Pfv.21910/2011/6 – Kúria

(1),

1. CLV. Tv.
2. §

(3)b),

1. CLV. Tv.
2. §

(4)Pfv.IV.21.910/2011/6.szám A Kúria a dr. Juhász Balázs ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fehérvári Krisztina ügyvéd által képviselt Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Független Békéltető Testület alperes ellen békéltető testületi ajánlás hatályon kívül helyezése iránt a Csongrád Megyei Bíróság előtt 2.P.22.250/

1. számon megindított és a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.147/2011/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet elutasította a békéltető testületi ajánlás hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett keresetet és a felperest az alperes részére az első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a perben nem álló két személy az ... szegedi irodájában - a felperes nevére kiállított nyugta ellenében - összesen öt belépőjegyet vásárolt a ... elnevezésű rendezvényre. A rendezvényt szervező ... a rendezvény elmaradásáról közleményt adott ki, majd a két nappal később kiadott közleménye szerint vállalta, hogy gondoskodik a jegyek visszaváltásáról. A jegyek árának visszatérítésétől a jegyet értékesítő felperes elzárkózott, a rendezvény szervezője pedig elérhetetlen volt. Ezt követően a vevők a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testület alpereshez fordultak. Az eljárásban a felperes vitatta a fogyasztói igényt, annak alaptalanságára hivatkozva. Az alperes
4. szeptember 8-án CsM.BT.330/
5. számon ajánlást bocsátott ki, mely szerint a felperesnek 15 napon belül vissza kell fizetni a fogyasztók részére az elmaradt rendezvényre vásárolt részvételi jegyek, összesen 89.500 forint vételárát. A felperes keresetében az ajánlás hatályon kívül helyezését kérte. Kereseti álláspontja szerint az eljárást kezdeményező magánszeméllyel szerződéses jogviszonyban nem állt, az a rendezvényszervező és a fogyasztó között jött létre. Ezért a rendezvény elmaradása miatt felelősséggel nem tartozik. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Érvelése szerint a jegyet árusító ... iroda és a felperes között létrejött szerződéses jogviszony keretében az IBUSZ iroda, mint a felperes közvetítője értékesítette jutalék ellenében a felperes, mint jegyterjesztő rendezvényre szóló jegyeit. A jegyeken feltüntetett általános szerződési feltételekben a felperes kötelezettségvállalásai szerepelnek, amely a felperes és a fogyasztó közötti szerződéses jogviszony létrejöttét igazolja. A perbeli jegyek megvásárlásának időpontjában a felperes internetes honlapján is szerepelt, hogy a felperes a rendezvény elmaradása esetén a jegyek vételárát megtéríti. A jogerős ítélet indokolása szerint a fogyasztóvédelemről szóló
6. évi CLV. törvény (Fgytv.)
7. §

(1)bekezdése alapján a békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás között a szerződés teljesítésével kapcsolatos vitában a döntés hozatala. A döntéshozatalhoz tehát szükséges az érintett felek közötti jogviszony fennállása. Téves a felperesnek az az álláspontja, hogy az Fgytv. 2. §

1. a)pontja és a Ptk. 685. §
2. d)pontja szerint fogyasztónak minősülő jegyvásárlókkal szerződéses jogviszonyba nem került, csupán a rendezvényszervező megbízottjaként járt el. A felperes által a másodfokú eljárásban hivatkozott és csatolt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.P.95.450/2010/8. számú ítéletének tényállásából megállapítható, hogy a felperes az ... megkötött „jegypénztári megállapodás" elnevezésű szerződés II.13. pontjában vállalta a rendezvény elmaradása esetén a jegyvásárlók részére a jegyek teljes vételárának visszatérítését. Ezzel a bizományosi jellegű (Ptk. 509. §

(1)bek.) kötelezettségvállalással a felperes jogviszonyba került a jegyvásárló fogyasztókkal. Ezt a tényt támasztja alá a saját nevére kiállított nyugta és a rendezvényre szóló jegyek hátoldalán szereplő, valamint a felperes internetes oldalán nyújtott tájékoztatás is. Az értékesítési szerződés bizományosi jellegét erősíti az is, hogy a jegyek előlapján a felperes „értékesítésében" ajánlják többek között a perbeli rendezvényt is. A felperes a perben nem bizonyította, hogy a rendezvény szervezőjével kötött szerződés kizárólag megbízási elemeket tartalmaz. A felperes és a jegyeket ténylegesen értékesítő gazdasági társaság között létrejött jogviszony megbízási jellegű (Ptk. 474. §), ezért a fogyasztókkal közvetlenül jogviszonyban nem álló képviselőt felelősség nem terheli. A jegyvásárlók által - a jegy hátoldalán és a felperes honlapján - megismerhető általános szerződési feltételnek (Ptk. 205/A. §

(1)bek.) minősülő felelősségi szabályok ugyanakkor a rendezvény elmaradása esetén a helytállási kötelezettség tekintetében nem voltak egyértelműek. Ezért a Ptk. 207. §

(2)bekezdése alapján, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést elfogadva, az általános szerződési feltételek úgy értelmezhetők, hogy a rendezvény elmaradása esetén a megvásárolt jegy annak terjesztőjénél váltható vissza. Mindezek alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes az Fgytv. 18. §

(1)bekezdésében és

1. § b) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a felperes helytállási kötelezettségével összefüggésben a jogszabályoknak megfelelő tartalmú ajánlást hozott. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalmilag annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helytadás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint az eljáró bíróságok anyagi jogszabályt sértve hozták meg az alperes ajánlásában megjelölt jogalaptól eltérő hivatkozással a döntésüket. Az Fgytv.
2. §-a szerint indított perben az eljáró bíróságnak a kasszációs joga nem terjed ki arra, hogy az ajánlást más jogalapon tartsa jogszerűnek, mint amire azt a békéltető testület alapozta. Az eljárt bíróságok nem vizsgálták a rendezvényszervezővel kötött szerződését, amelyből megállapítható, hogy ő a jegy vásárlójával szemben közvetlenül semmit nem vállalt. A másodfokú bíróság iratellenesen mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat és a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletében megállapítottakkal ellentétes következtetésre jutott. Tévesen tekintette a jogerős ítélet a nyugtát perdöntő jelentőségűnek. Az internetes oldalon a jegy visszaváltás részleteiről szóló tájékoztatása pedig bizományosi jellegű kötelezettségvállalásnak ugyancsak nem tekinthető. A szerződéses jogviszonyok helyes értelmezése szerint ő a rendezvény szervezőjének megbízottjaként, míg az ... iroda al-megbízottként járt el. A jogerős ítélet téves megállapításával szemben a jegy hátoldalán található feltételrendszer a rendezvény szervezőjének a szerződéses feltételeit tartalmazza. Ő a jegy terjesztésével vállalkozói feladatot lát el, amely nem különbözik a rendezvény megvalósulásához szükséges egyéb vállalkozói feladatoktól. Annak eldöntéséhez pedig, hogy fennállt-e szerződéses kapcsolata a fogyasztóval, a Ptk.
3. §-ában meghatározott értelmező rendelkezések alkalmazása szükségtelen. Az alperes tartalmilag a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a felperes - erre irányuló kötelezettsége hiányában - a saját nevében visszaváltási garanciát vállalt, az ilyen egyoldalú kötelezettségvállalást a fogyasztóval szemben nem vonhatja vissza. Amennyiben pedig a felperes által közölt kötelezettségvállalások csak a rendezvényszervező cégre vonatkoztak, úgy azt a felperesnek a jegyen és az internetes oldalán egyértelműen fel kellett volna tüntetnie. A felperes utólagos szerződés-értelmezése az ügy megítélése szempontjából irreleváns. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. Téves a felperesnek az a felülvizsgálati álláspontja, hogy a békéltető testület ajánlásának hatályon kívül helyezése iránt indult perben a bíróság nem vizsgálhatja az ajánlásban megjelölt jogalaptól eltérő jogszabályi rendelkezés alapján az ajánlás jogszerűségét. Az Fgytv.
4. §

(4)bekezdése értelmében a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését akkor is kérheti a bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Az adott esetben a bíróság az alperes ajánlásának tartalma alapján - mely szerint a felperes köteles az elmaradt rendezvényre váltott belépőjegy vételárát a fogyasztónak visszafizetni - a felperes helytállási kötelezettségének jogszerűségét vizsgálja. Ezért nem sértett jogszabályt a jogerős ítélet önmagában azzal, hogy az alperes ajánlását eltérő jogi indokolással fogadta el. A felperes által hivatkozott, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.P.95.450/2010/

1. számú ítélete, amelynek indokolása szerint a rendezvény szervezője és a felperes között nem bizományosi szerződés jött létre, hanem a rendezvény szervezője csupán a vevővel létrejött szerződés teljesítéséhez vette igénybe a felperes közreműködését, a perbeli jogvita elbírálása szempontjából relevanciával nem bír. A perben nem volt vitás, hogy a rendezvény keretében nyújtott szolgáltatás tekintetében a szerződés a rendezvény szervezője és a szolgáltatást igénybe vevő, belépőjegyet vásárló fogyasztó között jött létre. Ezért a fogyasztó e szolgáltatási jogviszony keretében a rendezvény elmaradása esetén a vételár visszatérítésére irányuló igényét a szervezővel szemben is érvényesíthette volna. A fogyasztó az igényét azonban a jegyet számára - közreműködő útján - értékesítő felperessel szemben érvényesítette, és annak eredménytelensége miatt fordult a vitás ügy rendezése érdekében az alpereshez. Ezért, amint azt a jogerős ítélet is helytállóan megállapította, a perbeli jogvita elbírálása során - a felperes érvelése alapján - annak megítéléséhez, hogy az alperesnek a fogyasztói jogvita rendezésére volt-e hatásköre (Fgytv.
2. §

(3)bek. b) pont) és az ajánlás tartalma a jogszabályoknak megfelelt-e (Fgytv. 34. §

(4)bek.), azt kellett vizsgálni, hogy a felperes és a fogyasztó között volt-e olyan - az alperes hatáskörét is megalapozó - jogviszony, amely a felperes fogyasztóval szemben fennálló helytállási kötelezettségét megállapíthatóvá teszi. Tartalmilag osztotta a Kúria a felperesnek azt az álláspontját, hogy általában a fogyasztó és a rendezvény szervezője között létrejött szolgáltatási jogviszonyban a rendezvényszervező jegyértékesítésre vonatkozó teljesítésében közreműködő személyt a rendezvény elmaradása miatt a Ptk.

1. §-a alapján felelősség nem terheli. Az adott esetben azonban a belépőjegy hátoldalán feltüntetett információ szerint „a rendezvény elmaradása esetén a jegyek kizárólag a vásárlás helyszínén ... válthatók vissza" és a vásárlónak a visszaváltás részleteiről minden esetben a ... weboldalon kell tájékozódnia. A felperes ... internetes oldalán nyújtott tájékoztatása szerint pedig egy rendezvény elmaradása esetén a felperes az általa értékesített belépőjegy teljes vételárát megtéríti. Függetlenül attól, hogy a belépőjegy hátoldalán szereplő általános szerződési feltételek a szolgáltatást nyújtó fél szerződési feltételei voltak, a belépőjegy hátoldalán feltüntetett információk és a felperes internetes oldalán nyújtott tájékoztatás tartalma alapján tényként állapítható meg, hogy a felperes - akár a rendezvény szervezőjével kötött szerződés, akár önálló kötelezettségvállalása alapján - a fogyasztóval a jegy értékesítésére vonatkozó szerződés megkötésével egyidejűleg kifejezetten vállalta a rendezvény elmaradása esetén a jegyek teljes vételárának a megtérítését. A felperesnek a fogyasztóval megkötött szerződés keretében a fogyasztó felé ilyen módon tett kötelezettségvállalása önmagában megteremti azt a jogviszonyt, amely alapján a rendezvény elmaradása esetén a fogyasztó részére a belépőjegy vételárának visszatérítésére köteles. Ezért nem volt jelentősége a felperes és a rendezvényszervező között létrejött szerződésben a felek által vállalt szerződéses kötelezettségek vizsgálatának. Helytállóan hivatkozott arra is az alperes, hogy amennyiben a jegy hátoldalán és a felperes által az internetes oldalán közölt kötelezettségvállalások csak a rendezvényszervezőre vonatkoztak, úgy azt a felperesnek egyértelműen fel kellett volna tüntetnie. A felperes jegyértékesítésében közreműködő és nevében eljáró ... iroda pedig a fogyasztó felé semmilyen kötelezettséget nem vállalt. Mindezekre tekintettel érdemben helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az ajánlás hatályon kívül helyezése az alperes Fgytv.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott hatáskörének fennállása miatt az Fgytv. 34. §

(3)bekezdés b) pontja alapján, illetve az ajánlás tartalmának jogszerűsége miatt az Fgytv. 34. §

(4)bekezdése szerint nem volt indokolt. Ezért a jogerős ítélet érdemben jogszabálysértés nélkül utasította el a keresetet. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felperest a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperes az őt terhelő 36.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta. Budapest,

1. április
2. Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő