SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.006/2012/4.szám A Szegedi Ítélőtábla dr. Pető Lóránt ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Katona Anna ügyvéd által képviselt I.r., és dr. Mór Baranyai Árpád ügyvéd által képviselt II.r. alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság (Kecskeméti Törvényszék)
- október
- napján kelt 16.P.21.236/2011/
- számú ítélete ellen a felperes
- és
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 30 000 (harmincezer) Ft, a II.r. alperesnek 40 000 (negyvenezer) Ft másodfokú perköltséget. A feljegyzett 59 700 (ötvenkilencezer-hétszáz) Ft másodfokú eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság M.499/2006/
- számú
- november
- napján jogerőre emelkedett ítéletében kötelezte a (N.) Betéti Társaságot, hogy fizessen meg a felperesnek 1 186 819 Ft tőkét és annak járulékait, valamint 42 000 Ft perköltséget. A jogerős ítélet alapján a felperes kérelmére a Kecskeméti Városi Bíróság 0301Vh.1299/
- számon végrehajtási lapot állított ki, az ennek alapján indult eljárásban az önálló bírósági végrehajtó I.r. alperes járt el 146.V.665/
- ügyszám alatt. Az I.r. alperes eljárása során
- szeptember
- napján beszerezte az adós gazdasági társaság cégkivonatát, amely székhelyként a (település neve, ingatlan címe). szám alatti címet tüntette fel. Megkereste továbbá az ingatlanügyi hatóságot, valamint a gépjárműnyilvántartást az adós vagyontárgyainak felderítése érdekében. -2-
- október
- napján az adós székhelyén kívánt eljárási cselekményt foganatosítani, ennek során azonban azt tapasztalta, hogy a gazdasági társaság e címen nem üzemel. Ezt követően
- november 13-án azonnali beszedési megbízást nyújtott be az adós pénzintézeti számláját vezető pénzintézethez, amelyet az fedezet hiányában nem tudott teljesíteni.
- január
- napján az I.r. alperes ismételten beszerezte az adós gazdasági társaság cégkivonatát, amely a korábbihoz képest érdemi változást nem tartalmazott, majd
- február
- napján megállapította a végrehajtási eljárás szünetelését azzal, hogy az adósnak foglalás alá vonható vagyona nincs. A szünetelést megállapító jegyzőkönyvet a felperes jogi képviselője
- február
- napján átvette. Időközben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pkf.03-08-000723/
- számú végzésével elrendelte az adós gazdasági társaság felszámolását, a végzés
- január 22-én közzétételre került a Cégközlönyben. A bíróság
- sorszámú,
- március
- napján kelt és
- május
- napján jogerőre emelkedett végzésével a felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította, és az adós gazdasági társaságot megszüntette. A felperes
- április
- napján személyesen eljárva bejelentette az I.r. alperesnek az adós ellen indult felszámolás tényét, csatolva az erre vonatkozó cégbírósági iratot. Az I.r. alperes a
- április
- napján kelt jegyzőkönyvben megállapította, hogy az adós
- január
- napján felszámolás alá került, felhívta a végrehajtást kérőt, hogy amennyiben a felszámolási eljárás keretében kívánja követelését érvényesíteni, úgy azt jelentse be a felszámolónál. Az I.r. alperes a jegyzőkönyvet kézbesítette a felperesnek, akinek jogi képviselője azt
- április
- napján vette át, továbbá megküldte a felszámolónak, valamint az iratokkal együtt beterjesztette a Kecskeméti Városi Bírósághoz a végrehajtási eljárás megszüntetése végett. A Kecskeméti Városi Bíróság a 0301-Vh.1299/2008/
- számú,
- május
- napján kelt végzésével a végrehajtási eljárást megszüntette, a végzés
- június
- napján jogerőre emelkedett. A felperes
- május
- napján érkezett levelében jelentette be hitelezői igényét a felszámolónak a felszámolási eljárás jogerős befejezését követően, ezért követelése a felszámolási eljárásban nem volt érvényesíthető, az teljes egészében kielégítetlen maradt. Az I.r. alperes a II.r. alperesi biztosító társaságnál rendelkezik felelősségbiztosítási szerződéssel. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 994 500 Ft és késedelmi kamata megfizetésére. Keresetének indokolása szerint az I.r. alperes súlyos mulasztást követett el azzal, hogy az adós -3Pf.II.20.006/2012/4.szám ellen indult felszámolási eljárást nem észlelte, s ahelyett, hogy tájékoztatta volna őt a felszámolási eljárás megindításáról, az iratokat további intézkedés nélkül a követelést behajthatatlannak minősítve irattárba helyezte. A követelése összegét arra alapította, hogy a felszámoló a bérgarancia alapból ezt az összeget igényelhette volna az adóssal szemben őt megillető igény kielégítésére. Keresetlevelében állította, hogy az I.r. alperes
- február
- napján az adós újabb elérhetőségi címének feltalálása érdekében betekintett a cégmásolatba, így a felszámolás elrendelésének tényét észlelnie kellett volna. Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésként előadta, hogy a végrehajtási eljárás szünetelése megállapításának időpontjában nem tudott a felszámolási eljárás megindításáról. Az erről való tudomásszerzést követően a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a végrehajtási iratokat beterjesztette a végrehajtást foganatosító bíróságnak a végrehajtási eljárás megszüntetése iránt. A felperest terhelte a Cstv.
- §
(2)bekezdése alapján, hogy a végrehajtással érintett követelését a felszámolónak bejelentse. Az eljárás szünetelésének megállapítását követően a jogi képviselővel eljáró felperesnek tudnia kellett, hogy az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyait fel kell derítenie, az eljárás folytatására csak ebben az esetben nyílik lehetőség. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes nem merítette ki a rendes jogorvoslat lehetőségét, így hiányzik a Ptk. 349. §
(1)bekezdése szerinti kártérítési felelősség megállapíthatóságának speciális feltétele. A II.r. alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a felperes a Ptk. 559. §
(2)bekezdése alapján vele szemben közvetlenül igényt nem érvényesíthet. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 12 500 Ft, a II.r. alperesnek 18 750 Ft perköltséget, továbbá megállapította, hogy a le nem rótt 59 670 Ft elsőfokú eljárási illetéket az állam viseli. Alaptalannak találta a rendes jogorvoslat kimerítésének hiányával kapcsolatos alperesi védekezést, ezért érdemben vizsgálta, hogy az I.r. alperes eljárása során a kártérítési felelősség megállapítására alapot adó mulasztás történt-e. Megállapította, hogy az I.r. alperes 2009. január 9. napján beszerezte az adós cég cégkivonatát, amely a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó adatot nem tartalmazott, az a körülmény pedig, hogy a szünetelés megállapítását megelőzően közvetlenül ismételten nem szerezte be a cégkivonatot, jogszabálysértést eredményező mulasztásnak nem minősül. Hangsúlyozta, a Cstv. 38. §
(2)bekezdése alapján a felperesnek volt kötelezettsége a követelésének a felszámolási eljárásban való bejelentése. A felperest terhelte továbbá a szünetelés megállapítása kapcsán az adós lefoglalható vagyontárgyainak a felkutatása. Az, hogy a jogi képviselővel eljáró -4- felperes a szünetelést megállapító végzés
- február
- napján történő kézbesítésétől
- április
- napjáig a gazdasági társaság helyzetéről nem tájékozódott, nem róható az I. r. alperes terhére. Mindezek alapján az I.r. alperes kártérítési felelősségének megállapítására nem látott lehetőséget. Rámutatott, a II.r. alperessel szemben a felperes közvetlenül igényt a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az I.r. alperessel szembeni keresetének megalapozottsága esetén sem érvényesíthetne. A pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesek perköltségének megfizetésére. A csatolt megbízási szerződésben szereplő ügyvédi munkadíjat eltúlzottnak találta, ezért azt a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján mérsékelte. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását akként, hogy a bíróság az I.r. alperest marasztalja a keresetben érvényesíteni kívánt összeg megfizetésére, továbbá állapítsa meg, hogy esetleges nem fizetés esetére a marasztalási összegért a II.r. alperes köteles helytállni. Tévesnek minősítette az elsőfokú ítélet azon ténymegállapítását, miszerint az I.r. alperes a
- október
- napján készült jegyzőkönyvet az adós képviselője részére adta át. Kiemelte, hogy az adós betéti társaság képviselőjének a hozzátartozója nem jogosult az adós gazdasági társaság képviseletére, ezért az I.r. alperes ezen cselekménye jogszerűnek nem tekinthető. Álláspontja szerint a
- február 16-i szünetelés megállapításának alapjául nem szolgálhattak volna egy több mint egy hónappal korábban beszerzett cégkivonat adatai. Hangsúlyozta, hogy amennyiben az I.r. alperes a végrehajtási eljárás szünetelésének megállapításakor vagy azt közvetlenül megelőzően beszerezte volna az adós cégnyilvánítási adatait, maga is észlelte volna a felszámolás közzétételének tényét és a szükséges intézkedéseket megtehette volna. Mulasztása tehát kétséget kizáróan megállapítható. Utalt arra is, hogy az I.r. alperes a cégiratokba való betekintés időpontját maga jelölte meg olyan időpontban, amikor az adós felszámolásának közzététele még nem történt meg, hogy így mentse mulasztását. Az I. és a II.r. alperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Az I.r. alperes kiemelte, az elsőfokú eljárásban beterjesztette a végrehajtási eljárás iratait, az aktában sorszámmal ellátott iratokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a második cégkivonatot
- január
- napján szerezte be. Alaptalanul vonja tehát kétségbe a felperes az ezzel kapcsolatos ítéleti megállapítást. Változatlan álláspontja szerint a felperes kötelezettsége lett volna a szünetelés megállapítását követően az adós cég vagyonának és újabb címének a felkutatása, amennyiben ennek eleget tesz, úgy észlelte volna a felszámolási eljárás megindítását. Kiemelte továbbá, hogy a felperes bejelentését követően a
- április
- napján kelt jegyzőkönyvben felhívta a felperes figyelmét, hogy végrehajtás alatt álló követelését hitelezői igényként jelentse be, az ennek elmulasztásából származó következmények a terhére nem róhatók. Egyebekben fenntartotta az elsőfokú eljárásban előadott védekezését. -5Pf.II.20.006/2012/4.szám A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból a jogszabályoknak megfelelő következtetést vont le, így érdemi döntése helytálló, az ítélőtábla annak kifejtett indokaival is egyetért. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján annak helyes indokai szerint helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán az alábbiakat emeli ki: Az alperes kártérítési felelősségének megállapítására a Ptk. 349. §
(1)bekezdésében és a Ptk. 339. §
(1)bekezdésében írt konjunktív feltételek megvalósulása esetén kerülhetne sor. Ebből következően a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a felperesnek kellett azt bizonyítania, hogy kára az I.r. alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben keletkezett. Egyetért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint az I.r. alperest mulasztás nem terheli a végrehajtási eljárás lefolytatásával összefüggésben. A beszerzett végrehajtási iratok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az I.r. alperes az adós cégkivonatát
- január
- napján szerezte be, amely időpontban a felszámolás elrendelése még nem történt meg, így a beszerzett iratok erre vonatkozó adatot nem tartalmazhattak. A végrehajtási eljárás akkor folytatható le eredményesen, ha ismertek az adósra és vagyontárgyaira vonatkozó adatok. A Vht.
- §-a alapján a végrehajtó az adósra és vagyontárgyaira vonatkozó végrehajtáshoz szükséges minden adatot beszerezhet. Az adatok beszerzése érdekében a
(2)bekezdés alapján megkereséseket foganatosíthat, ennek keretében kerülhet sor - többek között - a cégbíróság megkeresésére, illetve a cégnyilvántartásba való betekintésre. Nincs azonban olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírná a végrehajtó számára az adatok felkutatásának sikertelensége esetén a megkeresések ismételt elküldését. Lényeges, hogy elsődlegesen a végrehajtást kérő érdeke az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak felkutatása, s erről, valamint a végrehajtás foganatosításának eredményességét érintő kérdésekről a végrehajtó tájékoztatása. Adott esetben a végrehajtás szünetelésének beálltához szükséges, de egyben elegendő is, ha a végrehajtó a Vht.
- §-ának megfelelően legalább egyszer megkísérli az adós lakóhelyének (tartózkodási helyének, székhelyének, telephelyének, stb.), továbbá a végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak a Vht.
- §-ában felsorolt szervek útján történő megállapítását (Bírósági végrehajtás magyarázata, a Polgári nem peres eljárások magyarázata III., KJK-KERSZÖV. Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest
- oldal). Mindebből következően nem mulasztott az I.r. alperes, amikor
- január
- napját követően a végrehajtás szünetelésének megállapítását és a felperes erről történő értesítését megelőzően ismételten nem szerezte be az adós gazdasági társaság cégkivonatát. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a -6végrehajtási eljárás szüneteléséről való értesülést követően a felperesi végrehajtást kérőnek kellett figyelemmel kísérnie követelése behajtását, az adós körülményeiben bekövetkezett változást, gondoskodni az adósra, illetve a végrehajtás alá vonható vagyontárgyakra vonatkozó adatok beszerzéséről. A jogi képviselővel eljáró felperes számára ismert volt, hogy a cégnyilvántartásban bejelentett székhelyen az adós gazdasági társaság nem található, a bankszámlára vezetett végrehajtás fedezet hiányában nem volt teljesíthető, ezért számolni lehetett az adós fizetésképtelenségével és emiatt a felszámolási eljárás megindításával. Az a körülmény, hogy az I.r. alperes a gazdasági társaság székhelyéül bejelentett címen végzett végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvet nem az adós képviselőjének adta át, a felperest ért károsodással nem hozható okozati összefüggésbe. Az ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az I. és a II.r. alperesek másodfokú perköltségének megfizetésére, amely a 32/
- (VIII.22.) IM. rendelet alapján megállapított ügyvédi munkadíjat, valamint a II.r. alperes tárgyaláson való megjelenésével felmerült útiköltséget foglalja magában. A felperes személyes költségmentessége folytán a feljegyzett másodfokú eljárási illetéket a 6/
- (VI.26.) IM. rendelet
- §-a alapján, a
- §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel az állam viseli. S z e g e d ,
- április
- Dr.Szeghő Katalin sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. Bereczkyné dr. Lengyel Nóra sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró