← Magyarország

Gf.30121/2012/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.121/2012/3.szám A Szegedi Ítélőtábla a (jogtanácsos 1.neve) jogtanácsos által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - (I.rendű alperes neve, címe) alatti lakos I. rendű és a (jogtanácsos 2.neve) jogtanácsos által képviselt (II.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű II. rendű alperesek ellen zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére kötelezés iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék

  1. január
  2. napján kelt 8.G.40.234/2011/
  3. sorszámú ítélete ellen a II. rendű alperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül eljárva - meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A le nem rótt 15.000,- (Tizenötezer) Ft összegű fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az É... Kft.
  5. december 2-án deviza hitelszerződést kötött a felperessel tartós forgóeszköz igény finanszírozására. A felperes, valamint a (település neve) belterület 1.... helyrajzi számú, (utca, házszám) alatti ingatlan akkori tulajdonosai, (személy 1.neve) és (személy 2.neve) között ugyanezen a napon az érintett ingatlanra keretbiztosítéki jelzálogszerződés jött létre a hitelszerződés biztosítására 325.000 CHF keretösszeg mindenkori forint ellenértékének erejéig. A jelzálogjogot a Kiskőrösi Körzeti Földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A jelzálogjoggal terhelt ingatlan
  6. november
  7. napján adásvétel jogcímén 1/1 arányban az I. rendű alperes tulajdonába került, majd arra a földhivatal -
  8. február 28-i határozatával - a II. rendű alperes javára 5.096.000,- Ft adótartozás és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyzett be. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 8.Fpk.03-10-000178/
  9. számú végzésével
  10. augusztus 13-i kezdőnappal elrendelte az É... Kft. adós felszámolását. Mivel az adós hiteltartozását nem teljesítette, a felszámolási -2eljárásban a felperes hitelezői igényét 88.687.665,- Ft összegben bejelentette, melyet a felszámoló nyilvántartásba vett. A felperes keresetében annak tűrésére kérte kötelezni az alpereseket, hogy a perbeli ingatlan végrehajtása útján kielégítse 325.000 CHF forint értéke és 1.500.000,- Ft perköltség követelését. Kereseti kérelmének mellékleteként csatolta az I. rendű alperesnek írt felszólítását, a felszámoló tájékoztatását a hitelezői igény nyilvántartásba vételének módosításáról, a hitelezői igénybejelentést, a keretbiztosítéki jelzálogjog szerződést, a devizahitel szerződést, valamint a perbeli ingatlan teljes tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát. Az I. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A II. rendű alperes
  11. sorszámú ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a tényállás teljes körű felderítéséhez szükségesnek tartotta a releváns földhivatali iratok beszerzését és az I. rendű alperes érdemi nyilatkozatának megismerését. A per első tárgyalásán - a felperes nyilatkozatát követően - jogi álláspontját módosította és a kereset teljesítését nem ellenezte. Szükségszerű perben állására tekintettel 10.000,- Ft költségigényt terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseti kérelem szerint döntött. Jelen peres eljárással összefüggésben a felek részére perköltséget nem állapított meg. Határozatának indokolásában a II. rendű alperes jogelismerésére, valamint az ügy ténybeli és jogi megítélésének egyszerű voltára utalt. Az ítélettel szemben, annak részbeni megváltoztatása és a felperes 15.000,- Ft elsőfokú eljárási költségben történő marasztalása érdekében a II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. Arra hivatkozott, hogy a felperes vele szemben a pert szükségtelenül indította meg, igényét végrehajtási eljárásban is érvényesíthette volna. Kiemelte, a keresetet a II. rendű alperes már az első tárgyaláson elismerte. A fellebbezés alaptalan. A felperes kereseti kérelme megalapozottnak bizonyult, ami azt jelenti, hogy az általa célzott joghatást a megfelelő jogvédelmi eszköz alkalmazásával elérte. Pernyertességének következménye, hogy a Pp.
  12. §

(1)bekezdése alapján a pervesztes felektől perköltségre tarthat igényt. Ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a 80-
  1. §-ok eltérően rendelkeznek, vagy a törvény egyéb kifejezett rendelkezése a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója. A Pp.
  2. §
(1)bekezdése szerint, ha az alperes a perre okot nem adott és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni. A kialakult bírói gyakorlat szerint az alperes akkor nem ad okot a perre, ha semmi olyat nem tesz, aminek nyomán a perindítás szükségessé válik, ezt - amennyiben rendelkezésre állnak - a pert megelőző, illetőleg a perben mutatott magatartásának vizsgálatával lehet megítélni. A II. rendű alperes - a keresetlevél és mellékleteinek részére történt kézbesítését követően -
  1. sorszámú írásbeli ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra -3- Gf.I.30.121/2012/3.szám hivatkozással, hogy a felperes által szolgáltatott adatok a megalapozott nyilatkozattételhez nem elégségesek. Ugyanakkor a per első tárgyalásán jogi álláspontján annak ellenére változtatott és járult hozzá a kereset teljesítéséhez, hogy új adat nem merült fel: a felperes újabb nyilatkozatot nem tett, további iratot nem csatolt, az I. rendű alperes pedig a tárgyaláson nem jelent meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Pp.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt két konjunktív feltétel közül csak az egyik teljesült, az első tárgyaláson, az egyéb nyilatkozatokat megelőzően, feltétel nélkül hangzott el jogelismerés a II. rendű alperes részéről. Ezt megelőző írásbeli ellenkérelme ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a perindítás szükséges volt, hiszen az összes releváns adat, bizonyíték ismeretében kérte a perben az első tárgyalást megelőzően - a kereset elutasítását. A kifejtettekre tekintettel - a szükséges együttes feltételek hiányában - nem volt helye a Pp. 80. §
(1)bekezdésében foglalt kivételes szabály alkalmazásának, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Megjegyzi, az elsőfokú bíróság nem hagyta figyelmen kívül a perköltségről való döntés során a II. rendű alperes első tárgyaláson tett jogelismerő nyilatkozatát és a tűrésre kötelezés iránt indított perben a sajátos - valójában passzív - jogi helyzetét szükségszerű perben állása miatt, hiszen perköltségviselésre pervesztessége ellenére nem kötelezte. A felmerült fellebbezési eljárási illeték a fellebbező fél személyes illetékmentessége folytán (1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja) az állam terhén marad. Az ítélőtábla a Pp. 256/A §
(1)bekezdés b) pontja alapján az ügyet tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
  1. április hó
  2. napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Kiss Gabriella sk. előadó bíró Dr. Mányoki Zsolt sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.