
(2)bekezdése értelmében indokolás nélkül visszahívhatók, a Gt. 20.§
(5)bekezdése szerint pedig nem szavazhat az a tag, akinek a társasággal fennálló társasági jogi viszonyának megszűnésére a határozat vonatkozik. Mindebből következően, felperest, indokolási kötelezettség nélkül, bármikor visszahívhatta az alperes másik, 290 szavazattal rendelkező tagja. Felperes ezért a taggyűlésen megjelenése esetében is visszahívható lett volna. Ezen okból a taggyűlési jegyzőkönyvben foglalt indokok megalapozatlan voltának sem volt jelentősége. Tekintve, nem lehetett megállapítani a taggyűlési határozatok jogsértő voltát, a kereset elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet megváltoztatását, a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság az ítéletet hibás és szakmailag megalapozatlan szakértői véleményre alapította, abból téves jogi következtetésre jutott. A szakértő nem adott választ és az ítélet indokolása sem tér ki arra, készülhetett-e a meghívó számítógépes szerkesztés útján, illetőleg úgy, hogy az aláírást egy másik okiratról szerkesztették/másolták rá a meghívóra. A szakértő fénymásolt okiratot vizsgált, csakis eredeti dokumentum vizsgálatával lehetséges annak megállapítása, a meghívón található aláírás az irat készítésekor valódi aláírás lehetett. Azt megállapítani, hogy egy fénymásolt iraton található aláírás nem technikai manipuláció eredménye szinte lehetetlen. Számos olyan számítógépes technika létezik, amellyel pár perc alatt rá lehet szerkeszteni vagy fénymásolni egy okiraton található aláírást egy másik okiratra. Eredeti okirat nélkül a szakértő még valószínűsítő véleményt sem adhatott volna. Hangsúlyozta, az alperes a kioktatás ellenére az elsőfokú bíróság által terhére rótt bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, eredeti taggyűlési meghívót nem csatolt. Ennek ellenére ennek hiányát az elsőfokú bíróság nem értékelte az alperes terhére. Alperes azért nem tudott eredeti meghívót csatolni, mivel ilyen irat soha nem készült. Maga pedig nem tudott el nem készült iratot megőrizni, az ítélet erre vonatkozó megállapítása ésszerűtlen. Életszerűtlen, ha a meghívót maga küldte volna ki, akkor ne ment volna el a taggyűlésre, s az is, az alperes az eredeti meghívót nem tartja meg, de arról másolatot készít, melyet az irattárába helyez. Változatlanul utalt ............. tanú és az alperes előadása közötti ellentmondásra. Alperes szerint a meghívót a titkárság továbbította ............ részére, míg ............. szerint a meghívót személyesen adta oda ............ Állította, az eredeti meghívó hiányát az elsőfokú bíróságnak a 22. sorszámú végzésében írtaknak megfelelően, az alperes terhére kellett volna értékelnie. Hangsúlyozta, a taggyűlést 2008. március 26-ára nem hívta össze, a meghívót nem ő készítette és írta alá. Ebből következően a taggyűlés összehívása jogsértő volt, ily módon jogszerű határozatok sem születhettek. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. Előadta, a szakértői vélemény alapos és részletes volt, minden olyan körülményt, adatot vizsgált, amelyet fénymásolatban rendelkezésre álló irat esetén vizsgálni lehetséges. Fenntartotta azon álláspontját, miszerint az eredeti meghívó azért nem található az irattárában, mivel azt a felperes a cég egyéb könyvelési irataival együtt eltulajdonította. Felperes a sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmény gyanúja alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik. A bizonyítékok mérlegelése során alapvető jelentőségű, felperes az elsőfokú bíróság többszöri felhívása ellenére személyesen nem jelent meg, nyilatkozatot nem tett. Felperes távolmaradása miatt nem volt mód ............. tanúval szembesíteni. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A.§
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, figyelemmel arra, a felek határidőben a tárgyalás tartását nem kérték. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott. A gazdasági társaságok működésére, szerveik által hozott határozatok felülvizsgálatára nézve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmaz rendelkezést. A 143.§
(1)bekezdése értelmében a taggyűlést főszabályként az ügyvezető hívja össze. A
(2)bekezdés szerint a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább tizenöt napnak kell lennie. A 45.§
(1)bekezdése értelmében a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A 46. §
(2)bekezdése szerint a bíróság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi. A Pp. 164.§
(1)bekezdése kimondja, a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Pp. 3.§
(3)bekezdése értelmében a bizonyítás esetleges sikertelensége főszabályként a bizonyításra kötelezett felet terheli. A Pp. 206.§
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. Az adott ügyben felperes a 2008. március 26-i taggyűlési határozatok felülvizsgálatát a taggyűlés nem szabályszerű összehívására hivatkozva kérte, állítva, taggyűlési meghívót nem kapott, mint ügyvezető a taggyűlést nem hívta össze, s vitatta azt is, az alperes által másolatban becsatolt meghívót aláírta volna. A felperes előadásával szemben alperes a taggyűlés felperes általi összehívására hivatkozott, ezért a Pp. 164.§
(1)bekezdése értelmében az alperest terhelte a taggyűlés szabályszerű összehívásának, ezen belül a taggyűlési meghívó valódiságának, felperes általi aláírásának bizonyítása, mint ahogy ezen bizonyítási teherről az elsőfokú bíróság alperest helytállóan tájékoztatta is. Az elsőfokú bíróság a bizonyítás eredményeként rendelkezésre álló adatok mérlegelésével arra az álláspontra helyezkedett, a taggyűlési meghívót felperes írta alá, a taggyűlés összehívása ezért szabályszerű volt. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint azonban az elsőfokú bíróság a perbeli adatok téves mérlegelésével, értékelésével a tényállást helytelenül állapította meg, és abból téves jogi következtetésre jutott. Az elsőfokú bíróság ugyanis a kereset elbírálása szempontjából több jelentős körülményt figyelmen kívül hagyott, ellentmondást nem észlelt, illetve nem értékelt. Így nem tulajdonított jelentőséget annak, ............. tanúnyilatkozata szerint tisztségéből visszahívását felperes maga kérte, így mint egyben a társaság tagja is, a taggyűlés összehívását maga indítványozta, ehhez képest a meghívóban az szerepel, az összehívás a másik tag kérésének megfelelően történt. ............. továbbá azt is előadta, az ügyvédi iroda által elkészített meghívó nála volt, bekerült a postájába, ezt követően felperes „pár hétre rá" írta azt előtte alá. Az elkészült taggyűlési meghívó
- március 10-i keltezésű. Amennyiben ezen időponthoz képest pár héttel később írta volna alá felperes, úgy az már bizonyosan meghaladta volna a március 26-i taggyűlés időpontját, amiből következően a meghívóval a taggyűlés március 26-ra nem lett volna összehívható. A tanú ugyanakkor azt is állította, a meghívó egy példányos volt, azt a másik tag ügyvezetőjének, ........... a felperes adta át. Alperes ezzel szemben azt adta elő, a meghívót a titkársága továbbította ..........., az irattárában a meghívó fénymásolatban volt fellelhető, illetőleg az eredeti példánnyal azért sem rendelkezik, mert azt a felperes a többi iratával együtt eltulajdonította. Az elsőfokú bíróság nem volt figyelemmel az előadások közötti ellentmondásra a tekintetben, miként kerülhetett a meghívó ................, miként tulajdoníthatta el a felperes az eredeti meghívót, ha az egy példányban készült és ........... lett átadva, aki, amint azt alperes állította, az eredeti példányt nem őrizte meg, ilyen kötelezettsége hiányában. A tanú és az alperes előadása azonban abban egyező volt, ez eredeti meghívó ................ került. Ehhez képest az elsőfokú bíróság azt is közömbösnek ítélte a kereset elbírálása szempontjából, az alperes arra hivatkozva, ............ nem tud a perben releváns tényre hivatkozni, tanúkénti meghallgatását nem indítványozta, attól elzárkózott. ............ a taggyűlésen jelen volt, a szavazatával születtek meg a támadott határozatok, nyilvánvalóan nyilatkozni tudott volna a meghívó kézhezvételére nézve. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor megalapozatlanul támaszkodott arra az írásszakértői véleményre, amely a másolatban rendelkezésre állt meghívó felperes általi aláírására csak valószínűségi megállapítást tett, s mely bizonyítást a szakértői vizsgálat eredménytelenségére utalással, maga az alperes is ellenzett, állítva, „reménytelen, hogy egy fénymásolt aláírásról bármelyik írásszakértő megállapítsa, hogy eredeti-e". (
- számú tárgyalási jegyzőkönyv) Mindezen körülményeket mérlegelve, értékelve, a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, nem volt megállapítható, a taggyűlést a csatolt meghívóval felperes, mint ügyvezető hívta volna össze, s így az összehívás szabályszerűnek minősülne, a nem szabályszerűen összehívott taggyűlés sem hozhatott jogszerű határozatokat. Tévesen és megalapozatlanul utasította el ezért az elsőfokú bíróság a keresetet. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a perköltségre is kiterjedően megváltoztatta, és a taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. A felperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes lerótt 21.000 forint kereseti és 36.000 forint fellebbezési eljárási illetékből, valamint 207.575 forint előlegezett szakértői díjból, továbbá a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése és 4/A.§-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú együttes perköltsége megfizetésére. Budapest,
- április
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró