B.138/2011/20 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság Balassagyarmat 7.B. 138/2011/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a
2. szeptember hó
3. október hó
4. és november hó
5. napján megtartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta a következő í t é l e t e t: a
6. július hó
7. napjától
8. július
9. napjáig előzetes fogvatartásban volt ... vádlott bűnös folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében (Btk.
10. § /1/ és /4/ bekezdés), számvitel rendje megsértésének bűntettében (Btk.
11. § /1/ bekezdés a./ és /3/ bekezdés b./pontja). A bíróság ezért ... vádlottat - halmazati büntetésül - 2 /Kettő/ év börtönbüntetésre, és 5.500.000.- /Ötmillió-ötszázezer/ forint pénzösszeg erejéig vagyonelkobzásra is í t é l i. A szabadságvesztés végrehajtását 5 /Öt/ évi próbaidőre felfüggeszti. A vagyonelkobzás alá eső összeget a vádlott által dr. Czudar Sándor egyéni ügyvédnél letétbe helyezett pénzösszegből kell az állam javára behajtani. A kiszabott szabadságvesztés tartamába -végrehajtásának elrendelése esetén - a vádlott által
12. július
13. napjától.
14. július
15. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. A Nógrád Megyei Bíróság bűnjelkezelőjénél Bj. 108/
16. szám alatt bűnjelként kezelt
20. tételszám alatt felsorolt iratok lefoglalását megszünteti, és azt a NAV Észak-magyarországi Regionális Nyomozóhivatala részére megküldeni rendeli. Indokolás: I. A Nógrád Megyei Főügyészség B. 902/2011/
21. BTÖ. számú vádiratában ... vádlottal szemben 1 rb. a Btk.
22. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /4/ bekezdés szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette, és 1 rb. a Btk.
23. § /1/ bekezdés a./ pontjába ütköző és a /3/ bekezdés b./pontja szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat az alábbi tények alapján. ... ... Kft. (...) önálló képviseletre jogosult ügyvezetője volt
24. november
25. napjától
26. szeptember
27. napjáig, amikor üzletrészét ... átruházta. Ekkortól az ügyvezető is ... lett, akinek nem állt szándékában gazdasági tevékenység folytatása és az ügyvezetői tevékenység ellátására, 10.000.- Ft-ot kapott azért, hogy nevére vette a céget. A fiktív adásvétellel a vádlott célja az volt, hogy az őt ügyvezetőként terhelő kötelezettségek alól mentesüljön, azonban az átruházás ellenére
28. októberéig a cég nevében számlákat bocsátott ki, és rendelkezett a cég bankszámlája felett. A cég főtevékenységi köre gépjármű-kereskedelem volt, azonban az egyéb tevékenységi kört
29. augusztus 8-án kelt társasági szerződésmódosításával cukor, édesség, pékáru nagykereskedelemmel egészítették ki. ... vádlott, mint az ... Kft. ügyvezetője,
30. II. negyedévétől kezdődően kristálycukrot, raklapot, egy alkalommal étolajat értékesített a ...i székhelyű ... Kft. és a ... Kft. részére. Az értékesítésről számlákat (összesen 226 db-ot) állított ki ezen cégek felé, mely számlákat a társaság könyvelésében nem szerepeltette. Ezzel a 2006-os üzleti év tekintetében a társaság vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiusította. Az ... Kft-nek ÁFA fizetési kötelezettsége állt fenn, mivel a vádlott a társaság nevében olyan számlákat bocsátott ki, amelyek adóösszeget tartalmaztak. A kiállított számlák után általános forgalmi adó, és társasági adófizetési kötelezettség keletkezett, azonban a vádlott a kiállított számlák alapján adóbevallást nem nyújtott be, az ÁFA-t nem fizette meg, mely magatartásával az alábbi mértékben csökkentette az adóbevétel összegét:
31. II. negyedévében 31.174.440.- Ft adóalap után 4.676.166.- Ft-tal,
32. III. negyedévében 647.343.963.- Ft- adóalap után 107.077.841.- Ft-tal
33. IV. negyedévében 95.262.180,.- Ft. adóalap után 19.052.436.- Ft-tal, összesen: 130.806.443.- Ft-tal. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a vádhatóság képviselője a vádat az írásbelivel egyezően tartotta fenn. II. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a megyei bíróság a következő tényállást állapította meg: ... vádlott élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Alkalmi jellegű munkát végez, pedikűrösként dolgozik, ebből származó havi jövedelme kb. 80.000.- Ft. Élettársának jövedelme kb. 160.000- Ft. Iskolai végzettsége középiskolai érettségi. Vagyontalan, büntetve nem volt. A ... Kft. társasági szerződése
34. november hó
35. napján kelt. A társaság székhelye ekkor ... szám alatt volt, fő tevékenységi köre gépjármű kereskedelem, emellett azonban számos más egyéb tevékenységi kör, épületbontástól, villanyszereléstől, ruha nagykereskedelmen, zöldség-gyümölcs kiskereskedelmen keresztül számos tevékenységi kör a társasági szerződésben szerepelt. A társaság alapító tagja volt ... , akinek törzstőke részaránya 95 % volt, és társaság tagja volt továbbá ... balassagyarmati lakos is, aki 5 %-os tőke részaránnyal rendelkezett. Az alapítástól kezdődően a társaság önálló képviseletre és cégjegyzésre jogosult ügyvezetője ... lett. A Kft. tevékenységi körét
36. augusztus 8-án kelt társasági szerződés módosításával kiegészítették cukor, édesség, és pékáru nagykereskedelemmel is. ... vádlott
37. szeptember hó
38. napján üzletrészét ... ... út
39. szám alatti lakosra ruházta át, ez utóbbi cím lett egyben a társaság székhelye is. ... , aki egyben a társaság ügyvezetői teendőit is ekkortól ellátta volna, csupán pénzért, nehéz anyagi helyzetében 10.000.- Ft-ért vállalta, hogy aláírását adja a társasági szerződés módosításához. ...nak nem állt szándékában a társaság működtetése és valós gazdasági tevékenység folytatása, és tényleges képviseleti tevékenységet sem látott el. ... üzletrészének átruházását követően, és ügyvezetői tisztségének megszűnését követően azonban
40. októberében - a társaság képviseletére feljogosító külön meghatalmazás alapján - a Kft. nevében továbbra is számlákat bocsátott ki, és rendelkezett a cég bankszámlája felett. ... Kft.
41. év II. negyedévétől kezdődően kristálycukor és étolaj kereskedelemmel kezdett foglalkozni. Ennek során ... vádlott - az eljárás során ismeretlenül maradt személyek közreműködésével - kristálycukrot, raklapot és egy alkalommal étolajat értékesített a ...i székhelyű ... Kft., és a ...i ... Kft részére. A valós értékesítési tevékenység keretében eladott árukról ... vádlott 226 db számlát állított ki az ... Kft, és az ... Kft. felé, mely számlákat azonban a társaság könyvelésében nem szerepeltette. A valós értékesítési tevékenység alapján, a vádlott által kiállított számlák tartalma szerint az ... Kft-nek ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezett, mivel a vádlott a gazdasági társaság nevében olyan számlákat bocsátott ki, melyek adóösszeget tartalmaznak. A vádlott a kiállított számlák alapján adóbevallást nem nyújtott be, az értékesítést terhelő általános forgalmi adót nem fizette meg, ily módon ezen magatartásával az adóhatóságot megtévesztette, a költségvetésnek fizetendő általános forgalmi adóbevételt összegét:
42. II. negyedévében 31.174.440.- Ft adóalap után 4.676.166.- Ft-tal,
43. III. negyedévében 647.363.963.- Ft adóalap után 107.077.841.- Ft-tal,
44. IV. negyedévében 95.262.180.- Ft adóalap után 19.052.436.- Ft-tal, mindösszesen: 130.806.743.-Ft-tal csökkentette. Az ... Kft.
45. évben az ÁFA bevallás szempontjából negyedéves bevallónak minősült. E cselekménye révén ... vádlott 5.500.000.- Ft vagyoni haszonra tett szert, melyet saját megélhetésére fordított. A vádlott a kiállított számlák könyvelésben való nem szerepeltetésével megsértette a bizonylati elvet és fegyelmet, továbbá a gazdasági események tárgyévi eredményre gyakorolt hatásának kimutatását lehetetlenné tette, ezáltal a 2006-os üzleti év tekintetében a társaság vagyoni helyzetének áttekintését meghiúsította. A Pest Megyei Bíróság, mint cégbíróság
46. július
47. napján kelt végzésével a társaság székhelyének megváltozására figyelemmel mint ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást megindította, majd a
48. október 5-én kelt Cg. 13-091105513/
49. számú végzésével a cég törlését rendelte el. ... vádlott
50. október
51. napján letéti szerződést kötött dr. Czudar Sándor egyéni ügyvéddel, amely alapján 5.500.000.- Ft-ot készpénzben ügyvédi letétbe helyezett el. A letéti szerződés
52. pontja értemében a vádlott akként rendelkezett, hogy ezen összeget a bíróság ítéletének megfelelően kell az állam felé fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésére felhasználni. III. A megyei bíróság a tényállás hiánytalan feltárása érdekében lefolytatta a bizonyítási eljárást. Ennek keretében részletesen kihallgatta a vádlottat, a tárgyalás keretében ..., ..., ... és ... tanúkat. A ki nem hallgatható állapotban lévő ... tanúvallomását felolvasta, tárgyalás anyagává tette az igazságügyi könyv- és adószakértői véleményben foglaltakat és a rendelkezésre álló egyéb okirati bizonyítékok tartalmát. ... vádlott a bűncselekmény elkövetését teljeskörűen beismerte, bűnösségére is kiterjedő feltáró jellegű beismerő vallomást tett, mind a nyomozás, mind a tárgyalás során, és őszinte megbánást tanúsított. A vádlott vallomásában elmondta, hogy az ... Kft-t ő alapította, a cégben további tagként szereplő ... a társaság ügyeinek viteléből semmilyen szerepet nem vállalt, a cég irányításában sem vett részt. Elmondta továbbá, hogy
53. évet megelőzően korábbi a ... Kft. nél dolgozott alkalmazottként, eladóként. E Kft-nél ismerkedett meg két kínai származású emberrel, illetve egy ... nevű férfival. Ez utóbbi személyről az eljárás során annyit tudott elmondani, hogy talán ...nak hívják, ezen személyt, mint ahogy a kínai származású személyeket sem sikerült az eljárás során beazonosítani. A kínai, illetve a ... utónevű férfi ötletére alapította meg az ... Kft-t, amely kezdetben két kínai ruházati üzletet üzemeltetett Balassagyarmaton a ... szám alatt. ... elmondta, hogy
54. január 31-én született meg a kislánya, akinek gondozását nagyrészt ezidő alatt egyedül végezte, és emellett kellett a két boltot is üzemeltetnie. E feladatok ellátásra együttesen számára kivitelezhetetlennek tűnt, ezért keresett olyan lehetőséget, amely főleg otthoni munkavégzésből állt. A ... nevű személy, illetve a kínai részéről érkezett felé az az ajánlat, hogy az ... Kft.-n keresztül kristálycukor értékesítést bonyolítsanak oly módon, hogy az ... Kft a beszerzett árut továbbértékesíti. A vádlottnak ebből oly módon származott haszna, hogy a beszerzési árhoz képest akár
55. Ft árkülönbséggel is értékesített tovább, és mivel nagymennyiségről volt szó, ez viszonylag gyorsan, nagyobb hasznot eredményezett. Az eljárás során ismeretlenül maradt személyek meghatározták a vádlott számára azt is, hogy az ő feladata csupán az áru továbbértékesítésében való közreműködés lesz, melyhez a szükséges papírokat ki kell állítania, számlákat kell kitöltenie, illetve a társaság bankszámlájára beérkező pénzösszegeket utóbb készpénzben kell felvennie. A kristálycukor szállítmány többnyire az ... Kft-be, valamint az ... úton lévő raktárba került beszállítása, illetve betárolásra, a vádlottnak az értékesítéssel egyidejűleg kitárolásra kellett megbízást adnia, és az áru az ... illetve az ... úton lévő raktárból került közvetlenül elszállításra. Az áru továbbértékesítésében ... is közreműködött, akivel a vádlott tartotta a kapcsolatot, és aki a kristálycukorra a vevőket szerezte. A vádlott vallomásában elmondta azt is, hogy az áru értékesítését követően a bankszámlára beérkezett készpénzzel kapcsolatban azt az utasítást kapta, hogy azt vegye fel a bankszámláról, minden egyes alkalommal a kínai és a ... nevű személy megjelentek ...on két másik férfi társaságában, a bank közelében egy autóban vártak rá. A készpénz felvételét követően nyomban oda kellett adni nekik a pénzt, és ebből kapta meg ő a saját hasznát, ami bevallása szerint az értékesítés időszaka alatt kb. 5.500.000.- Ft volt. A vádlott a tárgyalás során kérdésre elmondta azt is, hogy az ügyletben érintett 226 db számlát ő állította ki, az ehhez szükséges számlatömböt saját maga vásárolta meg, azt azonban, hogy mennyi az árubeszerzés illetve eladási ára a ...ék, illetve ... határozta meg. A tárgyalás során a bíróság tisztázta azt is, hogy a vádlott a ruházati bolt működtetése kapcsán a reávonatkozó jogszabályok tartalmával tisztában volt, így a számviteli és adójogszabályok tevékenységét érintő rendelkezéseit ismerte és a gyakorlatban alkalmazta is. Az üzlet működtetése során készpénzforgalmat bonyolított, számlákat állított ki, könyvelőt foglalkozatott, a könyvelővel könyvelést készíttetett és a ruházati üzlet tevékenységéből származó jövedelme kapcsán adóbevallást nyújtott be, és adófizetési kötelezettséget is teljesített. A vádlott a védekezésében arra hivatkozott, hogy nem gondolt arra, hogy a kristálycukor értékesítés ilyen módon történő megvalósításából, a számlák kiállításából és azok könyvelésben való nem szerepeltetéséből neki bármiféle problémája lehet. A bíróság ezen utóbbi védekezését nem fogadta el. A vádlott a korábbi gyakorlati életben szerzett tapasztalatai, a ruházati bolt működtetése kapcsán nyilvánvalóan tisztában volt a reávonatkozó szabályokkal és a számlázással kapcsolatos teendőket, és az adóbevallás elkészítéséhez szükséges feltételek teljesítését a gyakorlatban helyesen is alkalmazta. Ennélfogva nem elfogadható a vádlotti védekezés azon eleme, mely szerint a vádlott úgy vélte, hogyha több százmillió forint értékű árú értékesítéséről számlát állít ki, de azokat sehol nem szerepelteti és ezek után az ÁFA-t sem fizeti meg, akkor ez jogkövető magatartás és problémát nem okozhat. Épp ellenkezőleg, a vádlott alappal nem bízhatott sem a kínai, sem a ... nevű férfi azon tanácsában, hogy ezen számlákat a könyvelőhöz ne vigye el, illetve majd ők ezeket a számlákat könyvelésben szerepeltetik. A vádlott vallomásában elmondta azt is, hogy
56. őszére számára már nagy terhet jelentett ez az egész folyamat, és a tevékenységtől szabadulni szeretett volna, így került sor a cég eladására. Az új tulajdonost nem ismerte, illetve ...t sem ismerte korábban, a cég eladásával kapcsolatos dolgokat is a ... intézte, ő jelölte meg, hogy melyik ügyvédhez milyen címre kell menni, illetve meghatározta azt is, hogy a társasággal kapcsolatos összes iratot is oda kell vinnie. A vádlotti előadás szerint az iratok átadásra kerültek, az üzletrész átruházással egyidejűleg az új tulajdonos részére, az átadás-átvétel szabályosan történt. A bíróság a bizonyítási eljárás során ezen vádlotti előadásra figyelemmel vizsgálta a vádlott tevékenységét a
57. szeptember 26-át követő időszakban is. Bár az ügyvezető változással kapcsolatos tények a cégbírósági nyilvántartásban átvezetésre kerültek, az eljárás adataiból megállapítható módon
58. III-IV. negyedévében a vádlott továbbra is számlákat állított ki kristálycukor értékesítésről az ... Kft. nevében. A megyei bíróság vizsgálta, hogy e vádlotti magatartásra hogyan kerülhetett sor, illetve hogy a vádlottat az ily módon megvalósított cselekményért terheli-e büntetőjogi felelősség, és ha igen, milyen formában. Az előzőekben felidézettek szerint kezdetben a vádlott arra hivatkozott, hogy a társaság teljes iratanyaga átadásra került az új ügyvezető, ... részére. ... ezzel szemben a nyomozás során tett vallomásában azt adta elő, hogy ő csak az aláírását adta pénzért az ügyvéd előtt ehhez az egész ügylethez, egyébként a Kft.-t működtetni egyáltalán nem állt szándékában, nem is volt tisztában azzal, hogy a Kft. milyen tevékenységet folytat, és hozzá papírok sem kerültek, őt lényegében mintegy „megtévesztették”, és ő ezért utóbb a rendőrségen feljelentést is tett csalás miatt. A vádlott a tárgyalás során ismételt kérdésre elismerte, hogy
59. szeptember 26-át követően is ő állította ki az értékesítésről szóló, vád tárgyát képező számlákat, mert ekkor még mindig ily módon közreműködött e tevékenységben. Elismerte azt is, hogy ehhez szükségképpen rendelkeznie kellett azzal a számlatömbbel, melyből egyébként korábban is kiállította a szóbanforgó számlákat. Elmondta azt is, hogy szeptember 26-a után a kínai és a ... ismét felkeresték őt és többször is e tevékenység folytatására kérték, így került sor ezen számlák kiállítására. A vádlott a
60. november 24-i tárgyaláson saját feltáró jellegű vallomásában utóbb elismerte azt is, hogy
61. szeptember 26-át követően külön meghatalmazás, megbízás alapján járt el és volt jogosult eljárni az .. Kft. nevében. A vádlott vallomásában hivatkozott továbbá arra is, hogy az általa bankszámláról felvett összegeket tovább kellett adnia a felvételt követően nyomban a kínai illetve a Kálmán nevű személy részére egy gépjárműben, és ebből a pénzből ő csak a saját hasznaként megjelölt összesen mintegy 5,5 millió forintot kapta meg. Kezdeti előadása szerint a pénz átadásáról semmiféle dokumentáció, elismervény vagy nyomtatvány nem készült, majd utóbb e körben előadását akként módosította, hogy átvételi elismervényt írt alá erről, ez azonban az ő birtokában nem maradt, és nincs is meg. E védekezése alátámasztására tanúként jelölt meg ...t és ...t, akik pénzkísérők, illetve biztonsági feladatokat láttak el a kínai és a ... nevű személy mellett. A bíróság a tárgyalás során tanúként hallgatta ki védelmi indítványra ...t és ...t. Mindketten elmondták, hogy a ...i piacon dolgoztak együtt, mindketten biztonsági őrivagyonőri feladatot láttak el. ... vallomása szerint ... nevű férfit ismert, és egy ... nevű kínait, akikkel a ...i piacon találkoztak, és pénzkísérés volt a feladatuk. Jártak az ...ban, ahol számlákat vettek át, ezt továbbították ...-nek illetve ...nak, majd ...ra indultak, általában négyen jöttek. A ...i út alkalmával ... vallomása szerint a Budapest Bankhoz mentek, ott a banknál a vádlott beült hozzájuk az autóba hátra, és mindig átadott egy bizonyos összeget ...-nek illetve ...nak, ezek 10-20-30 millió forintos összegek voltak. A tanú vallomása szerint nem egyszer, hanem többször, akár húsz alkalommal történt ilyen pénzátadás és ... emlékezete szerint erről egy kis átvételi elismervényt is írtak. ... tanú ... vallomásában előadottakat megerősítette, és elmondta, hogy ...nak mindig ...n a piacon találkoztak, többet nem tudtak róla, talán annyit, hogy ...n lakott. A lebonyolított ügyletről a tanú annyit tudott, hogy cukorról szólt, ...ban számlát vettek át a kamion megérkezését követően, illetve ...t keresték fel ...on, aki a cukorügyletben szintén benne volt. A tanú feladata annyi volt, hogy ...ról lekísérte a két személyt ...ra és a pénz átvételét követően a biztonságukért felelt. A két tanú vallomása alapján - utóbb a vádlott által is elismerten - az volt megállapítható, hogy a ...on történt pénzátadásról valamiféle átvételi elismervény biztosan készült, ezzel azonban a vádlott nem rendelkezett az eljárás során, az az ő birtokában nem volt fellelhető. A két tanú vallomásából kitűnően a vádlott által hivatkozott ... nevű és kínai személyek valós, létező személyek, akik az említett ügyletben nyilvánvalóan közreműködtek, akik felderítésében ugyanakkor a büntetőeljárás adós maradt. Megállapítható továbbá a rendelkezésre álló céginformációs adatok alapján, hogy a ... Kft. létező cég, a tevékenységi körében a cukor, édesség és pékáru nagykereskedelem szerepel (
62. sorszámú tjkv. II. melléklete), továbbá a társaság ügyvezetőjeként ... nevű kínai személy szerepel, aki azonban a megadott címen nem volt fellelhető. A bíróság megkísérelte tanúként megidézni, idézése azonban „ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza, a védelem a vádlott érdekében eljárva magánnyomozót is megbízott e személy felkutatásával, azonban ez sem vezetett eredményre. A vádlott védekezésében előadott tények szerint a kristálycukor értékesítésben, kereskedelemben aktívan közreműködött ... is. ...t az eljárás során gyanúsítottként hallgatták ki, majd vele szemben a Nógrád Megyei Főügyészség B. 902/2011/
63. BTÖ. számú
64. június
65. napján kelt határozatával a nyomozást megszüntette a Be.
66. § /1/ bekezdés b./ pontjában írt okból - mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény -. A nyomozást megszüntető határozat indokolásából kitűnően ...t az adócsalás bűntette és számvitel rendje megsértésének bűntette körében felbujtói elkövetői minőséggel gyanúsították meg. Ennek kapcsán a nyomozás olyan eredményre hivatkozott a határozat, mely szerint, bár adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a cukorforgalmazást ... , ... és ... kezdeményezése alapján (későbbiekben ... néven nevezett személy) kezdte meg, ugyanakkor nem merült fel adat arra, hogy ... bármiféle bűncselekmény elkövetésére rábírta volna ...t. A határozat további indoka szerint az, hogy ... is közreműködött a kristálycukor értékesítésében, önmagában még nem bizonyítja bűnösségét és részesi magatartását az adócsalás és számvitel rendje megsértésében. A bíróság a tárgyalás során tanúként hallgatta ki ...t, aki a törvényes figyelmeztetéseket követően elmondta, hogy ...t
67. évet megelőzően is ismerte és élettársát is. Ő akkoriban kristálycukor kereskedelemmel foglalkozott, így került ...val kapcsolatba. A kereskedelem lebonyolítása körében a tanú a vevői oldalról töltött be szerepet, ő ismerte a leendő vevőket, akinek értékesítve lett az áru, így hozta össze az ügyletet. Az ő szerepe az ügylet lebonyolításában az volt, hogy vevőket kellett szereznie, egyébként az ... Kft-hez neki más köze nem volt. Elismerte, hogy a potenciális vevőkkel ő tartotta a kapcsolatot és a vevő mondta meg, hogy milyen áron hajlandó a kristálycukrot megvásárolni. A tanú hozzájárult ahhoz, hogy nyomozás során tett vallomása is felolvasásra kerüljön. E vallomása szerint napi 2-3 szállítmányt bonyolított le telefon révén, a számlázást ... intézte. Az ő dolga lényegében annyi volt, hogy továbbította a rendelést, és minden kamion cukor után 10.000.- Ft jutalékot kapott, amely pénzt ...tól vagy ... élettársától, ...tól kapta meg, így mindösszesen olyan 2 millió forint körüli összegben részesült. Vallomása szerint a cukor pontos származásáról nem volt információja, de az ...Kft.nek nem volt raktározási kapacitása, közvetlenül került az áru a vevőhöz az ... cégen keresztül. Vallomása szerint nem volt tudomása arról, hogy ... Kft. adózási kötelezettségét hogyan teljesíti. Kérdésre elmondta, hogy nem tud nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a cukorüzlet hátterében pontosan kik álltak, ő is csak szóbeszédből értesült erről, kínairól is hallott, de ezzel kapcsolatban konkrétabb dolgot elmondani nem tudott. Védői kérdésre előadta továbbá, hogy úgy véli, hogy ehhez az egészhez ...t csak felhasználták. A bíróság tanúként hallgatta ki ...t is, aki az ... Kft. könyvelési feladatait látta el. A Kft. alapításától kezdődően ő végezte a könyvelést, egyéni vállalkozás keretében, mérlegképes könyvelői szakképzetséggel rendelkezett. Az ... Kft. valós gazdasági tevékenysége körében csupán a volt kiskereskedelmi tevékenységről bírt tudomással, úgy tudta, hogy a cég ezzel foglalkozik, arról a tanúnak nem volt tudomása és információja, hogy a ruhakereskedelmen kívül más tevékenységet is folytatott volna a cég. A könyvelés a gyakorlatban úgy történt, hogy havonta hozták részére a számlákat az árubeszerzésekről, ellátta a könyvelési feladatokat és elkészítette a szükséges bevallásokat is. Az iratokat, számlákat az ügyvezető, ... hozta el hozzá és az adóbevallást is a vádlott írta alá. A tanúnak nem volt rálátása és információja arra vonatkozóan, hogy más gazdasági tevékenység is folyik a társaság berkein belül. Amikor a cég átadására került sor, akkor az összes nála lévő könyvelési anyagot a vádlott elvitte, melyről átadás-átvételi jegyzőkönyv is készült. A Kft. üzletrész átruházásával és az új ügyvezető személyével kapcsolatban a nyomozás során tanúként került kihallgatásra ... . A bíróság a tanút a tárgyalásra megidézte, a tanú azonban írásban bejelentette, hogy nincs olyan állapotban, hogy a tárgyaláson meg tudjon jelenni, mivel a közelmúltban gerincműtétet hajtottak végre rajta. A tanú által becsatolt ... Idegsebészeti Osztály zárójelentésének tanúsága szerint
68. augusztus II. felében a tanút a János Kórház Idegsebészetén megoperálták, a műtétet követően azonban panaszai átmenetileg sem csökkentek, jelentős fájdalma van, amely mobilitását is erősen korlátozza, ezért többszörös kezelésre szorul és kórházi elhelyezése is indokolt. A tanú ezen állapota a tárgyalási időszak alatt sem javult. Erre figyelemmel a bíróság a tanú nyomozás során tett vallomását a Be.
69. § /1/ bekezdés a./ pontja alapján felolvasta, és felolvasta az ehhez kapcsolódó Budapesti Rendőr-főkapitányság XIII. Kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán tanú által
70. február
71. napján kelt feljelentésről készített jegyzőkönyvet is. ... tanúvallomásában elmondta, hogy nagyon rossz anyagi körülmények között élt, egy ismerőse ajánlotta azt a lehetőséget, hogyha aláír egy papírt, akkor ezért kap 10.000.- Ft-ot és ebből neki nem lesz semmi problémája. Vallomása szerint a feladata csupán annyi volt, hogy egy ügyvédnél kell aláírnia, egy cég kerül a nevére és ezért kap pénzt. Megadta a telefonszámát az ismerősének, aki megmondta, hogy melyik időpontra kell az ügyvédi irodába mennie. A megadott időpontban felkereste az ügyvédet, ahol papírokat raktak eléje és megmutatta, hogy hol kell aláírnia. Ott voltak ekkor a cég eladói is, egy vékony hölgy és egy fiatalember, de velük lényegében nem is találkozott. Miután aláírta a szükséges papírokat, megkapta a 10.000.- Ft-ot. A cég átvételével egyidejűleg sem könyvelési anyagot, sem egyéb dokumentumot, bélyegzőt, semmi mást nem vett át, még azokból a papírokból sem kapott, amelyet aláírt. A cég tevékenységéről, működéséről semmilyen információval nem rendelkezett, nem is állt szándékában semmilyen tevékenység folytatása. A későbbiek során azonban különféle felszólításokat, bírságokat kapott, amiért feljelentést is tett. Az iratok között fellelhető volt a Budapesti Rendőr-főkapitányság XIII. Kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán
72. február
73. napján feljelentésről készített jegyzőkönyv, amelyben ... , mint sértett csalás miatt tett feljelentést. E feljelentésében az előzőek szerint előadta a társaság átvételének körülményeit, valamint elmondta azt is hogy ezen kívül még egy másik és harmadik cégnél is, mint tulajdonos került feltüntetésre. Későbbiek során azonban a Fővámhivataltól, az ... Kft.-vel kapcsolatban 40.000.-Ft bírságra szóló felszólítást kapott, majd az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságától különböző fizetési felszólításokat küldtek részére. Emiatt - mivel őt állítása szerint megtévesztették - tette meg feljelentését ismeretlen elkövetővel szemben csalás miatt. ... tanúvallomása a cég átadásának körülményeit illető lényeges tények tekintetében megegyezett a vádlott vallomásával, ellentmondás csupán abban mutatkozott közöttük, hogy a cég iratai teljes egészében ... részére átadásra kerültek-e. Utóbb azonban a tárgyalás keretében a vádlott elismerte, hogy
74. szeptember 26-át követően a számlatömb és bélyegző még a birtokában volt, amelyekkel további számlákat állított ki. A bíróság a tárgyalás anyagává tette az igazságügyi könyv-és adószakértői véleményt. A szakértő véleményében az ... Kft. könyvelési anyagát, adóbevallásait, és a nyomozás során lefoglalt iratanyagot, számlákat megvizsgálva tette meg szakértői megállapításait. Ennek lényege szerint az ... Kft. számlát állított ki az ... Kft, valamint a kaposvári ... Kft. felé értékesítésekről, mely számlák az említett társaságok könyvelésében fellelhetők voltak. Az adóhivatal tájékoztatása alapján, és az adott időszakot érintő bevallások adatait összehasonlítva egyértelművé vált, hogy az ... ezen értékesítése után az ÁFA tekintetében a bevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget.
75. II. negyedévétől egyáltalán nem tett már adóbevallást sem. Ugyanakkor a számlák alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettsége keletkezett, mivel olyan számlákat bocsátott ki, melyek adóösszeget tartalmaztak. E számlák formailag, és tartalmilag is megfeleltek a számlakiállítás követelményeinek, ezáltal a számlában megnevezett vevő ÁFA levonással tudott a bizonylatok tartalma alapján élni. A szakértő tételesen kigyűjtötte az egyes negyedéves bevallási időszakhoz kapcsolódóan, hogy az ... Kft-nek milyen összegű adófizetési kötelezettsége keletkezett, melyet a bíróság változatlan formában tett a tényállás részévé. Vizsgálta ugyanakkor a bíróság a bizonyítási eljárás során azt is, hogy az ügyvezetőváltás és tulajdonosváltás körülményeitől függően
76. szeptember 26-át követően milyen nagyságrendű értékesítésről kerültek számlák kiállításra, és azok milyen ÁFA összeget tartalmaztak, mivel vizsgálandó volt az is, hogy a vádlottat e számlák alapján büntetőjogi értelemben adófizetési kötelezettség elmulasztása terhelhette-e. Evonatkozásban a bíróság kérésére a szakértő elkülönítette a
77. szeptember
78. napját megelőző és ez utáni időszakra vonatkozó számlák ÁFA tartalmát is, de a bíróság utóbb a tényállást a vádirattal egyezően állapította meg e körben. A vádlott feltáró jellegű beismerő vallomása alapján a legutolsó tárgyaláson ugyanis egyértelművé vált az is, hogy a vádlott birtokában maradt a számlatömb, bélyegző, ezeket a számlákat
79. IV. negyedévében is még ő maga állította ki, mégpedig oly módon, hogy erre külön megbízással és felhatalmazással is rendelkezett. Ennek hiányában is ezen időszakra vonatkozó adófizetési kötelezettség elmulasztásáért is a vádlott lenne felelőssé tehető, ugyanis ... tanúvallomásából kitűnően a társaság tevékenységét, tényleges szerepét és saját szerepvállalását illetően is az eljárás során közreműködő személyek őt megtévesztették, ily módon ez utóbbi körülményt szem előtt tartva a vádlott közvetett tettesként lenne felelősségre vonható akkor is, ha kifejezett beismerő vallomásában felelősségét nem ismerte volna el. (BH. 114/
80. sz. eseti döntés) A
81. II.- és
82. IV. negyedévében kiállított, összesen 226 db számla alapján az ... Kft-t az
83. évi LXXXIV. (ÁFA törvény)
84. §.