SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.590/2011/2.szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Lovász Éva ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe)alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Soós B. Tibor ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében - melybe az alperes pernyertessége érdekében a (alperesi beavatkozó neve, címe) beavatkozott - a Csongrád Megyei Bíróság (Szegedi Törvényszék)
- október
- napján kelt 7.G.40.132/2008/
- számú ítéletével szemben az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 300.000,- (Háromszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A felperes
- november
- napján kötött vállalkozási szerződést a (megrendelő cégneve) megrendelővel, amelyben a (település neve, kerület, utca, házszám) alatti ingatlanon megvalósuló gépesített parkolóház teljes körű kivitelezési munkálatainak végzését vállalta a kapott kiviteli terv, illetve szakági kiviteli terveknek megfelelően. Az A... Kft.
- decemberében talajfeltáró fúrásokat végezve talajmechanikai szakvéleményt készített, majd
- januárjában hidrogeológiai szakvéleményt is adott. Ezek a szakértői vélemények a felperes birtokába kerültek. A felperes árajánlatot kért az alperestől a parkolóház alapmegerősítési munkálataira és átadta részére az A... Kft. által készített két szakvéleményt is. Egyeztetést követően a peres felek
- január 10-én kötöttek szerződést, melyben az alperes elvállalta a parkolóház építési munkaterületének (munkagödör) határolási és víztelenítési munkálatainak elvégzését jet-grouting technológiával 56.000.000,- Ft + ÁFA díj ellenében. Az egyösszegű vállalkozói díjból 1.000.000,- Ft volt a 30 napos víztelenítés költsége. A felperes a részszámlák összegéből teljesítési garanciaként 10 %-ot visszatarthatott, a jóteljesítési garancia 5 % volt. Az alperesnek a munkákkal -2-
- április
- napjáig kellett volna végeznie, a szerződés értelmében a körülhatárolt munkagödör folyamatos víztelenítését 30 napos időszakra vállalta. A víztelenítési terveket az alperes megrendelése alapján a beavatkozó készítette. A kivitelezés során a tervezett talajvízszint süllyesztés
- március-április hónapban eredménytelen volt, a rendszeres vízbetörések, a magas talajvízszint miatt a munkagödörben munkát végezni nem lehetett. A felperes a vízbetöréseket a C... Kft. közreműködésével hárította el, ennek költségeit kiegyenlítette. Az előbbi hibák miatt a felperes két hónappal később tudta megkezdeni a munkákat, ami miatt jelentős többletköltsége keletkezett. A Csongrád Megyei Bíróság az ügyben 7.G.40.132/2008/
- szám alatt közbenső ítéletet hozott. Megállapította, hogy az alperes a perbeli vállalkozási szerződés munkatérhatárolási feladatát hibásan teljesítette, az ebből eredő felperesi károkért - kivitelezési többletköltségekért - felelősséggel tartozik, a felperesi kártérítés iránti kereset jogalapja fennáll. Kifejtette, hogy az alperes a jet-fal kiépítésén túl eredményként vállalta, hogy a talajvizet olyan szinten tartja, amely lehetővé teszi a felperes számára a kivitelezési munkák folytatását. A szakértői vélemények alapján megállapította, hogy a munkatér határolását szolgáló függönyfalban a jet-oszlopok nem metsződtek össze, azokban üregek keletkeztek, ennek következtében a munkatérbe jelentős mennyiségű víz áramlott be, amely meghaladta a tervezett mértéket, ezért a felperes csak késedelmesen tudta elvégezni a kivitelezést. Nem találta igazoltnak azt az alperesi állítást, hogy a jet-falat a felperes által folytatott szerkezetépítési munka károsította, a kár bekövetkeztében közrehatott volna. A Szegedi Ítélőtábla a
- december
- napján kelt Gf.I.30.569/2010/
- számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a szerződési cél elérésére alkalmas munkagödör biztosítása csak
- június végén valósult meg, azt megelőzően több alkalommal nagymértékű vízbetörés történt, eddig az időpontig az alperes szolgáltatása nem volt alkalmas a felperes által meghatározott célra, következésképpen bizonyítottan hibás teljesítés történt. Az alperes a kártérítési felelősség alól magát kimenteni nem tudta, ennek következtében a generálkivitelező felperes által igazolt többletköltségek, mint kár megtérítéséért a kárfelelőssége fennáll. A folytatódó eljárásban a felperes keresetét fenntartva 38.088.958,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Ptk.
- §-ára hivatkozva a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben felmerült kára megtérítésére tartott igényt, ebben a körben részletes kimutatást, számítást csatolt. Az alperes a kereset elutasítását kérte, egyúttal leszállított viszontkeresetében 5.831.825,Ft megfizetésére kérte kötelezni a felperest. A szakértői véleményre utalva kifejtette, hogy a felperesnek fel kellett ismernie a geotechnikai tervek hiányosságait, emellett a munkaszervezés során sem úgy járt el, ahogy az a generálkivitelezőtől általában elvárható, ezért a kár megosztásának van helye a felperesre terhesebben 70-30 %-os arányban. Követelte az őt megillető 8.730.600,- Ft hátralékos vállalkozói díjat is. Kérte, hogy a bíróság 4.244.000,- Ft többlet víztelenítési költséget is vegyen figyelembe javára az elszámolás során. A felperes a perbeli szakértői vélemény megállapításaira utalva kérte a viszontkereset elutasítását. -3Gf.I.30.590/2011/2.szám Az elsőfokú bíróság ítéletében 19.909.973,- Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet és teljes egészében a viszontkeresetet elutasította. Abból indult ki, hogy a kereset jogalapja körében jogerős közbenső ítélet született, amely alaki és anyagi kötőerőt teremtett abban a tekintetben, hogy az alperes a felvállalt munkaeredményt hibásan teljesítette. Ebből következően nincs jelentősége annak, hogy a felperes a geotechnikai terv hibáját felismerhette-e, ha igen, milyen mértékben. A szakértői vélemény alátámasztotta, hogy más bizonyított ok hiányában a hiba oka egyértelműen és kizárólagosan az alperes érdekkörében keletkezett. A felperes szempontjából közömbös, hogy a tervezési és kivitelezési munkákat egyaránt felvállaló alperes mely munkafázisban követett el szakmai hibákat, a hiba oka tervezési eredetű vagy kivitelezési jellegű. Miután a víztelenítési terveket az alperes közreműködőjeként a beavatkozó készítette el, így a geotechnikai tervek hibáját, mint szakvállalkozó felismerhette. A tervhibában jelentkező hibás teljesítés miatti kárfelelőssége alól az alperes - közreműködőjére is kiterjedően magát kimenteni nem tudta, ezért a felperesnél keletkezett többletköltségekért helytállással tartozik. A kirendelt szakértő véleményét elfogadva a felperesnél keletkezett kár összegét 28.640.573,- Ft-ban határozta meg. Megalapozottnak találta az alperes 8.730.600,- Ft hátralékos vállalkozói díj megfizetése iránti igényét, és az alperest az előbbi két összeg különbözeteként mutatkozó 19.909.973,- Ft tekintetében marasztalta. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság által elfogadott szakértői véleménnyel összefüggésben arra hivatkozott, hogy a szakértő a felperes javára mutatkozó összeget 19.993.573,- Ft-ban határozta meg, nem indokolta meg a bíróság, hogy miért nem ezzel az összeggel számolt. A szakértő szerint tételes elszámolás után az alperes igényt tarthat még 4.244.000,- Ft többlet víztelenítési költségre, ez a kiadás hibátlan teljesítés esetén is felmerülne. Továbbá nem vette figyelembe a bíróság azt sem, hogy a szakvélemény
- oldal utolsó bekezdésében a szakértő a felperes terhére értékelt 4.026.134,- Ft + ÁFA időarányos költségtöbbletet, mérlegelés szerinti arányban ezt is le kell vonni a marasztalási összegből. Álláspontja szerint a felperes is szakvállalkozó, felelősség terheli azért, hogy az általa átadott talajmechanikai és hidrogeológiai szakvélemény pontatlan adatokat tartalmazott. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperes fellebbezése alaptalan. Az elsőfokú bíróság az ügyben a tényállást helyesen állapította meg, abból helytálló jogi következtetésre jutott, érdemi döntése megfelel a jogszabályoknak és a kialakult bírói gyakorlatnak, ezért az ítéletet az ítélőtábla helyes indokai szerint hagyta helyben (Pp.
- §
(2)bekezdés, 254. §
(3)bekezdés). A fellebbezés kapcsán az ítélőtábla rámutat a következőkre. A felperesi károsulti közrehatásra alapított, a kármegosztás mellett felhozott érvek alaptalanok. A felperes -4a vállalkozói jogviszony megrendelőjeként adta át az alperesnek az A... Kft. által készített terveket. Ebből azonban nem következik, hogy az alperessel létrejött szerződéses relációban a tervező a felperes közreműködőjének számítana. A megrendelő a tervdokumentációt a kivitelezőnek nem teljesítésként adja át, az a megrendelői igényeket megjelenítő utasításként minősül, következésképpen a tervdokumentáció, mint szolgáltatás hibája miatt szerződésszegési alapon a kivitelező a megrendelővel szemben igényt nem érvényesíthet. Az előbbieknek megfelelően állapította meg a Legfelsőbb Bíróság: „A megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik" (GK
- számú állásfoglalás I. pont). Helyesen a megrendelői utasítás szakszerűségének ellenőrzése körében a kivitelezőt terheli a terv megvizsgálásának kötelezettsége, és ha az célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást tartalmaz, erre a tényre a megrendelőt figyelmeztetni köteles. A bírói gyakorlatban érvényesülő szigorú elvárás, hogy a kivitelező már a szerződés megkötése időpontjában részletesen tanulmányozza át a tervdokumentációt és tervhiba esetén figyelmeztetési kötelezettségének tegyen eleget. Ha ezt elmulasztja, és olyan hibát, amelyet kellő gondosság mellett észlelhetett volna, nem ismert fel vagy erről a megrendelőt nem tájékoztatta, ezzel a jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, a megrendelővel szemben kártérítési felelősséggel tartozik. Tervhiba esetén a megrendelővel szemben a keletkezett károkért a tervező és a kivitelező egyaránt helytállással tartozik, felelősségük egyetemleges (GK
- számú állásfoglalás II. rész). A közös károkozásra vonatkozó szabályoknak megfelelően, ha a kivitelező helytáll a megrendelővel szemben, ezt a kárt a tervezőre később - közrehatása arányában átháríthatja (GKT 3/1981.). A jelen esetben az alperes nem csupán kivitelezőként járt el, hanem a vállalkozási szerződésben külön szerződéses kötelezettségként elvállalta a kivitelezéshez szükséges részletességgel a további tervek elkészítését is. Ezeket a terveket a beavatkozó készítette el az alperes megrendelése alapján. Mindezek folytán a tervhiba miatti kivitelezési hiányosságokért az alperes a felperessel szemben teljes egészében helytállással tartozik. Megalapozottan utalt az elsőfokú bíróság ítéletében arra, hogy a jogerős közbenső ítélet végleges jelleggel eldöntötte azt a kérdést, hogy az alperes a hibás teljesítéssel okozott károkért teljes egészében helytállással tartozik, a felperes oldalán semmiféle közrehatás nem volt megállapítható, következésképpen az alperes a teljes kár megtérítésére köteles. Az alperesi hivatkozásokkal szemben megalapozottan érvelt a felperes amellett, hogy a megrendelő akkor sem minősül a vállalkozási jogviszonyban a kivitelező irányában „szakvállalatnak", ha egyébként a másokkal folytatott tevékenysége során szakcégként jár el. A vállalkozási szerződés keretében mindig a felvállalt munkaeredmény megvalósításáért felelősséggel tartozó vállalkozót lehet szakembernek tekinteni. Az a tény, hogy a megrendelő is szakmai ismeretekkel rendelkezik, nem befolyásolja a kikötött vállalkozói díj összegét, és nem hat ki a vállalkozó felelősségére sem. A megrendelő szakszerűtlen utasítása vagy az ellenőrzés körében elkövetett bármilyen „mulasztása" nem csökkenti a vállalkozó felelősségét. Kármegosztásra az sem adhat alapot, ha a megrendelő szakvállalkozót -5Gf.I.30.590/2011/2.szám bíz meg az ellenőrzéssel, és az követ el mulasztásokat (Legfelsőbb Bíróság EBH 2003/942., 2008/1770., BH 1995/8/
- és BDT 2008/10/
- számú jogesetek). A perbeli esetben a felek a vállalkozói díjat átalányárként határozták meg, ezen belül az alperes 1.000.000,- Ft-ot vett figyelembe a víztelenítés költségeként. A szakértői vélemény szerint ezt a munkanemet átalánydíjas szerződés esetén is célszerű és indokolt lehet tételesen elszámolni, a vállalkozó a ténylegesen felmerült költségeit igényelheti. A szakértői megállapításnak azonban csak akkor lehetne a perben jelentősége, ha szerződésszerű teljesítést követően a felek között vállalkozói díjvita lenne. Ezzel szemben jelen esetben szerződésszegés történt, a többlet víztelenítési költségek egyértelműen és kifejezetten a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben merültek fel, amelyre figyelemmel a megjelölt költség megtérítésére az alperes akkor sem tarthatna igényt, ha ez a munkanem tételes elszámolás alá esne. Az elsőfokú bíróság a felperes javára mutatkozó összeget a szakértői vélemény alapján helyesen határozta meg 19.993.573,- Ft-ban, levonta az alperesnek járó 8.730.600,- Ft vállalkozói díjat, így az elszámolás helytállóan történt. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az alperes eredménytelen fellebbezése folytán köteles megfizetni a felperes másodfokú eljárási költségét, az ügyvédi munkadíj összegét az ítélőtábla a kifejtett munkamennyiséggel arányosan a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pont, valamint
(5)és
(6)bekezdés alapján határozta meg. Szeged,
- március hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Mányoki Zsolt sk. előadó bíró Dr. Kiss Gabriella sk. táblabíró