Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.645/2011/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt felperesnek a Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd által képviselt Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7., Hiv. szám: ...) alperes ellen energiaügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi szeptember hó
- napján kelt 6.K.32.330/2010/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen
- évi április hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő Í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperes
- évi április hó
- napján kelt ... számú határozatát a felperesi panasz tekintetében hatályon kívül helyezi és e körben az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (azaz negyvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felhasználási hely gázellátását biztosító szolgáltató a felperesnek a
- november
- és december
- közötti időszakra 4100m³ gázmennyiség után 517.508 forint összegű elszámoló számlát küldött. A felperes panasszal élt az alperesnél. Hangsúlyozta, hogy a felhasználási helyen éves szinten a fogyasztása kb. 6000m³, ezért irreális a 28 napos időszakra feltüntetett 4100m³ után megállapított számla összeg. Jelezte, hogy a mérő valószínűsíthető műszaki meghibásodása miatt kezdeményezte annak bevizsgálását. Kifogásolta a leszerelt gázmérő dobozolásának körülményeit. Hangsúlyozta, hogy nem fogadja el a szolgáltató belső szerve által elvégzett vizsgálati eredményt, ugyanakkor sérelmezte, hogy a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal vizsgálatáról kérése ellenére nem értesítették, így azon megjelenni nem tudott. Kérte a szolgáltató eljárásának és a vele szemben támasztott követelésének a kivizsgálását. Az alperes a
- július
- napján kelt ... számú határozatával a felperes panaszát elutasította azzal, hogy a mérőberendezés a pontossági és szerkezeti vizsgálaton is megfelelt, ezért az azzal mért gáz ellenértékét meg kell fizetnie. A felperes keresete alapján eljárt Fővárosi Bíróság a
- február
- napján kelt ... számú ítéletével az alperes fenti számú határozatát hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta, hogy az alperesnek kizárólag a
- november
- és december
- közötti időszakra számlázott energiahordozó mennyiségére, és a szolgáltató számlázási gyakorlatára kell bizonyítást lefolytatnia, és az ennek eredményeként feltárt tényállás alapján kell a jogi következtetéseit megtennie. Utalt arra, hogy amennyiben az alperes azt állapítja meg, hogy a 4100m³ fogyasztás a 28 napra vetítve valós, úgy az indokolásában ki kell térnie a felperesi keresetben hivatkozott műszaki szempontra is (mérő maximális méréshatárát meghaladó átlagfogyasztás). Az alperes a megismételt eljárásban a szolgáltatót ismét nyilatkozattételre hívta fel, és megrendelte a mérőberendezés külső cég általi felülvizsgálatát is. A szolgáltató a hatóság felhívásának eleget téve táblázatos kimutatást adott a fogyasztási helyen
- január 17-től kezdődő időszak havi leolvasási dátumairól, mérő állásairól és rögzítési módjáról, továbbá nyilatkozatot tett a MG4 Gallus 250 típusú gázmérő működési elvéről, szerkezeti tulajdonságairól, pontossági követelményeiről. Az alperes a
- április
- napján kelt ... számú határozatába ténylegesen a szolgáltatói nyilatkozatokat megismételve és azokra hivatkozással, külön indokolás nélkül utasította el a
- november
- és december
- közötti időszakra kiszámlázott gázmennyiséget vitató felperesi panaszt. Ezt meghaladóan a szolgáltató gázszámlázási eljárása tekintetében a felperesi panasznak helyt adott. Ezzel összefüggésben azt állapította meg, hogy a leolvasásnál, a számítógépes számlázásnál és az ügyintézői elbírálásnál a szolgáltató eljárása hibás volt, így megsértette az Üzletszabályzata II.1.
- pontjának a földgázellátás minőségi és szolgáltatási színvonalának előírását, ezért 5000 forint kötbér felperes részére való megfizetésére kötelezte. A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Az eset valamennyi körülményére tekintettel (a dobozolás nem volt megfelelő, a leszerelt mérő elveszett, emiatt más készülék került bevizsgálásra, az adott típusú óra a névleges teljesítményénél nagyobb térfogatáramnál joghatályos hiteles mérésre nem alkalmas) nem fogadható el pénzügyi elszámolás alapjául a szolgáltató által
- november
- és december
- közötti időszakra fogyasztásként megjelölt 4100m³ gázmennyiség. Nem szolgálhat a szolgáltató álláspontjának igazolásául a vele függőségi viszonyban lévő szerv által a hasonló készülékre elvégzett vizsgálati eredménye. Az alperes a megismételt eljárásban meghozott határozatában foglaltak fenntartása mellett a felperesi kereset elutasítását kérte. A perbe a szolgáltató értesítés ellenére beavatkozni nem kívánt. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a Fővárosi Bíróság ... számú ítéletében előírtak szerint megnyugtatóan tisztázta, hogy a számlán szereplő 4100m³ fogyasztást mi okból állapította meg (és számlázta ki) a szolgáltató, ezért a mérő névleges teljesítményére, terhelhetőségére vonatkoztatható felperesi érveket mellőzve a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezésében a tényállás felderítetlensége, illetve iratellenessége folytán az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, avagy annak megváltoztatásával kereseti kérelme teljesítését kérte. Hangsúlyozta, hogy a szolgáltató soha sem hivatkozott ún. kumulálódott fogyasztásra, hiszen mindvégig teljes összegben követelte az 517.000 forintot, amelyet
- november
- és december
- közötti időszakra tüntetett fel. A fellebbezéséhez csatolt számla- és postai feladóvevény másolatokra utalással kifogásolta, hogy nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy
- május, június, július továbbá november hónapokra milyen összegű számlákat egyenlített ki. Sérelmezte, hogy az alperes a szolgáltatói nyilatkozatot egyoldalúan elfogadta, míg teljes egészében figyelmen kívül hagyta a valós elszámolást érintő és igazoló dokumentumokat; ezért a kumulálódó fogyasztásra és az ez alapján történő számlázásra való hivatkozás is téves. Becsatolta azt a
- 07 napján kelt szolgáltatói levelet, ami álláspontja szerint azt bizonyítja, hogy ténylegesen
- februárjától lehetett a fogyasztási adatokat bediktálni, azt megelőzően
- áprilisától a vitatott időszakig, de megelőzően is, a leolvasó személyesen ellenőrizte a gázóraállást. Ezt igazolja a kibocsátott számlákon feltüntetett 01-es azonosító kód is. Mindezen releváns adatok alapján nem valós a szolgáltatónak az a nyilatkozata, miszerint 2006-ban csak két alkalommal (
- április 6-án, illetve
- december 6-án) volt leolvasás. Így a szolgáltató által a saját rendszeréből tett nyilatkozata a benyújtott bizonyítékai, és az általa feltárt ellentmondások okán a tényleges gázfelhasználást és az ezutáni számlázást hitelesen nem igazolja. A mérés helyességét is vitatta, azonban annak sem tulajdonítottak jelentőséget, míg a felhasználási helyen működő óra eltűnt, így nem kerülhetett sor annak bevizsgálására a megismételt eljárásban, holott ez a vita tárgyát képező elszámolási ügyben az egyetlen bizonyíték. Az alperes a másodfokú eljárásban tartott tárgyaláson az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatainak fenntartása mellett az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A felperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253.§-ának
(3)bekezdésében írtaknak megfelelően a felperesi fellebbezés és az alperesi ellenkérelem korlátai között vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletét. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat jogszerűen mérlegelte (Pp. 206.§), és a tényállást helyesen rögzítette, azonban nem értett egyet a megismételt eljárásban hozott alperesi határozat jogszerűségének megítélése körében levont következtetéseivel. A felperesnek a tényfeltárási kötelezettséget érintő és a bizonyítékok értékelését támadó fellebbezési érveivel összefüggésben az ítélőtábla a következőket hangsúlyozza. A szolgáltatói eljárás jogszerűségének megítélése szempontjából relevanciával az bír, hogy a vizsgált számlázási időszakkal összefüggésben jelentős összegű számlakövetelést csak akkor lehet érvényesíteni, amennyiben hitelt érdemlően igazolást nyer, hogy a szolgáltató a felperestől csak a ténylegesen felhasznált gáz ellenértékét követeli. Ennek során azonban nem mellőzhető annak vizsgálata és megállapítása, hogy a felperes részére milyen fogyasztási adatok alapján, milyen összegű számlákat mikor állítottak ki, és ezekhez képest mikor, milyen összegű befizetés történt. Csak akkor lehet megalapozottan állást foglalni, ha a szolgáltatói nyilatkozatban közölt adatok bizonyítottan összhangban vannak az érintett időszakban kibocsátott számlákon feltüntetett adatokkal. A számlázás helyességének vitatása esetén a hatóság nem elégedhet meg a szolgáltatónak a szükséges bizonyítékokat nélkülöző tényállításával annak leellenőrzése nélkül, mert az adatok valóságtartalmáról, vagy éppen hiányáról meg kell győződnie, azok helytállóságáról bizonyosságot kell szereznie. Az alperes a szolgáltató nyilatkozatában és táblázatában foglaltaknak a kibocsátott számlákon szereplő adatokkal való (gázmennyiség, mérőállások, leolvasási kód, stb.) egyezőségét elmulasztotta ellenőrizni annak ellenére, hogy megállapította, miszerint jogsértő volt a szolgáltató számlázási gyakorlata. Az alperes lényeges eljárási szabályt sértett azzal, hogy a Fővárosi Bíróság korábbi hatályon kívül helyező ítéletében előírtaknak csak formálisan tett eleget. A hatóságnak az általa megállapított tényeket kell rögzítenie döntésében, és ez nem azonos a szolgáltatói nyilatkozat tetszőlegesen kiválasztott részeinek a szó szerinti átvételével; különösen arra tekintettel, hogy ahhoz érdemi indokolást, jogi álláspontját tükröző okszerű megállapítást nem fűzött. Ezért az alperes határozata a felperesi panasz tárgyában meghozott döntés alátámasztására és annak jogszerűségi felülvizsgálatára nem alkalmas, mert a részéről elmulasztott tényfeltárás és indokolás a bírósági eljárásban már nem pótolható. Mindezek folytán az ítélőtábla a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperesi határozatot a Pp. 339.§-ának
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte. A másodfokú bíróság a megismételt eljárásban szükségesnek tartja, hogy a felperesi érvek és benyújtott dokumentumok figyelembevételével az alperes ismételten vizsgálja meg, a szolgáltatói nyilatkozat az ahhoz rendelt és kibocsátott számlákkal együtt hitelt érdemlően alátámasztja-e a kumulált fogyasztás tényét, a szolgáltató által a felperes felé érvényesíteni kívánt számlakövetelés jogosságát. Időrendben és folyamatában kell a felperes részére kibocsátott számlákon szereplő releváns adatokat (gázmennyiség, elszámolási időszak, fizetendő összeg, leolvasási kódok) egybevetni a szolgáltató részéről közölt adatokkal, és összességében értékelni, hogy azok igazolják e kétséget kizáróan, hogy a
- november
- és december
- közötti időszakban valójában a
- májusától számított kumulált fogyasztás került-e elszámolásra. Egyértelműen ellenőrizhető módon kell ezt megjelölni, amennyiben a szolgáltató nyilvántartása, illetőleg az általa kibocsátott számlák adatai eltérnek. Mindezen tények és körülmények tisztázásával kerülhet csak abba a helyzetbe az alperes, hogy a panaszosi kérelemről megalapozott döntést hozzon. Az alperesnek tényfeltárási kötelezettségének eleget téve és okszerű magyarázatot adva kell arról döntenie, hogy a szolgáltatói és a felperesi állítások és hivatkozott bizonyítékok összevetése eredményeként azokat milyen körben értékelte, avagy valamely bizonyítékot miért mellőzött. A feltárt adatok (szolgáltatói adatnyilvántartás, számlák, a felhasználási helyen gázzal működő készülékek szerinti fogyasztási kép, felperesi érvek) teljeskörű értékelésével dönthet megalapozottan arról, hogy a
- november
- és december
- közötti időszakra vonatkozóan a szolgáltató valóban csak a ténylegesen felhasznált gáz ellenértéket számlázta-e, avagy nem, mert amennyiben a vitatott gázmennyiség felhasználása nem nyer igazolást, úgy számlakorrekció válik szükségessé. A szolgáltatói eljárás értékelésénél figyelembe kell venni a mérőóra tárolásával, eltűnésével kapcsolatos hiányosságokat is, ugyanis erről a szolgáltató nem nyilatkozott. Mindezeket alapulvéve és értékelve, a szolgáltató számlázási gyakorlatának eredményeként, a megfelelő jogkövetkezmény alkalmazásával kell az alperesnek meghoznia új határozatát. Az alperes a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles a felperes első- és másodfokú eljárásban felmerült együttes perköltségének a megfizetésére. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján a kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. Budapest,
- évi április hó
- napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. a tanács elnöke, dr. Bacsa Andrea sk. előadó bíró, dr. Vitál-Eigner Beáta bíró sk. A kiadmány hiteléül: tisztviselő