Mfv.10393/2011/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a szakvélemény szerint az elhalt férj halálos betegségének, a veseráknak a kialakulása nem hozható összefüggésbe a munkája során használt vegyi anyagokkal a hozzátartozó kárigénye megalapozatlan.

1. XXII. Tv.
2. Mfv.I.10.393/2011/6.szám A Kúria a dr. Szilágyi József ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Simon József jogtanácsos által képviselt alperes ellen munkáltató egészségsértés miatti kárfelelőssége megállapítása iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságnál 3.M.102/
3. szám alatt megindított és másodfokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.21.514/2010/
4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.21.514/2010/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes a keresetét házastársa
6. augusztus 5-én történt üzemi balesetére, valamint arra alapította, hogy férje a munkájával összefüggésben kialakult foglalkozási megbetegedése folytán halt meg
7. november 18-án.A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 3.M.10.077/2006/
8. számú ítéletével, valamint a
9. sorszámú kiegészítő ítéletével a keresetnek részben helyt adott. Ezt az ítéletet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.21.039/2008/
10. számú ítéletével részben megváltoztatta és a felperes keresetét a néhai V.I.
11. augusztus 5-ei üzemi balesetével összefüggésben elutasította. Ezt meghaladóan a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésében rámutatott arra, hogy az alapeljárás során kirendelt F.M. igazságügyi orvosszakértő saját nyilatkozata szerint onkológiai szakvizsgával nem rendelkezik, igazságügyi szakértői vizsgája van. Szükségesnek találta a bíróság az általános orvosszakértői vélemény mellett onkológus szakvizsgával, illetve toxikológiai ismeretekkel rendelkező szakorvos bevonását, és a korábban már beszerzett orvosszakértői vélemény kiegészítését.A megismételt eljárást követően a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 3.M.102/2009/
12. számú ítéletével a keresetet elutasította.A munkaügyi bíróság az ügyben a szakkonzulens bevonásával készült szakértői vélemény alapján megállapította, hogy néhai V.I. halálát a veséből kiinduló rosszindulatú daganat okozta, amely több szervrendszerben kiterjedt áttéteket adott. A pangásos szívelégtelenség kialakulásában szerepe lehetett a mellkasban, a tüdőkapuban, a mediastinumban, a bal alsó tüdőlebeny hörgője körül kialakuló nyirokcsomók áttételének, továbbá a daganat senyvesztő hatásának egyaránt. Ezeket az áttéteket a vese rosszindulatú daganata adta, mint primer elváltozás. Nevezettnél az elszenvedett combcsonttörés, valamint ennek műtéti megoldása állapotrosszabbító hatással volt ugyan, azonban a halál bekövetkeztében ok-okozati szerepe nincs. Az elhalt V.I. saját állítása szerint nem dohányzott, és alkoholt rendszeresen nem fogyasztott. A
13. június 15-én a D.E.O.E.C.B.-n történt kivizsgálása során ugyanakkor leginkább rendszeres alkoholfogyasztásra utaló májenzim értékeket észleltek.A környezetvédelmi szakértő megállapítása szerint az elhunyt munkahelyén megtalálható vegyületek közül a dietil-szulfát és a propilén-oxid rákkeltő hatású. A szakvéleményadásba bevont onkopatológus véleményéből kitűnően a nátrium-nitrit lehet ugyan rákkeltő hatású, de csak szájon át elfogyasztva. A dietil-szulfát 2A típusú, vagyis emberben valószínűsíthetően ugyancsak rákkeltő hatású vegyület, azonban elsősorban szájüregi, garat és gégerákot, valamint rosszindulatú agydaganat kialakulását észlelték az ezen vegyszer hatásának kitett munkásokon. Összességében a szakvélemény azt rögzítette, hogy néhai V.I. halálos alapbetegségének, a veseráknak a kialakulása nem hozható ok-okozati összefüggésbe a munkája során használt vegyi anyagokkal. A veserák ettől függetlenül alakult ki, tehát nevezettnél azt nem okozhatta munkahelyi ártalom. A boncszöveti vizsgálat semmilyen specifikus, valamilyen meghatározható tényezőhöz köthető elváltozást nem talált a kórosan átépült májban. V.I. ezen betegsége általános állapotának romlásához nem járult hozzá, halálával összefüggésbe nem hozható. A kereseti kérelemben foglalt igényekre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperesre vonatkozóan is szakértői véleményt szerzett be annak tisztázása érdekében, hogy betegségei, illetve az abban bekövetkezett állapotrosszabbodás és a férje halála között az okozati összefüggés fennáll-e.Az I.O.I. szakértői véleményében kifejtette, hogy a felperes munkaképesség-csökkenése összszervezeti szempontból 40 %-ban állapítható meg, és ilyen mértékű volt a férje halálának az időpontjában, vagyis
14. november 18-án is. Testi betegségei házastársa elhunytával nincsenek okozati összefüggésben, és ez a felperesnél állapotrosszabbodást sem eredményezett. Jelenlegi lelkiállapotát nem az elhúzódó gyászreakció, hanem a feldolgozatlan indulat és a magány érzése alakítja. Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a Pp.
15. §-ában, illetve a
16. §-ában foglaltakra, és rögzítette, hogy az orvosszakértői vélemények alapján nem állapítható meg, miszerint a felperes férjének munkakörülményei, illetve az általa a munkavégzése során alkalmazott vegyszerek és a halál között az okozati összefüggés fennállna. Ezért a kereseti kérelemnek hiányzik a jogalapja, így a beszerzett nyilatkozatoknak, szakvéleményeknek az összegszerűség körében nincs perdöntő jelentősége.A felperes fellebbezése folytán eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.21.514/2010/
17. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.Ítéletében megállapította, hogy a munkaügyi bíróság a másodfokú bíróság végzésében foglaltaknak megfelelően a szakvélemény kiegészítésére irányuló kötelezésnek eleget tett, és mint ahogy arra a S.E. is nyilatkozott, a szakkonzulens patológiai szakismeretei, tapasztalatai magában foglalják az onkológiai és toxikológiai szakismeretet. Erre figyelemmel szükségtelen volt a szakértői vélemény felperesi képviselő által indítványozott további kiegészítése.A munkaügyi bíróság a perben beszerzett alap- és kiegészítő szakvélemények megállapításait alapul véve jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy néhai V.I. halála és munkahelyi körülményei között ok-okozati összefüggés nem állapítható meg, és nem igazolható kétséget kizáróan, hogy a májkárosodás foglalkozási ártalom következménye lett volna.A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását", az alperes kereset szerinti marasztalását és perköltség fizetésre kötelezését kérte. A felülvizsgálati érvelés szerint a másodfokú bíróság nem volt következetes az új eljárást elrendelő végzésében előírtakhoz, a bizonyítási eljárás hiányosságai ellenére hagyta helyben az újabb elsőfokú ítéletet. A felperes az eljárást és a hozott határozatokat törvénysértőnek tartja, egyrészt eljárási szabályok és bizonyítási kötelezettség elmulasztása miatt, másrészt anyagi jogi előírások megsértése okán.A felperes álláspontja szerint a bíróságok megsértették a Pp.
18. §-ában, a Pp.
19. §-ának