Pf.20667/2011/5 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.667/2011/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla dr. Pataky Csaba ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű felpereseknek, - dr. Jakab Tamás ügyvéd által képviselt ... Biztosító (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság
2. szeptember
3. napján kelt 5.P.20.114/2010/
4. sorszámú ítélete ellen az I. és II. rendű felperesek
5. sorszámú, az alperes
6. sorszámú fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi RÉSZÍTÉLETET ÉS VÉGZÉST: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezései közül az alperes által az I. és II. rendű felpereseknek külön-külön fizetendő 6.400 - 6.400 (Hatezer-négyszáz-Hatezer-négyszáz) CHF nem vagyoni kártérítés és ezen összeg után az elsőfokú bíróság által megállapított tartamú és mértékű kamata vonatkozásában helybenhagyja. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a vagyoni kártérítés tekintetében - az elsőfokú perköltségre, az elsőfokú eljárási illetékre, az állam által előlegezett szakértői költségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és a Gyulai Törvényszéket ebben a körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. A részítélet és végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS:
7. április
8. napján a felperesek a (X) forgalmi rendszámú (Y) típusú személygépkocsi vezetőjeként és utasaként közlekedési balesetet szenvedtek. Az okozó gépjármű üzembentartója az alperesnél rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségi biztosítással. A felperesek házastársak, életvitelszerűen (ország neve)-ban élnek, de gyakran jártak Magyarországra családtagokhoz látogatóba. A káresemény időpontjában a II. rendű felperes 18 hetes terhes állapotban volt, utóbb egészséges gyermeke született. A baleset következtében az I. rendű felperes a baloldali VII-X. borda törését, baloldali combnyaktörést, baloldali combcsont testének törését és baloldali lábszártörést szenvedett. Elsődleges ellátása során a combnyaktörést gamma szeggel, a lábszártörést reteszelt velőűrszeggel rögzítették.
9. áprilisában a combcsontfejet rögzítő gamma szeg kiszakadása miatt a fémanyagot eltávolították. A röntgen a baloldali combnyak álízület képződését és a -2- combcsont fejének elhalását igazolta,
10. októberében totális csípőízületi protézis beültetésére került sor, amely a combcsont testének törését is rögzítette.
11. szeptemberében a lábszártörésbe helyezett velőűrszeget, illetve csavarokat távolították el. Az I. rendű felperest a (helység neve)-i Kórház Traumatológiai Osztályán kezelték a baleset után, majd ide visszajárt kontrollvizsgálatokra, további kezelésekre és műtéti ellátásra, mintegy 9 alkalommal. A lábsérülés maradványtünettel gyógyult, a bal alsó végtag 2 cm-es rövidülést mutat, a csípőízületi flexiós és rotációs mozgások közepes fokban beszűkültek és a bal alsó végtagon izomsorvadás jelentkezett. Az I. rendű felperes baleseti eredetű egészségkárosodása 52 % mértékű, tartós állást, járást és guggolást igénylő fizikai munkaköröket nem tölthet be, azonban irodai és fizikai erőfeszítést nem igénylő más munkakörben foglalkoztatható. A pszichés státuszát szorongás, enyhe fokú lehangoltság, a testi megbetegedések megérése miatt önértékelési zavar jellemzi. A II. rendű felperes a baleset következtében az arc bőrének többszörösen kiterjedt repesztett, illetve hasított jellegű sebzését, arczúzódást, valamint a bal oldali farpofa területén szúrt jellegű bőrfolytonosság-megszakadást szenvedett. Esztétikai károsodás mutatkozik az arcon vékony hegvonalak formájában és a farpofa alatt hegesedés látható, amelyek plasztikai műtéttel jelentősen nem enyhítők, ám a hegek nem torzító jellegűek. Az I. rendű felperes által vezetett gépkocsi (személy neve) tulajdonában állt, akinek biztosítása alapján (ország neve)-i székhelyű biztosítója a kárt megtérítette, az alperes a felelősségbiztosítás alapján helytállt. A (biztosító 1 neve) (ország neve)i egészségbiztosító az I. rendű felperesnek folyamatos szolgáltatást nyújtott, amelyet az alperes az egészségbiztosítónak térített. A pert megelőző eljárásban az alperes a felperes részére kártérítésként jövedelemveszteség címén
12. november
13. napjától
14. december
15. napjáig 11.807,19 CHF-ot, a háztartási kisegítő költségeként
16. november
17. napjától
18. december
19. napjáig 5.573,33 CHF-ot, a dologi károk közül 250 CHF ruhakárt, 1.500 CHF utazási költséget, továbbá nem vagyoni kártérítésként 21.000 CHF-ot, valamint 1.026,41 CHF késedelmi kamatot, összesen 41.156,93 CHF-ot megfizetett. Az I. rendű felperes a (T. GmbH.) alkalmazásában
20. évben havonta 4.000 CHF munkabérben részesült, amely évente 100 CHF-al emelkedett volna, ezenkívül
21. havi munkabér is megillette. Az I. és II. rendű felperesek (ország neve)-ban meghatalmazták (ügyvéd neve) ügyvédet, aki kárigényüket
22. január
23. napján benyújtotta és az alperessel tárgyalásokat folytatott. Az I. rendű felperes keresetében 22.929 CHF egyösszegű lejárt járadék és dologi kár, valamint 22.000 CHF nem vagyoni kár, továbbá
24. január
25. napjától kezdődően havonta 400 CHF keresetpótló járadék, és
26. január
27. napjától havonta 500 CHF háztartási kisegítő költségpótló járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Nem ellenezte a már megfizetett kárelőlegek beszámítását. Előadta,
28. május
29. napjától
30. december
31. napjáig a (biztosító 1 neve) biztosítótól a nettó bére 87 %-ának megfelelő 200.497,30 CHF-ban részesült és az alperes
32. novemberétől havonta 400 CHF járadékot térített, amelyre figyelemmel 4.765,5 CHF kára merült fel az elmaradt munkabérből. Háztartási kisegítő költségeként az alperes -3- Pf.III.20.667/2011/
33. szám az általa a baleset időpontjától igényelt havi 500 CHF járadék helyett
34. november
35. napjától
36. december
37. napjáig havonta 220 CHF-ot folyósított. Dologi kára a (Y) gépkocsi felújítási és gumiköltsége 7.000 + 2.000 CHF, a kutyája elaltatásából származó kára 5.000 CHF, a baleset során elveszett briliáns gyűrű értéke 4.800 CHF, egy pár fülbevaló károsodása 600 CHF, a RADO karóra javítási költsége 1.690 CHF, elveszett mobiltelefonja 249 CHF és megrongálódott ruhaneműi 161 CHF összegben. Gyógykezelésre többször Magyarországra kellett utaznia, amelyből 5.000 CHF kiadása származott, megfizette fia útiköltségét 1.185,5 CHF-ot, továbbá (személy 2 neve) szállította vissza (ország neve)-ba, miután a kórházból kiengedték és a speciális jármű díja 1.500 CHF volt. Nem vagyoni kárigényét 22.000 CHF-ban jelölte meg, amelynek indokaként előadta, maradandó fizikai károsodást szenvedett, amely a munkavégzésében befolyásolja, mindennapi életvitelét hátrányosan érinti, és pszichés állapotára is kihat. A II. rendű felperes
38. május
39. napjától
40. december
41. napjáig havonta 500 CHF ápolási költség járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest, összesen 16.000 CHF összegben. A kereset indokaként arra hivatkozott, hogy az I. rendű felperest otthon kellett ápolnia és nem tudott munkát vállalni. 10.000 CHF nem vagyoni kártérítés iránti igényét arra alapította, hogy az arcán lévő sérülések következtében esztétikailag károsodott, a hegek plasztikai műtéttel nem korrigálhatók. A baleset lelkileg megviselte, hiszen terhes állapotban volt és féltette a magzatot, továbbá aggodalommal töltötték el férje súlyos sérülései. Az I. és II. rendű felperesek a perköltség megállapításánál kérték figyelembe venni (ország neve)-i jogi képviseletükkel felmerült 20.002,90 CHF munkadíjat, valamint 98.603,-Ft fordítási költséget. Mindkét felperes kérte az alperest késedelmi kamat megfizetésére kötelezni a káresemény időpontjától, illetve a járadékos szolgáltatásokat érintően a középarányos időponttól kezdődően. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elévülési kifogást terjesztett elő a járadékigények
42. november
43. napja előtti időtartamra vonatkozó érvényesítés kapcsán. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az I. rendű felperes egészségi állapota a (biztosító 1 neve) biztosító jelzése szerint jelentősen javult, a munkaképességcsökkenése 40-45 % mértékű. (személy neve) (helység 2 neve)-i lakos gépkocsitulajdonos kárát a (biztosító 2 neve) casco biztosítás alapján megtérítette, amelynek regressz igénye folytán 45.000 CHF-ot fizetett. Az I. rendű felperes járadékigényére vonatkozóan kiemelte, hogy a munkabérkiesés és a háztartási kisegítő többletköltségét
44. december
45. napjáig, illetve
46. december
47. napjáig megfizette az általa indokoltnak tartott összegben és egyéb dologi kárt is rendezett. Az I. rendű felperes által elszenvedett személyiségi jogsérelemmel arányos kompenzációt nyújtott. A II. rendű felperes járadékigénye kapcsán is elévülésre hivatkozott és a nem vagyoni kárigényét indokolatlannak találta a 3 hét gyógytartamú sérülések alapján, valamint a számottevő hátrány hiányában. -4- Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 9.560 CHF-ot, a II. rendű felperesnek 6.400 CHF-ot, továbbá ezen összegeknek
48. április
49. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes, a (ország neve)-i Nemzeti Bank által mindenkor meghatározott jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 475,- a II. rendű felperesnek 337 CHF perköltséget. Kötelezte az I. rendű felperest az alperes javára 563.000,-Ft míg a II. rendű felperest 161.000,-Ft perköltség megtérítésére. Kötelezte az I. rendű felperest 701.400,-, a II. rendű felperest 217.750,-, az alperest 177.400,-Ft le nem rótt elsőfokú eljárási illeték megtérítésére. Kötelezte az I. rendű felperest 56.555,-, a II. rendű felperest 23.367,-, az alperest 16.239,-Ft előlegezett szakértői költség megfizetésére, és megállapította, 37.000,-Ft tolmácsdíj az állam terhén marad. Az elsőfokú bíróság az egyes igények elbírálását megelőzően rámutatott arra, hogy a (ország neve)-i honosságú felperesek esetében indokolt a kártérítés (ország neve)-i frankban történő megállapítása és ez alól azok az igények képeztek kivételt, ahol a kár vagy költség kifejezetten forintban merült fel. Az alkalmazott árfolyamot a kár bekövetkezésének időpontja alapján a Magyar Nemzeti Banknak
50. áprilisában irányadó árfolyamának megfelelően állapította meg. Az I. és II. rendű felperesek
51. november
52. napját megelőző időszakra előterjesztett lejárt, egyösszegű járadékigényét elévülés miatt elutasította. A dologi kár körében megalapozatlannak találta az I. rendű felperesnek a károsított gépkocsira előterjesztett 7.000 CHF költségigényét, mert a totálkárossá vált gépkocsinak a kár időpontjában fennálló tényleges forgalmi értéke került megtérítésre. Az I. rendű felperes kutyakiképzésből eredő 5.000 CHF, briliáns gyűrű és mobiltelefon elvesztése kapcsán előterjesztett 4.800 és 249 CHF igényét okozati összefüggés hiányában és bizonyítottság miatt utasította el. A fülbevalóban keletkezett kár elbírálásánál figyelemmel volt az igazságügyi szakértő szakvéleményére és azt 969 CHFban fogadta el. Szakértői vélemény alapján állapította meg a balesetben sérült óra forgalmi értékcsökkenését 1.131 CHF-ban. Alaptalannak ítélte az alperes által már megtérített 250 CHF ruhakáron felüli kárigényt. Az utazási költségekből az eljárt bíróság megalapozottnak találta, hogy az I. rendű felperes fiának a baleset után (ország neve)-ba kellett utaznia ügyintézésre, amelyből 1.265 CHF költsége merült fel. A kórházból történt hazaszállítás díjaként indokoltnak talált 1.500 CHF-ot, amelyből 205 CHF üzemanyagköltséget levont, amely a felperes hazatérésével mindenképpen felmerült volna és 1.295 CHF-ot hárított az alperesre. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az I. rendű felperes nem tarthat igényt a további magyarországi utazások költségének térítésére, mert emberileg érthető ugyan, hogy a (helység neve)-i kórház szolgáltatását vette igénybe, bízott az itteni orvosokban, azonban lakóhelyén magas színvonalú egészségügyi ellátásban részesülhet és erre vonatkozóan kárenyhítési kötelezettség terhelte. A bíróság figyelemmel volt arra is, hogy a felperesek magyarországi utazását nemcsak az I. rendű felperes betegsége és gyógykezelése, hanem családi kapcsolatok ápolása is indokolta. Mindezek alapján az összesen 2.560 CHF utazási költséget az alperes által teljesített 1.500 CHF-al csökkentette és 1.060 CHF fizetési kötelezettséget állapított meg. A háztartási kisegítő költségalapú járadékigényre vonatkozóan kiemelte, hogy a felperesek ilyen segítőt ténylegesen -5- Pf.III.20.667/2011/
53. szám nem alkalmaztak, a II. rendű felperes ahogy korábban is, minden háztartási munkát elvégzett. Indokolatlannak minősítette, hogy az alperes fel nem merült költséget térítsen meg az I. rendű felperesnek, így az önként teljesített havi 220 CHF járadékot meghaladó kereseti kérelmet
54. december
55. napjáig terjedő időtartamra megalapozatlannak találta és a
56. január
57. napjától érvényesített folyamatos járadékigényt is elutasította. Az I. rendű felperes nem vagyoni kárigénye körében mérlegelte azt a maradandó károsodást, egészségromlást, amelynek következtében életminősége hátrányosan megváltozott, továbbá, hogy súlyos sérüléseket szenvedett, amelynek gyógytartama elhúzódott. A károsult mozgása, a csípőízület és a bal alsó végtag terhelése korlátozott, amely a munkavégzését és a szabadidős tevékenységét hátrányosan érinti. Figyelemmel volt arra, hogy az I. rendű felperes számos kórházi kezelésen, műtéten esett át és az elmúlt években hosszú ideig mankó használatára szorult. A fizikai fájdalomhoz orvosi kezelést igénylő lelki trauma párosult. A nem vagyoni kártérítés összegének meghatározásakor értékelte, hogy az I. rendű felperes részére az alperes 21.000 CHF-ot kifizetett. Az eljárt bíróság okfejtése szerint az I. rendű felperes kárának megállapításakor irányadó magyar jog alkalmazása során nem hagyható figyelmen kívül a magyar kártérítési gyakorlat sem és ezen körülmények együttes értékelésével további 6.400 CHF, azaz 1.050.000,-Ft kártérítést állapított meg. A II. rendű felperes esetében a nem vagyoni kárigény körében mérlegelte, hogy terhes állapotban szenvedett balesetet, jóllehet a terhesség kihordásával kapcsolatos szövődményeket a káresemény nem okozott és a magzatot nem károsította. Figyelemmel volt az átélt traumára, az I. rendű felperes miatti aggodalomra és arra, hogy nem vehetett részt az apa a II. rendű felperes életében olyan intenzíven, ahogyan a várandóság utolsó hónapjaiban és a gyermek születése után kedvező lett volna. A II. rendű felperes arc sérülése bár nem szembetűnő, a 30-as éveiben járó nő számára kifejezetten zavaró esztétikai hátrányt okoz, így a nem vagyoni kár kompenzálására 6.400 CHF-ot talált indokoltnak. A II. rendű felperes járadékigényét elévülés miatt alaptalannak találta. A perköltség körében a (ország neve)-i jogi képviselő részére kifizetett díj és költségekből az elsőfokú bíróság mérlegelés alapján 5.000 CHF-ot fogadott el és az I. rendű felperes pernyertessége alapján 13 %-ot, a II. rendű felperes pernyertességére figyelemmel 27 %ot hárított az alperesre. Az I. rendű felperes további keresetpótló járadékigényét megalapozatlannak találta az alperes önkéntes teljesítésére figyelemmel. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. és II. rendű felperesek és az alperes terjesztettek elő fellebbezést. Az I. rendű felperes az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként kérte megváltoztatni, hogy az alperes fizessen meg további 15.600 CHF nem vagyoni kártérítést, továbbá dologi kárként a kutya kiképzésével összefüggő 5.000 CHF és -6- útiköltségként 1.500 CHF költségét. Kérte továbbá az alperest
58. december
59. napjáig 10.556 CHF egyösszegű lejárt, valamint
60. március
61. napjáig 7.500 CHF lejárt költségpótló járadék, valamint
62. április
63. napjától kezdődően havi 500 CHF költségpótló járadék megfizetésére kötelezni. Keresetpótló járadék címén
64. június
65. napjától havi 400 CHF keresetpótló járadék megtérítését igényelte azzal, hogy a lejárt egyösszegű járadék
66. március
67. napjáig 10.800 CHF. A II. rendű felperes módosított fellebbezése arra irányult, hogy az alperes fizessen meg további 3.600 CHF nem vagyoni kártérítést. Mindkét felperes
68. április
69. napjától a kifizetésig, a magyar jegybanki alapkamat alapulvételével járó kamat megtérítését igényelte és mellőzni kérte a perköltségben és illetékben történt marasztalásukat. Az I. rendű felperes sérelmezte a kutya kiképzés költségére vonatkozó igényének elutasítását, a (ország neve)-i jogi képviselőtől származó
70. január
71. napján kelt levél mellékletét képező nyugta figyelmen kívül hagyását és az útköltsége elszámolása során az alperes által már megtérített 1.500 CHF beszámítását. A további nem vagyoni kártérítés iránti igényét azzal indokolta, hogy
72. áprilisában a balesetből eredő újabb műtéten esett át és csatolta (orvos neve)
73. júliusában kiállított igazolását, amely szerint jelenleg is pszichoterápiás kezelésre szorul. A háztartási kisegítő költségpótló járadékigény kapcsán kiemelte, hogy ennek indokoltságát az alperes sem vitatta, azonban igen alacsony összegben fogadta el, figyelmen kívül hagyta, hogy életvitelszerűen (ország neve)-ban él, ahol az árszínvonal jóval magasabb. Sérelmezte, hogy
74. január
75. napjától kezdődően a járadékának folyósítását az alperes megszüntette.
76. január
77. napjától keresetpótló járadékban sem részesül, és a (biztosító 1 neve) nem téríti teljes összegben az őt ért keresetveszteséget, vagyis jogosult az alperes részéről továbbra is a keresetpótló járadékra, figyelemmel az SZTE Igazságügyi Orvosszakértői Intézetének szakértői véleményére. A II. rendű felperes a nem vagyoni kártérítést összesen 10.000 CHF-ra kérte felemelni, mert plasztikai műtéttel nem korrigálható maradandó arc sérüléseket szenvedett, amely egy nő életében nagyobb jelentőséggel bír. A perköltség körében a felperesek a (ország neve)-i ügyvédi munkadíj teljes összegű figyelembevételét kérték és a terhükre megállapított perköltség mellőzését, mert kártérítési igényük nem tekinthető eltúlzottnak. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részben és akként történő megváltoztatását kérte, hogy az ítélőtábla mellőzze a (ország neve)-i jogi képviselő peren kívüli tevékenységével kapcsolatos 475 illetve 337 CHF viselésére kötelezését, az I. rendű felperes javára megfizetett 1.026,41 CHF késedelmi kamatot a marasztalás összegébe számítsa be. Kérte a II. rendű felperes javára ítélt nem vagyoni kártérítés 400.000,-Ft és járulékának megfelelő összegre történő leszállítását és a felpereseknek a pervesztességük arányában történő perköltség fizetésre kötelezését. A fellebbezés indokolásaként előadta, a (T. GmbH.) a (ország neve)-i ügyvédi magánszámlára 4 alkalommal 7.690 CHF-ot utalt át, 3 esetben a conto honorárium címén, a negyediket jogcím nélkül. A számla a peranyagban nem áll rendelkezésre, a GmbH a perben félként nem szerepel és a felperesekre követelést nem engedményezett. A II. rendű felperes javára megállapított nem vagyoni kárigényt azon okból kérte mérsékelni, mert a károsult a balesetben mintegy 2-3 hét alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett és az arcán található hegek nem torzító jellegűek, -7- Pf.III.20.667/2011/
78. szám korrekciós műtétet nem igényelnek. Az egyéb sérülés bőrredő takarásában van, amely nem lehet zavaró hatású. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
79. §