Pf.20563/2011/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.563/2011/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a Fóris-Schneider-Szép-Zaccomer Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Varga István ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű, II.rendű alperes neve II. rendű (mindkettő címe) alperesek ellen - élettársi közös vagyon megosztása iránt a Somogy Megyei Bíróságon indított perében a
2. július
3. napján kelt 24.P.21.019/2010/
4. sorszámú ítélet ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében megváltoztatja, mellőzi a felperesnek forint összegben történt marasztalását, és az I. rendű alperest kötelezi, hogy 30 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.393.427 (kettőmillió-háromszázkilencvenháromezer-négyszázhuszonhét) forintot. Mellőzi a felperesnek elsőfokú perköltségben történt marasztalását, és az I. rendű alperest kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 (háromszázezer) forint elsőfokú perköltséget. A felperes által az államnak fizetendő elsőfokú költség összegét 185.000 (egyszáznyolcvanötezer) forintra leszállítja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000 (egyszázötvenezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított - a fellebbezés elbírálása szempontjából jelentős - tényállás szerint a felperes
6. november hónapjától
7. augusztus hónapjáig élettársi kapcsolatban élt az I. rendű alperessel. A felperes tulajdonát képezi a M, Sz utca
8. szám alatti ingatlan, ahol az élettársi kapcsolat időszakában a felek együtt éltek az I. rendű alperes gyermekével, a II. rendű alperessel, valamint az I. rendű alperes édesanyjával. Az I. rendű alperes tulajdonát képezte a m 0000/
9. helyrajzi szám alatt felvett M, H utca
10. szám alatti ingatlan ½ tulajdoni illetősége, míg a további ½ tulajdoni hányad az I. rendű alperes volt házastársát, M.L-t illette. A M Bíróság 1.P.20.461/2000/
11. számú ítéletével M.L. ½ tulajdoni illetőségét 4.296.000 forint megváltási ár ellenében az I. rendű alperes tulajdonába adta. A megváltási ár kifizetéséhez a felperes
12. május
13. napján 3.000.000 forint összegű kölcsönt nyújtott az I. rendű alperesnek, aki kötelezettséget vállalt arra, hogy a tulajdonába kerülő ingatlan eladásakor a kölcsön összegét visszafizeti, ennek elmaradása esetén pedig a felperes tulajdonszerzését elismeri. Az I. rendű alperes a felperestől kapott 3.000.000 forint, valamint az édesapjától, F.I-tól kölcsönkapott 1.100.000 forint felhasználásával
14. március
15. napján a 4.296.000 forint megváltási árat M.Lnak megfizette. A M Földhivatal az I. rendű alperes tulajdonjogát házastársi közös vagyon megosztása címén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte, így a teljes ingatlan tulajdonosa az I. rendű alperes lett. Az alperesek öröklési szerződést kötöttek, és ennek biztosítására a m 0000/
16. helyrajzi szám alatt felvett ingatlanra a II. rendű alperes javára 2004-ben elidegenítési- és terhelési tilalmat jegyeztek be. Az I. rendű alperes az ingatlant nem értékesítette, az élettársi kapcsolat megszakadásakor a felek egymással nem számoltak el. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy élettársi közös szerzés jogcímén - a II. rendű alperes javára bejegyzett elidegenítési- és terhelési tilalomtól mentesen -megszerezte a m 0000/
17. helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan 45/100 tulajdoni illetőségét. Kérte, hogy a bíróság rendelkezzen tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről, majd a közös tulajdont olyan módon szüntesse meg, hogy az őt megillető 45/100 tulajdoni illetőségét adja az I. rendű alperes tulajdonába 5.175.000 forint megváltási ár fejében. A II. rendű alperest mindezek tűrésére kérte kötelezni. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, egyúttal viszontkeresetet terjesztett elő az élettársi közös vagyon megosztása iránt. Kérte a tételesen felsorolt ingóságok birtokába és tulajdonába adását, a felperes tulajdonát képező M, Sz utca
18. szám alatti ingatlanon végzett beruházások elszámolását, és a felperes kötelezését értékkiegyenlítés megfizetésére. A II. rendű alperes a felperes tulajdonszerzéséhez hozzájáruló nyilatkozatot nem tett. Az elsőfokú bíróság a tanúvallomások alapján megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes közt létrejött megállapodás értelmében a felperes 3.000.000 forint kölcsönt adott az I. rendű alperesnek, aki azt a m 0000/
19. helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan eladása esetén, mint kölcsöntartozást volt köteles visszafizetni, ennek elmaradása esetén pedig az I. rendű alperes tulajdonszerzését elismerni. Megállapította továbbá, hogy a kölcsönösszeg visszafizetésének elmaradása miatt a felperes különvagyoni hozzájárulására figyelemmel élettársi közös szerzés jogcímén megszerezte a m 0000/
20. helyrajzi szám alatt felvett ingatlan 125/358 tulajdoni illetőségét. Kifejtette ugyanakkor, hogy az ingatlanra bejegyzett terhelési- és elidegenítési tilalom jogosultja, a II. rendű alperes jóhiszeműen, az ingatlan-nyilvántartásban bízva, visszterhes szerződési jogviszony alapján szerzett jogot, amely kizárja a felperes ingatlan-nyilvántartáson kívül, a Ptk. 578/G. §-a alapján megszerzett tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az alperes viszontkeresetét ugyanakkor részben teljesítve a felperes és I. rendű alperes élettársi közös vagyonát megosztotta, a felperest kötelezte az elsőfokú ítéletben tételesen felsorolt ingóságok kiadására, rendelkezett az ingóságok tulajdonba adásáról, kötelezte a felperest, hogy 30 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 4.524.073 forintot és 4.499,982 eurót, továbbá határozott az elsőfokú költségek viseléséről. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása érdekében a felperes fellebbezett. A másodfokú tárgyaláson pontosított fellebbezése szerint jogorvoslati kérelme kizárólag arra irányult, hogy a másodfokú bíróság a m 0000/
21. helyrajzi szám alatt felvett ingatlanból az elsőfokú bíróság szerint őt megillető 125/358 tulajdoni hányad értékét a fellebbezésben írt 6.917.500 forint összegben számolja el, és a fennmaradó összeg megfizetésére az I. rendű alperest kötelezze. Az alperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást - a fellebbezéssel érintett körben - helyesen állapította meg, abból azonban a másodfokú bíróság részben eltérő jogi következtetéseket vont le. Az elsőfokú bíróság - fellebbezéssel nem támadott - megállapítása szerint a felperes nem érvényesíthet dologi jogi igényt élettársi közös szerzés jogcímén az ingatlan-nyilvántartásban bízva jóhiszeműen és visszterhesen jogot szerző II. rendű alperessel szemben. Egységes ugyanakkor a bírói gyakorlat abban (BH 2007.122, BH 1985.434.), hogy a tulajdonjog megállapítására irányuló kérelem a kötelmi jellegű elszámolási igényt - mint több a kevesebbet - magában foglalja, ezért a dologi jogi igény érvényesítésének kizártsága - szem előtt tartva az élettársi kapcsolatból eredő vagyoni igények egységes és végleges rendezésének elvét is (BH.1997.24.) - nem képezhette akadályát a felperes elszámolási (kötelmi) igénye teljesítésének, és az élettársi közös vagyon megosztása során a perbeli ingatlan tekintetében a felperest megillető, és az alperesek által fellebbezéssel nem támadott 125/358 tulajdoni illetőség értéke elszámolásának, a felperes fellebbezésében kért 6.917.500 forint összegben. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - a Pp.
22. §-ának