Gf.40620/2011/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésében felsoroltaknak, az igénylő a hitelcélnak megfelelő hitelkérelem benyújtására jogosult. Felperesi jogelőd, mint pénzintézet az I. r. alperessel, mint adóssal és jelzálogkötelezettel, valamint a II. r. alperessel, mint készfizető kezessel 2004. március 31én megkötött kölcsönszerződés és annak 1. számú mellékletét képező kölcsönszerződés alapján az Európa Terv Agrárhitel Program keretében a III. r. alperes által refinanszírozott forrásból I. r. alperesnek a II. r. alperes készfizető kezességvállalása mellett 55.000.000 forint beruházási hitelt nyújtott tenyészállat vásárlására, állattartó épület korszerűsítésére, továbbá 20.000.000 forint forgóeszközhitelt a tenyészállatok takarmányának beszerzésére. A szerződésben a tartozás biztosítására az I. r. alperes tulajdonát képező ............. ingatlan nyilvántartásban ......... és ......... helyrajzi szám, valamint a .......... ingatlan nyilvántartásban ........, ........, ......., ........ helyrajzi szám alatt felvett ingatlanokra jelzálogjogot alapítottak. (A ............ helyrajzi számú ingatlanokat a III. r. alperes javára a szerződéskötést megelőzően már bejegyzett jelzálogjog terhelte. ) A szerződő felek a kölcsönszerződéseket 2004. április 27-én a tőketörlesztés türelmi ideje tekintetében módosították. (1. számú módosítás) A III. r. alperes a felperesi jogelőddel, mint jogosulttal és az I. r. alperessel, mint ügyféllel 2004. április 29-én megkötött szerződéssel készfizető kezességet vállalt 1.570.605 forint díj ellenében az I. r. alperes fenti kölcsönszerződésből (alapszerződés) eredő tőketartozásának és a tőketartozás legfeljebb egy évi ügyleti kamattartozásának felperesi jogelőd részére történő megfizetéséért, összesen 78.530.250 forint erejéig (2.1.) Az okirat 2. pontjában a kezes helytállási kötelezettségének feltételeit, illetve mentesülése feltételeit szabályozták a felek. A 2.2. pont szerint III. r. alperes a kezességvállalása alapján köteles a jogosulttal szemben helytállni, ha erre a jogosult a rögzített feltételek szerint a kezességgel érintett tartozás tőke- és ügyleti kamatösszegének pontos megjelölése mellett, az igénylőlap eljuttatásával felhívja, és nem áll fenn olyan a szerződésben vagy jogszabályban rögzített ok, amely alapján a teljesítést megtagadhatja. A 2.4./

1. b)és
2. c)pontokban rögzítésre került: a III. r. alperes szerződésben vállalt helytállási kötelezettsége nem áll be, illetőleg megszűnik akkor is, ha a jogosult az általa szolgáltatott adatokkal, illetőleg általa tett nyilatkozatokkal a kezest a szerződés szerinti kezesség elvállalásával kapcsolatosan az alapszerződés szerinti ügyletre, illetőleg az ügyfélre vonatkozó lényeges tények, adatok tekintetében szándékosan vagy súlyosan gondatlanul eljárva megtévesztette, illetőleg tévedésben tartotta (
3. b)pont); a jogosult az alapszerződésben rögzített ügylet elvállalása és kezelése kapcsán nem a tőle elvárható gondossággal járt el (a banküzemre vonatkozó hatályos jogszabályokat és jegybanki rendelkezéseket nem tartotta be), és ezek betartásával a kezesség beváltása megelőzhető lett volna (
4. c)pont); a jogosult elmulasztotta az alapszerződésben meghatározott ügylethez kapcsolódó biztosítékok kikötését szolgáló szerződések megkötését, illetőleg az ügyfél által felajánlott jelzálogjogok a jogosultnak felróható ok miatt nem érvényesíthetők a követelés behajtása során (
5. d)pont). Az 5.6. pontban úgy rendelkeztek, amennyiben a jogosult a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan az I. r. alperesnél helyszíni szemlét tart, úgy ezen helyszíni szemle megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv, jelentés stb. egy példányát annak keltétől számított öt munkanapon belül köteles a III. r. alperesnek átadni. A 6.1. pontban kikötötték, III. r. alperes jogosult a kölcsön felhasználását, az I. r. alperes gazdálkodását és az alapszerződés szerint keletkező követelések biztosítékait az I. r. alperesnél - akár a helyszínen is - ellenőrizni. A 9.3. pontban megállapodtak abban, a jelen szerződés hatálybalépésének feltétele, a fejlesztéssel érintett, az ügyfél tulajdonát képező ingatlannak per-, teher- és igénymentesnek kell lennie, továbbá a kölcsönből beszerzésre kerülő tenyészállatokra zálogszerződést kell kötni, és a zálogjogot a MOKK nyilvántartásába be kell jegyeztetni. Amennyiben a hatálybalépés ezen feltételei nem teljesülnek, úgy a jelen szerződés a felek között megszűnik. A megszűnés esetén a jogosult és az ügyfél a kezessel szemben semmilyen igényt nem támaszt. (A 2.5. pontban kerültek felsorolásra azon okiratok, amelyeket a jogosult köteles volt a kezesnek átadni, s amelyek átadása hiánya szintén kezesi teljesítés megtagadását alapozta meg. A felsorolás a helyszíni szemléről felvett okiratot nem tartalmazta.) Az I. r. alperes 2004. április 30-án kelt levelében, utalva a készfizető kezességvállalási szerződés 9.3. pontjára, arról tájékoztatta a felperest, a ......... lévő ........ helyrajzi számú, 24.896 m2 területen fogja elvégezni a beruházással járó fejlesztést. (A ....... helyrajzi számú ingatlan ekkor a II. r. alperes (I. r. alperes törvényes képviselője) 1/1 arányú tulajdonát képezte.) A felperesi jogelőd 2004. május 4-én kelt levelében felhívta a III. r. alperest nyilatkozattételre, miszerint a ....... község ....... helyrajzi számú ingatlan elfogadható-e fejlesztési céllal érintett ingatlanként, vagy sem. A II. r. alperes 2004. május 5-én eladta az I. r. alperesnek a .......-.......... külterületén lévő ....... helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlant, s I. r. alperes még ezen a napon benyújtotta a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba bejegyzése iránti kérelmét. A III. r. alperes 2004. május 7-én kelt levelében közölte felperesi jogelőddel, tudomásul veszi azon bejelentését, mely szerint a fejlesztéssel érintett ingatlan változik, azzal a feltétellel, a hiteligénylő tulajdonába kerülő ingatlanra is a rendelet előírásai szerinti feltételek vonatkoznak, azaz a fejlesztéssel érintett ingatlanra első ranghelyű jelzálogjogot kell a felperesi jogelőd részére alapítani. Továbbá szükséges annak vizsgálata is, a szerződés szerinti fejlesztési cél (lúdépületek korszerűsítése) nem változik-e, ugyanis a megküldött tulajdoni lap adataiból nem volt megállapítható, azon vannak-e állattartó épületek. A felperesi jogelőd 2004. május 10-én kelt levelével értesítette I. r. alperest arról, a III. r. alperes nyilatkozatából az állapítható meg, a készfizető kezességvállalás feltételei nem teljesültek. Az I. r. alperes 2004. május 10-én kelt válaszlevelében vitatva a felperesi jogelőd álláspontját, a készfizető kezességvállaló szerződés feltételei teljesülését állította. A felperesi jogelőd 2004. május 13-án kelt levelével ismételten megküldte a III. r. alperesnek az aktualizált nyilatkozatmintát, a kapcsolódó új tulajdoni lapot és az adásvételi szerződésmásolatot. A III. r. alperes 2004. május 14-én kelt levelében közölte felperesi jogelőddel, számára a fejlesztési cél helyéül a .......-.......... külterületi, ........ helyrajzi számú ingatlan elfogadható, s egyidejűleg mellékelte a külön okiratban megszövegezett, 2004. május 14-én kelt nyilatkozatát. A nyilatkozatban kijelentette, „a beruházási és a forgóeszközhitel-szerződés a következők szerint változik: a fejlesztéssel érintett cél (lúdtartó épületek korszerűsítése a .......-.......... külterületi ....... helyrajzi szám szérűskert megnevezésű ingatlanon valósul meg, mely per- teher- és igénymentes, s arra a felperes javára első ranghelyű jelzálogjog kerül bejegyzésre, a hitelből beszerzésre kerülő tenyészállatokra a felperes első ranghelyű zálogjogot alapít, mely a MOKK nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Amennyiben ezen feltételek megvalósulnak és az erre vonatkozó kölcsön- és zálogszerződések, a jelzálogjog- és ingó zálogjog bejegyzésekről szóló dokumentumok megfelelőek, a 6/2004.(I.24.) FVM rendelet alapján a kezesség vállalási szerződés hatálybalépésének feltételei teljesülnek.„ A szerződő felek a beruházási- és forgóeszköz hitelhez kapcsolódó kölcsönszerződéseket 2004. május 14-én módosították (2. számú módosítás). A beruházási hitelhez kapcsolódó kölcsönszerződés-módosítás 1.1. pontjában rögzítették, az 55.000.000 forint beruházási hitelt az I. r. alperes tenyészállat vásárlásra, valamint a tulajdonát képező ....... község ingatlan-nyilvántartásában lévő ....... helyrajzi számú ingatlanon - mint fejlesztési célú ingatlanon - 3.12. pontban tett nyilatkozata szerinti állattartó épület korszerűsítésére fordítja. A 3.12. pontban az I. r. és II. r. alperesek kijelentették, a ....... helyrajzi számú ingatlanon a tulajdoni lapon nem szereplő állattartó épület van, melynek korszerűsítését szolgálja az 1.1. pont szerinti kölcsön. Az állattartó épületek ténylegesen a ....... község ........... helyrajzi számú ingatlanon álltak. Az épületek a ........... költségvetés-árajánlatában meghatározottak szerint felújításra kerültek. Az I. r. alperes nettó 58.961.700 forint értékben több tételben, összesen 4.927 db tenyészludat vásárolt. A felperesi jogelőd és az I. r, valamint II. r. alperes között a kölcsönszerződések biztosítására 2004. július 23-án ingó jelzálogjog szerződés jött létre. A biztosítékot a hitelből beszerzett, összesen 4.927 db tenyészállat képezte. A szerződést 2004. július 26-án 1454/2004. számú közjegyzői okiratba foglalták, majd az ingó jelzálog szerződés nyilvántartásba vételre került a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál, az arról szóló ........ számú tanúsítvány kiállítása mellett. (A beruházási hitelhez, valamint a forgóeszköz hitelhez kapcsolódó kölcsönszerződések 2005. április 5-én a tőketörlesztés türelmi ideje tekintetében ismételten módosításra kerültek.) Az I. r. alperes az esedékes törlesztésekkel késedelembe esett, ezért a felperesi jogelőd 2006. október 3-án kelt levelével a kölcsönszerződéseket felmondta. Felperesi jogelőd 2006. december 6-án kelt, igénylőlap az Európa Terv Agrár-hitel program keretében az ........ által vállalt készfizető kezesség beváltásához elnevezésű okirattal a III. r. alperes készfizető kezesi kötelezettségét „lehívta" az I. r. alperes által nem teljesített összes tartozást 74.039.090 forintban jelölve meg. Még ezt megelőzően a felperesi jogelőd a fedezetként felajánlott ....... helyrajzi számú ingatlan helyszíneléséről 2005. február 17-én jegyzőkönyvet vett fel, mely szerint a megtekintett ingatlan értéke a beruházás értékével növekedett, a vállalkozás a hiteligénylésben megfogalmazott beruházási tervnek megfelelően használta fel a hitel összegét, a hitelcél megvalósult, az állatállomány férőhelye bővült. A 2007. január 30-i helyszíni szemle alkalmával pedig rögzítette, a ....... ......., ........, ......, ..........., ........ helyrajzi szám alatti ingatlanok egy összefüggő területet alkotnak, a helyszínelése együtt történt meg. A felújított libatartó épületek a helyszínen megtalálhatók. Funkciójukat betöltik, az I. r. alperes a főtevékenységként megjelölt libatenyésztést zavartalanul működteti. (A felperesi jogelőd a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyveket III. r. alperesnek nem küldte meg.) A III. r. alperes 2007. március 13-án kelt levelével a készfizető kezesség lehívási kérelmet elutasította a készfizető kezességvállalási szerződés 2.4.
6. b)és
7. c)pontja és 5.6. pontja alapján egyebek mellett arra hivatkozással, a helytállási kötelezettsége nem állt be, mivel a beruházás nem a kölcsönszerződés 2. számú módosítása szerinti helyrajzi számú tehermentes ingatlanon valósult meg, és felperesi jogelőd az 5.6. pont szerinti kötelezettségét elmulasztotta. A felperes 2007. szeptember 20-án előterjesztett keresetében alpereseket 72.860.423 forint tőke, ennek 2007. április 14-től a kifizetésig járó évi 12,126 % mértékű késedelmi kamata, továbbá 419.808 forint késedelmi kamat, valamint perköltség egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni. A kereseti követelését I. r. alperessel, mint kölcsönadóssal a Ptk. 523.§-a, a II. és III. r. alperessel szemben, mint a kölcsöntartozásért helytállni köteles készfizető kezesekkel szemben a Ptk. 272-273.§-a, 274.§

(1)bekezdése alapján érvényesítette. Előadta, a 2004. március 31-én megkötött, utóbb módosított kölcsönszerződések alapján I. r. alperes részére összesen 75.000.000 forint hitelt folyósított. I. r. alperes az 55.000.000 forint beruházási hitelből 45.500.000 forintot fordíthatott tenyészlúd vásárlására, 11.500.000 forintot pedig állattartó épület korszerűsítésére. I. r. alperes a hitelcél szerinti beruházásokat megvalósította, az összegszerűségében kimunkált, kölcsönszerződésekből eredő tartozását azonban nem fizette meg. I. és II. r. alperesek a keresetet jogalapjában és összegszerűségében nem vitatták. II. r. alperes előadta, az istállók a ........ helyrajzi számú ingatlanon helyezkedtek el, úgy volt, ezen ingatlan egyesítésre kerül a ....... helyrajzi számú ingatlannal, erre azonban nem kerülhetett sor. A III. r. alperessel tárgyalásokat folytatott, a konstrukció egyértelmű és világos volt, ellenkező esetben nem adta volna el az ingatlanát I. r. alperesnek. A III. r. alperes a kereset elutasítását, felperesi jogelőd (felperes) perköltségben marasztalását kérte, állítva, a kezességvállalási szerződés 2.4.

1. b)és
2. c)pontja alapján helytállási kötelezettsége nem állt be. A kölcsönszerződés 2. számú módosításában megjelölt ......., ....... helyrajzi számú ingatlanon nem valósult meg beruházás, az ingatlan művelési ága kivett szérűskert, azon épület nem található, ezt a 2007. február 12-i helyszíni ellenőrzése is megerősítette. A tulajdoni lap és a térképmásolat szerint sincs az ingatlanon állattartó épület, amit korszerűsíteni lehetett volna. Nem felelt meg a valóságnak az I. r. alperes 3.12. pontban tett nyilatkozata, miszerint az ingatlanon a tulajdoni lapon nem szereplő állattartó épület van. A felújítás a ....... ............ és ........ helyrajzi számú ingatlanokon álló épületeken valósult meg. Amennyiben felperes a tőle elvárható gondossággal járt volna el, már a hitel folyósítása előtt meggyőződhetett volna arról, a hitel hitelszerződésben rögzített célra fordítása lehetetlen, s ezzel a kezesség beváltása megelőzhető lett volna. Hivatkozott arra is, felperes 2005. február 17-én felvett jegyzőkönyvben a hitelcél megvalósulását megállapította, a szerződés 5.6. pontjában rögzített kötelezettségét ugyanakkor nem teljesítette, a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvet részére 5 munkanapon belül nem küldte meg. Felperes a szerződés 2.4.
3. b)pontjában foglaltak szerint az általa szolgáltatott adatokkal, általa tett nyilatkozatokkal a szerződés szerinti kezesség elvállalásával kapcsolatosan a kölcsönszerződésre, illetőleg az I. r. alperesre vonatkozó lényeges tények, adatok tekintetében szándékosan, súlyosan gondatlanul eljárva megtévesztette, mivel a hitelcél nem valósult meg. A felperes helyszíni tapasztalatai nyilvánvalóan ellentétesek az I. r. alperes nyilatkozatával. Helytállási kötelezettsége ezért megszűnt. Felperes az ügylet kezelése során sem a tőle elvárható gondossággal járt el, a hitelcél megvalósulását nem kellő körültekintéssel ellenőrizte. A fedezetek meglététét, az állatállományt nem ellenőrizte, az ellenőrzés tapasztalatairól jegyzőkönyvet nem készített, a tenyészállatok nyilvántartásáról leltár nem készült. Nem tájékoztatta arról, I. r. alperes 2004. és 2005. évi gazdálkodási eredménye nagymértékű 94, illetőleg 66 millió forint veszteséget mutatott. Felperes a hatályos jogszabályok rendelkezéseit nem tartotta be. Az FVM rendelet 16.§

(1)bekezdés a) pontja szerint az Európa hitel igénybevételének feltétele, az igénylő a felvett hitelt a 11.§

(1)bekezdésében és a hitelszerződésben meghatározott célokra használja, és eleget tegyen a 6.§-ban meghatározott feltételeknek. Mivel az igénylő a felvett hitelt nem a hitelcélnak megfelelően használta fel, megalapozott a kezesség beváltásának megtagadása. A beruházás megvalósulásáról szóló, az FVM rendelet 16.§

(1)bekezdés d) pontja szerinti beszámolót, használatbavételi engedélyt, melyet I. r. alperesnek kellett volna benyújtani, a hiteldosszié nem tartalmazott, felperes ezen okból sem járt el kellő gondossággal. A helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv hiányában pedig nem kapott tájékoztatást a hitelcél megvalósulásáról, a beruházás tényleges állapotáról, az I. r. alperes gazdálkodásának eseményeiről. Szakértő kirendelését indítványozta. Felperes a III. r. alperes ellenkérelmével szemben állította, az általában elvárható gondossággal, a szakma szabályai szerint, a banküzemi előírásokat betartva járt el, III. r. alperest a kölcsönszerződések tekintetében nem tévesztette meg, nem tartotta tévedésben. III. r. alperes kifogásai csupán az épületkorszerűsítésre vonatkoznak, amelyek nem érintik a tenyészállat- és takarmányvásárlás körében folyósított hitelt. A felújítás nem volt engedélyköteles, a korszerűsítés megtörténtéről meggyőződött. I. r. alperes a 11.500.000 forint kölcsönt igazoltan az állattartó épületek korszerűsítésére fordította, az elszámolás megtörtént. I. r. alperes számlával igazolta a korszerűsítés megvalósítását és a tenyészállat, takarmányvásárlást is. I. r. alperes és maga a tenyészállatokra ingó zálogjogot alapított, az erről készült közokiratban az állatok beazonosításra kerültek. A tenyészállatok bárhol elhelyezhetők voltak. Nem vitatva a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv III. r. alperesnek megküldése elmulasztását, állította, a kezességet vállaló szerződés szerint a helyszínelés nem volt kötelezettsége. A hitel visszafizetése érdekében mindent megtett. A III. r. alperes több levélváltást követően 2004. május 14-én a ....... helyrajzi szám alatti ingatlant hitelcélként elfogadhatónak tartotta. Ismerte az ezen ingatlanra vonatkozó adatokat, s kifejezetten azt követően fogadta el hitelcélként az ingatlant, hogy először egyértelmű elfogadás hiányában I. r. alperes hitelkérelmét elutasította. Előadta, a II. r. alperes I. r. alperes ügyvezetőjeként azt tervezte, a ....... helyrajzi szám alatti ingatlan összevonásra került a ........ helyrajzi szám alatti szomszédos ingatlannal. A két ingatlan a valóságban egybefüggő terület. Utalt arra is, III. r. alperes maga is hitelezte I. r. alperest, így a kezességvállalás idején és azt követően is tisztában volt I. r. alperes gazdasági helyzetével, a beruházás megtörténtével, a fedezetekkel, hiszen ezen körülményeket a saját hitelei vonatkozásában is vizsgálnia kellett, a saját hitelei fedezetéül szolgáló biztosítékokat évente értékelnie kellett, az I. r. alperes a mérlegét minden évben megküldte III. r. alperesnek. Hangsúlyozta, I. r. alperes gazdálkodása az állatállományát sújtó madárinfluenza miatt nehezült is, s nem a felelőtlen hitelfelvétel miatt. A kölcsön elbírálása és folyósítása idején nem lehetett semmiből következtetni I. r. alperes gazdálkodása jövőbeni ellehetetlenülésére, a hitelcélt pedig megvalósította. I. r. alperes az FVM Pest Megyei Földművelésügyi Hivatala felé beszámolási kötelezettségét teljesítette, a beszámolót a hivatal kifogás nélkül elfogadta. A hitelt a 6/2004 (I.22.) FVM rendelet előírásainak megfelelően biztosította, a hitelcél megfelelt a rendelet 11.§

(1)bekezdésében foglaltaknak. ............, felperes törvényes képviselője egyebek mellett a II. r. alperessel egyezően előadta, az elképzelés az volt a ......., a ........ és a 06515/

1. helyrajzi számú ingatlanok tekintetében telekegyesítésre kerül sor, mint utóbb kiderült, ennek ingatlan-nyilvántartási akadálya volt. A helyszínen nem lehet elkülöníteni, melyik a ....... helyrajzi számú és melyik a ........ helyrajzi számú ingatlan. A per tartama alatt az I. r. alperes felszámolás alá került. Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást folytatott. A kirendelt Igazságügyi, Szakértői és Kutató Intézetek Budapesti, Műszaki, Könyv- és Adószakértői Intézet szakértő feladatává tette egyebek mellett annak megállapítását, a hitelcélként megjelölt állattartó épület korszerűsítése megvalósult-e és hol, megtörtént-e a tenyészállat vásárlása, meg kellett volna-e a felperesnek tagadni az FVM rendelet, valamint a szerződések alapján az I. r. alperes által benyújtott számlák kifizetését, megállapítható-e a rendelet és a
2. május 14-én létrejött készfizető kezességvállalási szerződés alapján a felperes terhére olyan mulasztás, amely a III. r. alperes készfizető kezességi felelősségét kizárja. A szakértői intézet a ......... igazságügyi könyv, adó-, járulék és pénzpiaci szakértő és ........... okleveles mérnök, igazságügyi szakértő által készített szakvéleményt
3. február 22-én terjesztette elő. A fénymásolatban átadott bizonylatok alapján megállapításra került, az I. r. alperes
4. május 5-én és július 28-án 4.927 db tenyészludat vásárolt nettó 58.961.700 forint értékben, az e célra fordítható 43.500.000 forint beruházási hitelt saját erőből egészítette ki. A vásárolt termékeket illetően valamennyi számla figyelembe vehető a forgóeszközhitel igénybevétele tekintetében. A beruházási hitelre nézve rögzítette, a kölcsönszerződés
5. számú módosításának 1.
6. pontja szerint a fejlesztési célú ingatlan a .......... ....... helyrajzi számú ingatlanon lévő állattartó épület korszerűsítése volt, nem teljesült tehát a 6/
7. (I.22.) FVM r. 16.§

(1)bekezdés a) pontja szerinti feltétel, miszerint a hitel a hitelszerződésben megjelölt célra használható fel. Teljesült azonban abban a tekintetben, a gazdasági épületeken történtek felújítási munkák. Az FVM r. 16.§

(1)bekezdés d) pontja szerinti beszámoló határidőben nem készült el, III. r. alperes részére nem került megküldésre, a használatba vételi engedély megkérésére nem került sor. Felperes a helyszíni szemlékről felvett

1. február 17-i és a
2. január 30-i jegyzőkönyveket III. r. alperesnek nem küldte meg. „A III. r. alperes kezesi kötelezettsége megszűnését nem találta megállapíthatónak." I. és II. r. alperesek a szakvéleményt lényegében elfogadták, utalva arra az I. r. alperes az FMV Hivatalának benyújtotta a beruházás megvalósulásáról a beszámolót. III. r. alperes változatlanul a kereset elutasítását kérte, s a „valódi teljesítés" bizonyítására indítványozta felperes kötelezését a szakértőnek fénymásolatban rendelkezésére állt termékértékesítési szerződések és számlák eredeti példányban bemutatására. Az elsőfokú bíróság
3. szeptember 26-án kelt 23.G.21.280/2008/
4. számú ítéletével kötelezte alpereseket 72.860.423 forint és ennek
5. április 14-től a kifizetésig járó 12,126 % mértékű kamata, 419.808 forint, valamint 3.400.000 forint perköltség egyetemleges megfizetésére. Az ítélet indokolásában rögzítette, a felújítandó épületek ténylegesen a ....... község ............ helyrajzi számú ingatlanon voltak. Ezen ingatlan azonban hitelcélként nem volt alkalmas, figyelemmel arra, jelzálogjog terhelte, így a kölcsönszerződés alapján a felperes ezen ingatlanra első ranghelyen nem jegyeztethetett be jelzálogjogot.
6. május 5-én a II. r. alperes kifejezetten azért ruházta át a ....... község ....... helyrajzi számú ingatlant az I. r. alperesre, hogy ezen ingatlan, mint tehermentes ingatlan megfelelő legyen a hitel céljának, azonban ezen ingatlanon nem volt felújítandó épület. Az I. és II. r. alperes ezen körülményt akként kívánta áthidalni, az átruházás után az I. r. alperes tulajdonába került ....... helyrajzi számú ingatlant, valamint a ............ helyrajzi számú ingatlant összevonja, és így akként felel meg a hitelcélnak, az elbíráláskor tehermentes tulajdonú ingatlant szerepeltet, és a későbbiek folyamán az összevont ingatlanon pedig feltalálható lett volna a felújított épületegyüttes. A III. r. alperes a hitelnyújtás és beruházás körében kapott teljes körű tájékoztatás után
7. május 15-én tette azon nyilatkozatot, a ....... helyrajzi számú ingatlan elfogadható fejlesztési célhelyül. A felperes által ismert tények, információk, mint az adásvételi szerződés, térképmásolat a III. r. alperesnek is rendelkezésére álltak. Nem állapítható meg ezért, a felperes szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megtévesztette a III. r. alperest. Rámutatott, nem az a döntő kérdés, a ....... helyrajzi számú vagy a ............ helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában történtek-e a felújítási munkálatok, hanem az, az I. r. alperes a hitelt megfelelő módon használtae fel, és ezt a felperes a banküzemnek megfelelő módon ellenőrizte-e. A perbeli egyesített szakvéleményből egyértelműen és világosan megállapítható, az állattartó épületek felújítása a ............ helyrajzi számú ingatlanon megtörtént. Az I. r. alperes tehát a hitelből a meghatározott összeget a hitelcélra, az állattartó épületek felújítására fordította. Nem vitásan nem azon ingatlanon történt meg a beruházás, amit a szerződésmódosításban megjelöltek, de ezen tény nem teszi meg nem történtté a felújítás tényét. A szakvéleményből az is egyértelműen megállapítható, I. r. alperes a másik hitelcélnak is eleget tett, a tenyészállatokat megvásárolta. A felperes két esetben tartott helyszíni szemlét az I. r. alperesnél, a szemléről készült jegyzőkönyveket nem küldte meg a III. r. alperes részére. Ezen felperesi mulasztás azonban nem meríti ki a készfizető kezességvállalási szerződés 2.4.c. pontjában írtakat, nem minősül olyan mulasztásnak, amely esetében az állapítható meg, amennyiben a felperes megküldi ezen jegyzőkönyveket, úgy a kezesség beváltása megelőzhető lett volna. A kezesség beváltását az I. r. alperes fizetésképtelenné válása idézte elő, a helyszíni szemléken a felperes csak azt tapasztalhatta, amit az igazságügyi szakértő is, az épületek felújítása megtörtént. A szakvélemény megállapításaiból továbbá arra a következtetésre jutott, a felperest nem terhelte olyan mulasztás, amelyből az lett volna megállapítható, nem a tőle elvárható gondossággal járt el. A szakvélemény nem tárt fel olyan hiányosságot a felperesi tevékenység körében, amely alapján a III. r. alperes helytállása megszűnt volna. Az a körülmény, a kivitelező számláin nincs feltüntetve, a felújításkorszerűsítés melyik épületre vonatkozik, és ezt nem követelte meg a felperes, nem olyan jellegű mulasztás, amely lényegesen befolyásolta volna a kölcsönszerződés biztosítását, tekintettel arra, ténylegesen megtörténtek a beruházások. A szakértői vélemény részletesen indokolta, a tenyészállatokra vonatkozó külön leltárnak nem volt jelentősége, mivel az I. r. alperesnek nem volt kötelezettsége elkülönítetten tartani a hitelből vásárolt tenyészállatokat, az elszámoláshoz benyújtott számlák készpénzben történő kiegyenlítése pedig a szerződések és a jogszabályok alapján nem volt tiltott. A III. r. alperes bizonyítási indítványa elutasításának egyrészt annak elkésettsége miatt, másrészt alaptalansága okából volt helye. Mindezek alapján az volt megállapítható, III. r. alperes helytállási kötelezettsége alól nem mentesült. Az ítélettel szemben III. r. alperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a felperesnek, mint hitelintézetnek a kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt rendszeresen figyelemmel kell kísérnie és dokumentálnia kell a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását. A 14/2001.(III.9.) PM rendelet 8.§

(3)bekezdés c) pontja szerint a felperesnek az ügyfél-, illetve partnerminősítési szabályzatában rögzítenie kell, a minősítést legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, illetve újra el kell végezni minden olyan esetben, amikor a hitelintézet olyan információ birtokába jut, amely feltételezhetően a besorolási kategória változtatását vonja maga után. A PM rendelet 9.§

(1)bekezdése alapján a hitelintézetnek a minősítés során egyaránt vizsgálnia kell az ügyfél gazdálkodási adataiból nyert számszerűsíthető adatokat, valamint a nem számszerűsíthető szubjektív megítélésű információkat. A felperesnek a Hpt., a PM rendelet és saját szabályzatainak rendelkezéseit betartva kell eljárnia, azaz hitel-utógondozási kötelezettsége van. A fedezetek értékéről, állagáról, az adós gazdálkodásáról, a hitelcél megvalósulásáról a helyszíni ellenőrzés keretében tud meggyőződni. A felperes a hitel-utógondozási tevékenysége során súlyos mulasztásokat követett el: a 6/2004.(I.22.) FVM rendelet 16.§

(1)bekezdés d) pontja szerinti okirat megállapíthatóan nem készült el, részére nem került megküldésre. Az igazságügyi és könyvszakértői vélemény szerint „használatbavételi engedély megkérésére nem került sor". Ez a körülmény biztosíték kényszerértékesítése esetén a lehetséges megtérülést nagymértékben rontja, a kielégítést veszélyezteti, a beruházás megvalósulása ugyanis nincs igazolva, az jogilag be nem fejezett beruházásnak minősül. Felperes a készfizető kezességvállalási szerződés 5.

1. pontja szerint az I. r. alperesnél tartott helyszíni szemle megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet elmulasztotta részére megküldeni. Felperes nem tájékoztatta arról, az I. r. alperes
2. és
3. évi gazdálkodási eredménye nagymértékű, 94 millió forint, illetve 66 millió forint veszteséget mutatott. Az adós gazdálkodását nem követte szorosan, nem észlelte időben, az adós által elért jövedelemből a hitelek visszafizetése lehetetlen, és így az indokolt intézkedéseket (pl. fizetési könnyítés, kamatemelés, pótbiztosíték kikötése, felmondás stb.) is elmulasztotta megtenni. A Hpt. és a PM rendeletben előírt jogszabályi kötelezettségét figyelmen kívül hagyva nem vizsgálta az ügyfél gazdálkodási adatait és a besorolási kategória változásról nem tájékoztatta. Elmulasztotta továbbá a fedezetként elfogadott biztosítékok ellenőrzését, az ingatlanok állapotáról, értékéről és érvényesíthetőségéről és az ingóságok (tenyészállatok) meglétéről nem győződött meg a hitel-utógondozás során. A kezesi pozícióját (így magát azt a helyzetet, sor kerül-e egyáltalán az adós fizetésképtelensége miatt a kezesség érvényesítésére) befolyásolja, a felperes mennyiben tett eleget a hitel kihelyezést követő, rá vonatkozó normatív rendelkezéseknek. Azzal, hogy e kötelezettségének felperes nem, vagy nem megfelelően tett eleget, egy, a kezes érdekét is szolgáló, a felperes és adós közötti megállapodás (pl. szerződésmódosítás, fizetési könnyítés stb.) került kiiktatásra. Utóbbi a kezes pozícióját nem a Ptk. 272-276.§ rendelkezéseit sértve, hanem azzal rontja, felperes a Hpt. 78.§

(4)bekezdés, és a PM rendelet rendelkezéseivel ellentétesen mellőzte a szerződésben foglalt feltételek rendszeres figyelemmel kísérését és dokumentálását, és ehhez képest elmulasztotta a szükséges intézkedéseket. Ezáltal pedig kimutatható az okozati kapcsolat a hitel-utógondozás során el nem végzett felperesi kötelezettség és az adós tőkefizetési kötelezettségének elmaradása között. A felperes tehát a hitel-utógondozási tevékenysége során nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és nem tartotta be a banküzemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a Hpt. prudenciával kapcsolatos előírásaira tekintettel magasabb szintű, fokozott szakmai gondosságot jelent. Tévesen állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, a felperest nem terhelte olyan mulasztás, amelyből az lett volna megállapítható, a felperes nem a tőle elvárható gondossággal járt le, és ezek betartásával a kezesség beváltása megelőzhető lett volna. A kölcsön visszafizetését garantáló jogi biztosítékok olyan jellegű kikötések, amelyek elsősorban a hitelnyújtó helyzetét hivatottak biztosítani. A Ptk. 276.§

(1)bekezdése szerint ugyanakkor, amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal reá száll. A kezesnek tehát alapvető érdeke fűződik ahhoz, a követelést biztosító jogok teljes körűen fennálljanak. A

(2)bekezdés értelmében a kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná válik. A kezes érdekét tehát a jogosultnak - a saját érdekében, azaz a kezes felszabadulásának elkerülése érdekében - is szem előtt kell tartania. A kezes helyzete a kölcsönszerződésben és kezesi szerződésben foglaltakon alapul, azaz ha a kölcsönszerződés létrejöttét követően a feltételekben bárminemű olyan változás következik be, amely a kezes helyzetét hátrányosan befolyásolja vagy a kezest a kölcsönszerződés megkötésének állapotához képest hátrányosabb helyzetbe hozza, akkor a kezes a jogosult (felperes) beváltási igényét elutasítja. A Ptk. 4.§

(1)és

(4)bekezdésében, valamint az 5.§

(2)bekezdésében foglaltakra utalva állította, a felperes, mint jogosult köteles a kezes irányában a jóhiszeműség és a tisztesség általános polgári jogi követelményeinek megfelelően eljárni, ami alapján gondossági kötelezettsége van. A felperes mulasztásának nyilvánvaló oka, visszaélt az általa nyújtott kezesség biztonságával. Felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. Egyebek mellett kiemelte, III. r. alperes az első fokú eljárásban a hitelfolyósítás körülményeit kifogásolta, míg fellebbezésében az utógondozás nem megfelelő voltára helyezte a hangsúlyt. Állította, valamennyi hitelcél megvalósult, a kezességi szerződésben foglalt mentességi feltételek egyike sem következett be. II. r. alperes az ítélet helybenhagyását kérte szintén helyes indokai alapján. A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárás során,

1. március 5-én kelt, fellebbezés hiányában
2. április 11-én jogerőre emelkedett
3. sorszámú végzésével megállapította a ......... felperesi jogelőd jogutódlással történő megszűnése folytán a ....................... felperes perbeli jogutódlását. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. Az Európa terv Agrárhitel programjáról a 6/
4. (I.22.) FVM rendelet rendelkezik. Az 1.§ l) pontja értelmében az Európa terv Agrárhitel programjának keretében felvett Európa hitel olyan éven túli lejáratú hitel, amelyhez a ................ által nyújtott készfizető kezességvállalás is kapcsolódhat. Az Európa hitel ................ kezességvállalásával igénylését a III. fejezet (11-16.§) szabályozza. A 11.§

(1)bekezdés

1. a)pontja értelmében a III. fejezet alapján a felvett Európa hitel mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló beruházások (beleértve a környezetvédelmet szolgáló beruházásokat, a tenyészállat-vásárlást és a meglévő létesítmények korszerűsítését
2. is)céljára is igényelhető. A 13.§

(1)bekezdés b) pontja és

(2)bekezdése értelmében az Európa hitel a ................ által biztosított refinanszírozott forrás terhére a külön közleményben meghatározott pénzügyi intézményektől vehető igénybe. A 15.§

(1)és

(2)bekezdése értelmében az igénylők meghatározott kezességvállalási díj ellenében a hitelszerződés szerinti hitelösszegre és annak egyéves ügyleti kamatára a ................ egyedi döntése alapján nyújtott 100 százalékos mértékű készfizető kezességvállalást vehetnek igénybe. A 16.§

(1)bekezdés kimondja, az Európa hitel igénybevételének feltétele, hogy az igénylő a felvett hitelt a 11.§

(1)bekezdésében és a hitelszerződésben meghatározott célokra használja fel, és eleget tesz a 6.§-ban foglalt feltételeknek (

1. a)pont), beruházási célú felhasználás esetén a beruházás üzembe helyezését követően, de legkésőbb 60 napon belül a területileg illetékes földművelésügyi hivatal felé beszámol a hitelszerződésben vállalt beruházás megvalósításáról, ideértve a felvett hitel rendeltetésszerű felhasználásának igazolását is (
2. d)pont), beruházási célú felhasználás esetén - a pénzügyi intézmény erre vonatkozó kérése esetén - hozzájárul ahhoz, hogy a hitel teljes visszafizetéséig biztosíték (jelzálogjog) terhelje meg a megvalósult fejlesztést (
3. e)pont). (A 6.§ határozza meg, a hitel milyen termékekhez kapcsolódó tevékenység végzéséhez vehető igénybe.) A 19.§

(1)bekezdése szerint az Európa hitel rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére az illetékes adóhatóság által - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint - végzett ellenőrzés keretében kerül sor. A Ptk. 272.§

(1)bekezdése szerint a kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A Ptk. 274.§

(2)bekezdés c) pontja értelmében, ha a kezességet bank vállalta, a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be (készfizető kezesség). A Ptk. 276.§

(2)bekezdése szerint a kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésére kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. Az adott ügyben felperes III. r. alperest, mint a 6/2004. (I.22.) FVM rendelet alapján díjfizetés ellenében az I. r. alperes által felvett Európa hitel vele szembeni tartozásáért készfizető kezességet vállaló bankot kérte marasztalni. A III. r. alperes a kezesség beváltását egyrészt a felperes által a helyszíni szemlékről felvett jegyzőkönyvek részére megküldése elmulasztására, másrészt a készfizető kezességet vállaló szerződés (kezesi szerződés) 2.4.b)-

1. c)pontjában foglalt feltételek fennállására alapítva tagadta meg, állítva, a hitelcél nem valósult meg, tekintve, az állattartó épületek a ........... és ............ helyrajzi számú ingatlanokon voltak, őt felperes megtévesztette, illetve az ügylet kezelése során nem a tőle elvárható gondossággal járt el a hitelcél megvalósulása ellenőrzése során, s nem tájékoztatta arról, I. r. alperes 2004. és 2005. évi gazdálkodási eredménye jelentős veszteséget mutatott. Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta a mentesülés feltételeinek megvalósulását, fennálltát, a banküzem tekintetében szakértő bevonásával. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint pedig az elsőfokú bíróság a perbeli adatok alapján a tényállást helytállóan állapította meg, és minden tekintetben helyes az abból levont jogi következtetése is. A kezesi szerződés 2.5. pontja határozta meg azon okiratok körét, amelyeket felperes köteles volt a III. r. alperesnek átadni, s amelyek átadása elmulasztásához a felek a kezesi teljesítés megtagadását fűzték. Ezen felsorolás a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvet nem tartalmazta, arról a felek a szerződés 5.6. pontjában rendelkeztek, kétségtelenül akként, abban az esetben, ha felperes a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan I. r. alperesnél helyszíni szemlét tart, úgy az arról felvett jegyzőkönyvet is köteles III. r. alperesnek megküldeni. A jegyzőkönyv megküldése elmulasztásához azonban jogkövetkezményt nem fűztek, a teljesítés megtagadása lehetőségével a mulasztást nem szankcionálták, így kifejezett rendelkezés hiányában a jegyzőkönyv nem volt a 2.5. pontban felsorolt okiratok körében vonható, a megküldés hiánya nem vezethetett a III. r. alperes készfizető kezesi teljesítése megtagadásához, amint azt az elsőfokú bíróság is helytállóan megállapította. Egyebekben pedig felperes által 2005. február 17-én és 2007. január 30-án felvett jegyzőkönyvek azonosan a beruházás megtörténtére, a hitel megfogalmazott beruházási tervnek megfelelő felhasználására, a „libatartó épületek" felújítására tartalmazott megállapítást, és egyikben sem volt még csak utalás sem arra, a hitel nem a meghatározott célt szolgálta volna. Helytállóan állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, a jegyzőkönyvek esetleges megküldésével sem lett volna a kezesség beváltása megelőzhető. Rámutat a Fővárosi Ítélőtábla a III. r. alperes egyébiránt a kezesi szerződés 6.1. pontjában írtak alapján maga is jogosult volt a kölcsön felhasználását, I. r. alperes gazdálkodását akár a helyszínen is ellenőrizni, így nem volt elzárva attól, hogy a felperes által a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv hiányában a hitel felhasználásáról a beruházás helyszínén meggyőződjön, mint ahogy azt már a kezesség beváltása iránti igény jelzését követően, a 2007. február 17-i helyszíni ellenőrzésekor meg is tette. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor helyesen ítélte meg, a kereset elbírálása szempontjából annak van jogi jelentősége, az I. r. alperes a hitelt megfelelő módon használta-e fel, ily módon a hitelcél megvalósult-e. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint is a hitel célja a tenyészállatok vásárlása és az I. r. alperes tulajdonában álló, meglévő állattartó épületek korszerűsítése volt. Ebből következően pedig az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta, hogy az állattartó épületek korszerűsítése megtörtént-e, az erre a célra felvett 11.500.000 forint hitel a felújításra lett-e fordítva. Az elsőfokú bíróság helyesen tette szakértői bizonyítás tárgyává a teljes hitelösszeg meghatározott célokra fordításának vizsgálatát, s a szakértői megállapításokat helyesen mérlegelve, értékelve jutott arra a következtetésre, I. r. alperes a felperestől felvett hitelt a szerződésben megjelölt célokra, felújításra, tenyészállat beszerzésre, valamint takarmányvásárlásra használta fel, a hitelcél tehát megvalósult. Helytálló jogi álláspontra helyezkedett azzal is, felperes a III. r. alperest a kezesi szerződés 2.4.
2. b)pontja szerint nem tévesztette meg. E körben a Fővárosi Ítélőtábla is úgy ítélte meg, III. r. alperes mindazon információk és adatok birtokában volt, amelyek felperesnek is rendelkezésére álltak. A kölcsönszerződés 2. számú módosításában az I. r. és II. r. alperes nyilatkozott akként, a ........ helyrajzi szám alatti ingatlanon a tulajdoni lapon nem szereplő állattartó épület van. Ezen tényállás mellett nem volt megállapítható, a felperes a kezesség elvállalásával III. r. alperest szándékosan vagy súlyosan gondatlanul eljárva megtévesztette volna. Mindezekből pedig az következik, a III. r. alperes a készfizető kezesi felelőssége alól a kezesi szerződés 2.4.
3. b)pontja alapján nem mentesülhet. Az elsőfokú bíróság helytállóan ítélte meg továbbá azt is, az első fokú eljárásban hivatkozott okokból a III. r. alperes mentesülésének 2.4.
4. c)pontban írt feltételei sem állnak fenn. A Fővárosi Ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság e körben elfoglalt álláspontját. A kezesi szerződés 2.4.
5. c)pontja értelmében a III. r. alperes abban az esetben tagadhatja meg jogszerűen a kezesi teljesítést, ha a felperes a hitel nyújtása és kezelése során nem a tőle elvárható gondossággal, a banküzemre vonatkozó hatályos jogszabályok betartásával járt el és ezek betartásával a kezesség beváltása megelőzhető lett volna. A szerződés ezen pontja szerint tehát a III. r. alperes mentesüléséhez a két konjunktív feltétel együttes teljesülése szükséges. A III. r. alperes az I. r. alperes beszámoló készítési kötelezettségét szabályozó 6/2004.(I.22.) FVM rendelet 16.§

(1)bekezdés d) pontja kivételével csupán a fellebbezésében részletezte, milyen intézkedések elmulasztásával valósította meg felperes a hitel-utógondozási kötelezettsége megsértését. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint azonban, a III. r. alperes által az első fokú eljárásban hivatkozott és a fellebbezésben tovább részletezett intézkedések, mint például fizetéskönnyítés, pótbiztosíték kikötésének elmaradása, sem minősül olyan mulasztásnak, amely hiányában a kezesség beváltása megelőzhető lett volna. A III. r. alperes egyébiránt nem adta egyértelmű indokát annak, az általa hiányolt intézkedések miként előzhették volna meg a kezesség beváltását, az időközben felszámolás alá került I. r. alperes gazdasági helyzetének általa sem kétségbevontan madárinfluenza miatti elnehezülését, miként lett volna a vélt mulasztások hiányában I. r. alperes fizetőképessége fenntartható, megőrizhető. Az adott ügyben azonban a Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint sem volt megállapítható, a felperes elmulasztott volna olyan intézkedést, amellyel a kezesség beváltása megelőzhető lett volna, illetőleg a Ptk. 276.§

(2)bekezdése alapján a hibájából vált volna a követelés behajthatatlanná. A felperes a szükséges biztosítéki szerződéseket III. r. alperes által sem vitatottan megkötötte, a hitelszerződést jelzálogjog és a MOKK nyilvántartásába bejegyzett ingózálogjog is biztosította, felperes a beruházás megvalósulását pedig a helyszínen is ellenőrizte. Mindezek alapján azt kellett megállapítani, az elsőfokú bíróság határozata minden tekintetben helytálló, az elsőfokú bíróság helytállóan marasztalta ezért a kereset szerint III. r. alperest egyetemlegesen az I. r. és a II. r. alperessel. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az abban foglalt helyes indokok alapján a Pp. 254.§

(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§

(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező III. r. alperest a felperes 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§

(2)bekezdés b) pontja,

(5)-

(6)bekezdése, valamint 4/A.§-a alkalmazásával megállapított, a kifejtett jogi képviselői tevékenységgel arányos ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,

1. április
2. . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró