← Magyarország

Mfv.10458/2011/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felek

  1. évi tanulmányi szerződésében a felperes közlekedésmérnöki diploma
  2. június 30-ig történő megszerzését vállalta. A felperes
  3. július 4-én záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiányában a végzettséget igazoló oklevelet nem kapott. A munkáltató
  4. január 31-ig további határidőt adott, ez azonban eredménytelenül telt el. Ezért a munkáltató megalapozottan hívta fel a felperest a 920.000 forint tandíj visszatérítésére.
  5. XXII. Tv.
  6. §

(1),
  1. XXII. Tv.
  2. §
(1)Mfv.I.10.458/2011/6.szám A Kúria a dr. Vértényi Jenő ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Vígh Péter jogtanácsos által képviselt alperes ellen tanulmányi költség visszafizetése alóli mentesítés iránt a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróságnál 3.M.575/
  1. szám alatt megindított és másodfokon a Zala Megyei Bíróság 4.Mf.22.131/2010/
  2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Zala Megyei Bíróság 4.Mf.22.131/2010/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt napon belül - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli. I n d o k o l á s : A peres felek
  4. november 15-én tanulmányi szerződést kötöttek, amely szerint a felperes közlekedésmérnöki diploma
  5. június 30áig történő megszerzését vállalta. A szerződés rögzítette a munkáltató által nyújtandó támogatásokat, így azt is, hogy a tanulmányi költségek megtérítésén felül munkaidő-kedvezményt is biztosít.A felperes a tanulmányait elvégezte,
  6. július 4-én záróvizsgát tett, azonban nyelvvizsga hiányában a főiskola a végzettséget igazoló oklevelet nem állította ki. A záróvizsga sikeres letételéről a főiskola igazolást adott ki abban feltüntetve az oklevél későbbi kiállításának feltételét.A munkáltató ezt követően a felperesnek
  7. január 31-éig további határidőt biztosított a nyelvvizsga megszerzése érdekében, amely eredménytelenül telt el. Ezt követően az alperes a
  8. június 22én kelt iratában felhívta a felperest a tanulmányi szerződés szerinti tanulmányok folytatásához kapcsolódó 920.000 forint összegű tandíj megtérítésére utalva arra, hogy a részére biztosított póthatáridő alatt sem tett eleget a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségének.A felperes jelen eljárásban előterjesztett keresetében az alperes
  9. június 22-én kelt fizetési felszólítását támadta, és kérte az alperest a diploma átvételéhez szükséges nyelvvizsga bizonyítvány megszerzéséhez szükséges munkaidő-kedvezmény biztosítására, illetve a teljes nyelvtanfolyam költségének viselésére, továbbá perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint az alperes a nyelvvizsga megszerzését a tanulmányi szerződés alapján köteles támogatni, továbbá a nyelvvizsga megszerzését a magatartásával lehetetlenné tette. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság a 3.M.575/2010/
  10. számú ítéletével a keresetet elutasította, a felperest 40.000 forint perköltségben marasztalta.Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt az Mt.
  11. §
(1)bekezdés, 112. §
(1)bekezdés, és 113. §
(1)-
(2)bekezdés, valamint a
  1. §-ában foglaltakra. Kifejtette, hogy a nyelvoktatás nem képezte a főiskolai képzés részét, így ebből következően az alperes támogatási kötelezettsége erre nem terjed ki a tanulmányi szerződés alapján. Amennyiben ezen képzettség vonatkozásában is kötelezettséget kívánt volna vállalni a munkáltató, arról a szerződésben külön kellett volna rendelkezni. A bíróság álláspontja szerint a nyelvi képzés, illetve a főiskolai végzettség egymástól különálló, egymással szorosan össze nem függő képzések, és a tanulmányi szerződés rendelkezéseiből kitűnően az alperes egyértelműen a főiskolai képzés, illetve a főiskolai végzettség megszerzése tekintetében vállalt támogatási kötelezettséget.A perben rendelkezésre álló adatok alapján a bíróság kifejtette, hogy az oklevél megszerzésére nyitvaálló határidőt a felperes elmulasztotta,
  2. június 30-áig az oklevelet nem szerezte meg, majd ezt követően eredménytelenül telt el az alperes által meghosszabbított határidő.A bíróság álláspontja szerint a felperes hivatkozott arra, miszerint az alperes 2007-től kezdődően a munkaidő-beosztásával lehetetlenné tette a tanulmányok folytatását, ezen állítását azonban nem tudta bizonyítani. A csatolt „időkimutatási" listákból megállapíthatóan a 2007-2009-ig terjedő időszakban a felperes rendszeresen végzett túlmunkát, ez azonban havi szinten általában a 10-12 óra időtartamot nem haladta meg. Ebből következően pedig a túlmunka a nyelvtanfolyam elvégzésének nem lehetett objektív akadálya.Amennyiben a felperes részére szabadság, illetve pihenőidő nem, vagy csupán részben került kiadásra a jogszabályi előírások megsértésével, e tekintetben külön kereseti kérelemmel élhetett volna az alperessel szemben.A felperes fellebbezése folytán eljárt Zala Megyei Bíróság 4.Mf.22.131/2010/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítéletében utalt arra, hogy a peres felek között korábban folyamatban volt eljárás során a másodfokú bíróság 4.Mf.20.451/2010/
  4. számú ítéletével tulajdonképpen már állást foglalt, és jelen ítéletet indokainál fogva hagyta helyben a Pp.
  5. §-ának
(2)bekezdése, és a Pp. 254. §-ának
(3)bekezdése szerint.A fellebbezésben foglaltak alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség összegét is helytállónak találta.A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását", és a kereseti kérelmének való helytadást kérte.A felülvizsgálati érvelés szerint az alperes az Mt. 113. §-ának
(1)bekezdésében írtakat nem teljesítette. A felperes a szakszervezeti megbízott tanúkénti meghallgatását is indítványozta, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított anélkül, hogy a Pp. 221. §
(1)bekezdésében írt indokolási kötelezettségének eleget tett volna.A tanulmányi szerződésnek része a nyelvvizsga letételével kapcsolatos kötelezettség is, következésképpen az e kötelezettség teljesítését hátráltató vagy lehetetlenné tevő munkáltatói magatartás jogellenes. Ez ugyanis sérti a Ptk. 277. §
(4)bekezdését, amely szerint a felek a szerződés teljesítése érdekében együttműködésre kötelesek.A nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatása része a tanulmányi szerződésnek, azt a felek is úgy tekintették, ebből adódóan tehát az alperesnek a szükséges szabadidőt biztosítania kellett volna.A felperes a felülvizsgálati kérelmében utalt az Mt.
  1. §-ában, illetve az Mt.
  2. §-ában foglaltak megsértésére. Az alperes a perbeli tanulmányi szerződés időtartama alatt a felperest folyamatosan különböző tanfolyamokra iskolázta be, ezzel növelve a szabadidő rovására a tanulmányi terheket.Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  3. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban is irányadó ítéleti tényállás szerint a felperes a tanulmányi szerződésben a főiskolai végzettség megszerzését vállalta, míg az alperes az ehhez szükséges meghatározott mértékű fizetett tanulmányi szabadság kiadására vállalt kötelezettséget (Mt.
  1. §).Az eljáró bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a nyelvoktatás nem képezte a főiskolai tanulmányok részét, így az alperes támogatási kötelezettsége sem állt fenn ebben a körben. A nyelvvizsga letételéhez szükséges további szabadidő biztosítása nem a munkáltató kötelezettsége a tanulmányi szerződés alapján akkor sem, ha a nyelvismeret igazolása a diploma megszerzésének alapfeltétele.Az eljárás során a felperes igazolta, hogy a munkaköréhez kapcsolódó tanfolyamokon és vizsgákon kellett megjelennie, az azonban nem került bizonyításra, hogy ezek számottevő időráfordítást igényeltek (Pp.
  2. §), ezáltal akadályozták a nyelvtanfolyamon való részvételt. A havi 10-12 óra túlmunka nem tekinthető olyan jelentősnek, amely objektív akadályát képezhette volna a nyelvvizsga megszerzésének.A felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya, amelyre vonatkozóan a fél az első-, és a másodfokú eljárás során nem utalt, amelyre nézve bizonyítékait nem jelölte meg, nem lehet hivatkozni [Pp.
  3. §
(1)bekezdés, 275. §
(1)bekezdés, EBH.2002.653.]. A felperes az eljárás során az Mt.
  1. és
  2. §-ának megsértésével kapcsolatos álláspontját nem terjesztette elő, így az a felülvizsgálati eljárásban már nem volt vizsgálat tárgyává tehető.A felperesnek a szakszervezeti megbízott tanúkénti meghallgatására irányuló indítványát az elsőfokú bíróság elutasította annak részletes indokolása nélkül (Pp.
  3. §). Ez azonban - valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték együttes értékelése mellett nem volt olyan lényeges eljárási szabálysértésnek tekintendő, amely az ügy érdemi eldöntésére kihatással lehetne különös tekintettel arra, hogy az alperes dokumentumokkal igazolta a felperes kötelező óraszámon felüli munkavégzését.A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani, és abban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja [Pp.
  4. §
(1),
(2)bekezdés]. Tekintettel arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmének kiegészítését a 60 napos határidőn túl terjesztette elő, az abban foglaltak érdemi vizsgálatára nem volt lehetőség.A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján.A felperes perköltség viselési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdésén alapul.A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes munkavállalói költségkedvezménye folytán a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a, valamint a 73/
  3. (XII.22.) IRM rendelet alapján az állam viseli. Budapest,
  4. március
  5. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.