Bf.52/2011/5 – Győri Ítélőtábla

(1),

(2)bekezdés b/ pont,

(3)bekezdés II. fordulat) és ezért 6 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 500.000 Ft vagyonelkobzásra és 200.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A 200.000 Ft pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 2.000 Ft-onként egy napi szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A szabadságvesztés-büntetés időtartamába beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt, valamint a vádlottól lefoglalt és a Győri Nyomozó Ügyészség által Ny.215/2008. szám alatt a bíróság letéti számlájára befizetett 200.000 Ft-ot a vagyonelkobzás biztosítására visszatartotta. II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 253.§

(1),

(2)bekezdés) és ezért 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 100.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetén annak átváltásáról, valamint kötelezte költség megfizetésére. I.r. vádlottat a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi Az elsőfokú bíróság döntése II.r. vádlott tekintetében

1. február
2. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. Az elsőfokú bíróság döntése ellen I.r. vádlott védője elsődlegesen enyhítésért, másodlagosan téves jogi minősítés miatt jelentett be fellebbezést. Az első fokon eljáró ügyész tudomásul vette a megyei bíróság döntését. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.292/2009/3-I. számú átiratában rámutatott arra, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási szabályokat betartotta. Az eljárás lefolytatása során teljes körűen felderítette a tényállást, amely megalapozott és az indokolási kötelezettségének is eleget tett. Kifejtette továbbá, hogy a bíróság a megalapozott tényállásból helyes következtetést vont le az I.r. vádlott büntetőjogi felelősségére, a cselekmény jogi minősítése is törvényes. A büntetés kiszabási körülményekre való tekintettel az alkalmazott joghátrányt is megfelelőnek tartotta, annak enyhítésére nem látott lehetőséget. Rámutatott továbbá arra, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán a rendelkező részben a mellékbüntetések között került feltüntetésre az intézkedésként alkalmazott vagyonelkobzás, ezért e megfogalmazás pontosítását tartotta indokoltnak, továbbá kifejtette, hogy a bíróság nem rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, így annak pótlását tartotta szükségesnek, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. A nyilvános ülésen a vádlott védője rámutatott arra, hogy álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott cselekményét a vesztegetés súlyosabban minősülő eseteként értékelte. Álláspontja szerint I.r. vádlott csalást követett el, mégpedig azon személyeket tévesztette meg, akik a vádiratban szereplő okiratokat kérték tőle. Rámutatott arra, hogy álláspontja szerint nem egyértelmű, hogy mi történt, mivel védence beismerő vallomását a bíróság nem kellő mértékben vette figyelembe. Nem került tisztázásra az sem, hogy milyen adatkörhöz fért hozzá a vádlott, mely vallomásokat nézett csak meg és melyekről készített másolatot is. Kifejtette továbbá, hogy abban az esetben, ha csalás nem is állapítható meg, akkor sem valósult meg a vesztegetés súlyosabban minősülő esete, így összességében a kiszabott büntetés lényeges enyhítését tartotta indokoltnak. A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen az átiratban foglaltakat változatlan formában fenntartotta. Rámutatott arra, hogy a törvény teljes szigorával kell eljárni azon személyekkel szemben, akik a rendőrség állományába tartoznak és e minőségük felhasználásával követnek el bűncselekményt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását tartotta indokoltnak az átiratban foglalt korrekciókkal. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét - a jogerőre emelkedett II.r. vádlott kivételével - a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a távollévő I.r. vádlott esetében a vonatkozó büntetőeljárási törvény szabályainak betartásával folytatta le az eljárást. A megyei bíróság a bizonyítékok felsorolása és értékelése során a jogszabályban előírt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Részletesen megvizsgálta a rendelkezésre álló személyi és tárgyi bizonyítékokat. Elemezte a vádlottnak - mivel a nyomozás során ismeretlen helyre távozott - a nyomozás során tett vallomásait, ezeket ütköztette a kihallgatott vádlott-társ, illetőleg a tanúk vallomásával. Több okiratot is ismertetett az eljárás során, többek között a 93/2007.bü. számú ügyben lévő tanúvallomásokat, jegyzőkönyveket, házkutatásról készült jegyzőkönyveket, rendőri jelentéseket, továbbá a mobilszolgáltatók tájékoztatását, a robotzsaru rendszerből kinyomtatott iratok tartalmát és mindezeket összevetette egymással, a tanúvallomásokkal, valamint a vádlotti vallomásokkal. A bizonyítékok egyenkénti és együttes értékelése alapján a megyei bíróság megalapozott tényállást állapított meg, amely csupán annyiban szorul pontosításra, hogy a vádlott által kapott összegből 200.000 Ft-ot a Győri Nyomozó Ügyészség az Ny.215/2008. számú jegyzőkönyv tanúsága szerint lefoglalt és a bíróság letéti számlájára befizetett. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett I.r. vádlott bűnösségére. Az ítélőtábla álláspontja szerint a bűncselekmény minősítése is törvényes és ezt a bíróság helyes jogi indokolással támasztotta alá. A megalapozott tényállásból egyértelműen megállapítható az, hogy I.r. vádlott legkevesebb 500.000 Ft-ért különböző dokumentumokat adott át II.r. vádlottnak oly módon, hogy a kötelességét megszegte, tehát az ítélőtábla álláspontja szerint a vesztegetés törvényi tényállási elemei megvalósultak. Ugyancsak megállapítható a vesztegetés

(2)bekezdés b/ pontjában írt minősített esete is, hiszen a büntetőeljárás során vizsgált ügyek fontosabb ügynek tekintendőek. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a büntetés kiszabási körülményeket kellő módon feltárta és ezek figyelembe vételével szabta ki a büntetést, amely megfelel a törvényben előírt általános és speciális céloknak, így annak enyhítésére nem kerülhetett sor. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy az elkövetés idején hatályban lévő törvényt kell alkalmazni, arra tekintettel, hogy az a vádlottra nézve kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz. Az ítélőtábla azonban nem osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a vádlottal szemben lehetőség van a Btk. 64.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján pénzmellékbüntetés kiszabására, hiszen ezen mellékbüntetés alkalmazására csak abban az esetben volt lehetőség, ha a vádlottnak megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona volt. Mivel az eljárást a vádlott távollétében folytatták le, a fenti körülmények tisztázására nem kerülhetett sor, így az ítélőtábla álláspontja szerint hiányoztak a törvényi feltételek a pénzmellékbüntetés alkalmazására, ezért azt mellőzte. A vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezés ugyancsak helyesbítésre szorult a pontosított tényállásra figyelemmel, hiszen a Btk. 77/B.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerzett. Az eljárás során lefoglalt 200.000 Ft annak az összegnek egy része, melyet I.r vádlott az elkövetésért kapott, így az ítélőtábla erre a lefoglalt 200.000 Ft-ra, továbbá - mivel a tényállás szerint legkevesebb 500.000 Ft-ot kapott a vádlott a bűncselekmény elkövetéséért -, további 300.000 Ft erejéig rendelte el a vagyonelkobzást. Az ügyészi indítványnak megfelelően az ítélőtábla a nyomozás során Ny.215/

1. szám alatt lefoglalt és a bűnjeljegyzékbe vett OTP folyószámla kivonat, lakossági folyószámla kivonat, spontán írásminták, feljegyzések és 1 db névjegykártya lefoglalását megszüntette és megállapította, hogy azok az iratok részét képezik. Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság sérelmezett B.350/2009/
2. számú ítéletét a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően a Be. 372.§

(2)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,

1. március
2. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja, előadó Dr. Miklós Mária sk. a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet és ezzel a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
3. február
4. napján kelt B.350/2009/
5. számú ítélete I.r vádlottra vonatkozóan
6. március
7. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
8. március
9. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: