Gfv.30285/2011/4 – Kúria

(1),

1. II. Tv.
2. §

(2)Gfv.X.30.285/2011/4.szám A Kúria a dr.Ádám János ügyvéd ... által képviselt .... felperesnek a dr.Máté Ildikó ügyvéd ... által kévpiselt ... alperes ellen intéző bizottsági határozat megsemmisítése iránt a Győr-MosonSopron Megyei Bíróságon P.20.621/

1. számon indult és a Győri Ítélőtábla
2. június 6-án kelt Pf.III.20.247/2010/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Győri Ítélőtábla Pf.III.20.247/2010/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes az alperesi vadásztársaság tagja. A II. negyedéves tagdíját a közgyűlés által előírt határidőben,
5. április 30-áig nem fizette be. Az alperes
6. május 7-én személyesen átadott, illetve postán is elküldött fizetési felszólításban felhívta az esedékes pénzösszeg 8 napon belüli befizetésére. Tájékoztatásul közölte, hogy a határidő elmulasztása esetén, az Alapszabály
7. §

(2)bekezdés c-f) pontjai alapján az intéző bizottság törölni fogja a tagnyilvántartásból. A felperes a postán elküldött felszólító levelet

1. május 11-ét követően vette kézhez. A tagdíj befizetési kötelezettségének
2. május 20-án eleget tett.
3. május 28-án az intéző bizottság a fizetési felszólításban megjelölt határidő elmulasztására utalással, a tagok sorából való törléséről döntött. A felperes keresetében a tagnyilvántartásból történt törlésről szóló intéző bizottsági határozat megsemmisítését kérte. Vitatta, hogy annak meghozatalára szabályszerűen megtartott intéző bizottsági ülésen került sor, továbbá, hogy a tagnyilvántartásból törlésének az Alapszabályban előírt feltételei fennálltak. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a tagdíj befizetésre előírt póthatáridő elmulasztása miatt helye volt a felperes tagnyilvántartásból törlése elrendelésének, a működésére irányadó Alapszabály rendelkezései szerint. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette: a perben meghallgatott tanúk vallomása alapján megállapította, hogy a felperes a tagdíj befizetésre felszólító levelet - személyesen -
4. május 7-én kézhez vette. Az abban előírt 8 napos póthatáridőre tekintettel
5. május 15-éig lett volna köteles a fizetési kötelezettségét teljesíteni. A bíróság szerint, a felszólító levélnek személyesen történt kézhezvétele miatt a postai úton megküldött felszólító levél kézbesítésének a perben bizonyított szabálytalansága, a jogvita eldöntése során jogi jelentőséggel nem bírt. Az intéző bizottság az Alapszabály 8.§

(2)bekezdése illetve

1. § c.)pontja szerint hozta meg döntését. Az egyesülési jogról szóló
2. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.)
3. §

(1)bekezdése alapján keresettel támadott határozat megsemmisítésének jogszabályi feltételei nem állottak fenn. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes intéző bizottságának a keresettel támadott határozatát megsemmisítette. Álláspontja szerint, mivel az alperes a tagdíj fizetésre felszólító levél személyes kézbesítését követően, azt postai úton is megküldte a felperes részére, ezért az újabb, a postai kézbesítéstől számított póthatáridőt a jogvita eldöntése során nem lehet figyelmen kívül hagyni. A másodfokú bíróság, az elsőfokú bírósággal azonosan, azt állapította meg, hogy a küldeményt nem a felperes illetve az arra meghatalmazott hozzátartozója vette át. A levélhez tartozó tértivevényen, ismeretlen személy által, az átvétel napjaként feltüntetett 2009. május 11-i keltezést nem lehetett a felperes részére történt kézbesítés napjának tekinteni. A tényleges kézbesítési időpontot az alperesnek kellett volna bizonyítania. Annak hiányában a felperes állítását valónak kell tekinteni, miszerint 2009. május 11-ét követően vette kézhez a postai úton küldött felszólító levelet. Az átvételt követő 8 napon belül a tagdíjfizetési kötelezettségének pótlólag eleget tett, így az Alapszabály 8. §

(2)bekezdés c) pontjának megsértésével rendelkezett az intéző bizottság a tagnyilvántartásból való törléséről. A másodfokú bíróság rámutatott arra is: a mulasztás esetére rendelt jogkövetkezmények levonásának, a kötelezettség teljesítését követően már nincs helye. A tagnyilvántartásból való törlésre - kétséget kizáróan - a felperest terhelő tagdíj befizetését követően került sor, ez okból is a keresettel támadott határozat törvénysértő. Az alperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében, elsődlegesen kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Másodlagosan indítványozta a jogerős ítélet elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy a jogerős ítélet a Pp. 3. §

(3)bekezdését, a Pp.

1. §-át, a Pp.
2. §

(2)és

(3)bekezdését sérti. Állította: az elsőfokú bíróság ítélete megváltoztatásának nem volt helye. A felperes a keresetében elismerte a tagdíj befizetésére előírt póthatáridő elmulasztását. A postai küldemény szabálytalan kézbesítésére csak a peres eljárás megindítását követően hivatkozott. Amiatt azonban a postánál panaszt nem tett. Az alperes sérelmezte azt is, hogy az eljárt bíróságok nem oktatták ki, és nem adtak módot arra, hogy bizonyítsa a felperes ténylegesen mikor vette kézhez, mikor ismerte meg a tagdíj befizetésre felszólító, póthatáridőt tartalmazó levelet. Álláspontja az volt: az eljárt bíróságok emiatt a teljes tényállás feltárásához szükséges, valamennyi bizonyítékot nem szerezték be. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria - a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a jogerős ítéletet. Megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő. A jogvita eldöntése során nem volt vitatott, hogy az alperesi Alapszabály 8. §

(2)bekezdés c) pontja, a tagsági viszonynak, az intéző bizottság tagnyilvántartásból történő törléssel való megszüntetését, a tagdíj fizetési kötelezettség szankciójaként írja elő. Az sem volt vitatott, hogy a felperes törléséről szóló intéző bizottsági határozat meghozatalakor -

1. május 28-án - a perbeli mulasztás már nem állt fenn. A felperes
2. május 20-án ugyanis a befizetési kötelezettségének pótlólag eleget tett. A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság ítéletében kifejtett azzal a jogi állásponttal, hogy a mulasztás esetére rendelt jogkövetkezmények levonásának a kötelezettség teljesítését követően már nincs helye. Az Etv.
3. §

(1)bekezdése alapján támadott határozatnak az Etv. 16. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti megsemmisítése ezért nem volt jogszabálysértő. Nem volt jogi jelentősége emiatt annak, hogy a felperes ténylegesen mikor vette át az alperes felszólító levelét, kioktatták-e az alperest az eljárt bíróságok arra vonatkozóan, hogy a felperesnek mikor jutott tudomására a postán küldött felszólítólevél tartalma. Ez utóbbi adat nélkül is a jogvita eldönthető volt, a tényállás feltárásához további bizonyítás lefolytatása nem volt szükséges. A Kúria, mindezekre tekintettel, az alperes által állított eljárásjogi szabályok megsértését nem észlelte, az érdemben helytálló jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesnek igazolt felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 270. §

(1)bekezdése illetve 78. §

(1)bekezdése alapján rendelkezni nem kellett. Budapest,

1. április
2. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. előadó bíró, dr.Csőke Andrea sk. bíró