... Megyei bíróság 10.K.20.010/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A ... Megyei Bíróság Dr. Balogh Krisztina pártfogóügyvéd (...) által képviselt N Jné (...) felperesnek - Holecz Józsefné dr. hivatalvezető által képviselt Nógrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (3100 Salgótarján, Bartók Béla u. 10.) alperes ellen gondnoksági ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság a felperes kereseti kérelmét e l u t a s í t j a . A felperesi pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás: A felperesnek azt a kérelmét, hogy a jelenlegi hivatalos gondnokát a gondnoki tisztség alól mentse fel és helyette gondnokul a felperes édesanyját vagy nagykorú leányát rendelje ki, a
- szeptember
- napján kelt 1123-37/
- iktatószámú határozatával elutasította Balassagyarmat Város Gyámhivatala. Döntése indokolásában rögzítette, hogy az édesanyja esetében a felperes sokszor maga kérte a gondnoki tisztségből történő elmozdítását, majd ismét gondnokká történő kirendelését, amiből az következik, hogy felperes ebben a kérdésben rendkívülien befolyásolható. Mivel a felperes nagykorú gyermeke is a családdal él együtt, és a felperes és a gyermek kapcsolata is csak nem régiben rendeződött, így nem indokolt a hivatásos gondnok elmozdítása. Ezt a döntést az alperes jogelődje, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala a
- november
- napján kelt N-GYA/108-43/
- iktatószámú határozatával helybenhagyta. Megállapította ugyanis, hogy a felperes a hivatásos gondok munkájával szemben nem jelölt meg olyan okot, amely a gondnok felmentését vagy elmozdítását indokolná. Az előzményi adatok szerint téves a felperesnek az a feltevése,hogy csak családja, annak tagjai képesek az ő érdekének az érvényesítésére. A keresetlevelével a felperes ezeknek a határozatoknak a bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Jogszabálysértésként jelölte meg, hogy a gyámhivatali határozatok meghozatala során lényeges eljárási szabálysértés történt. Közigazgatási eljárásban ugyanis a természetes személynek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Ebből következően a felperes helyett csak a törvényes képviselője, a gondnoka járhatott volna el, és mivel a felperes és a gondnoka között érdekellentét van, ezért ügygondnok kirendelésének lett volna helye. Gondnok kirendelésénél pedig az arra alkalmas személyek közül a hozzátartozókat előnyben kell részesíteni. A felperes nagykorú leányának gondnokként történő kirendelése elutasítása tárgyában a tényállás nem került megfelelően feltárásra, ennek következtében jogszabálysértő a hiányos tényállás alapján meghozott közigazgatási határozat. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. A felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt nem megalapozott. Az ügyben eljárt gyámhatóságok a határozatuk jogszabályi alapjául a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.) 19/C. §
(1)és
(2)bekezdésébe foglalt rendelkezéseket jelölték meg. Eszerint (19/C. §
(1)bekezdése ) a gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, a gondnokolt meghalt, a gondnok fontos okból a felmentését kéri, utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna. A Ptk. 19/C. §
(2)bekezdése értelmében pedig a gyámhatóság a gondnokot tisztségéből elmozdítja, ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti, vagy olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti. A felperes a hivatásos gondnoka felmentésére és hozzátartozója gondnokként történő kirendelésére irányuló kérelmét azzal indokolta, hogy a hivatásos gondnokkal ő kijönni nem tud. A gondnok felmentésére irányuló ezen túlmenő más adat az eljárás során sem volt megállapítható. A fenti idézett törvényi rendelkezésekből következően a Ptk. 19/C. §
(1)bekezdés a.) - b.) pontjaiban foglaltak alapján fel sem merülhetett a felperes hivatásos gondnokának a gondnoki tisztség alól történő felmentése. A Ptk. 19/C. §
(2)bekezdésében foglalt feltételek fennállása sem volt megállapítható, hiszen a hivatásos gondnok gondnoki tisztségéből történő elmozdításához szükséges lett volna olyan tényeknek a bizonyítása, hogy gondnok a kötelezettségét nem teljesíti, vagy olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti, vagy veszélyezteti. Ilyen körülményre a felperes sem hivatkozott, tehát a tényállás tisztázása és bizonyítása során az ügyben eljárt gyámhivatalok sem voltak abban a helyzetben, hogy a felmentés alapjául szolgáló, a törvényi feltételt megvalósító okot megállapítani tudták volna. Így tehát a felperes hivatásos gondnoka felmentésének nem volt meg a törvényes lehetősége, ennek következtében érdektelenné vált az a körülmény, hogy a felperes nagykorú leánya alkalmas-e a gondnoki tisztség ellátására vagy sem. Ennek ellenére az ügyben eljárt gyámhivatalok helytállóan foglaltan foglaltak állást abban a kérdésben, hogy az előzményi adatok birtokában (a felperes a hozzátartozója gondnokként történő kirendelését, majd ugyanennek a személynek a felmentését több alkalommal kérelmezte) a felperesi gondnokolt érdekeinek védelmére a jelen helyzetben a hivatásos gondnok a leginkább alkalmas. Az pedig megalapozatlan hivatkozás, hogy a felperes az eljárás megindítására a saját személyében nem lett volna jogosult. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. tv. (Ket.) 15. §
(6)bekezdése szerint a jogszabályban meghatározott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. A gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 8. §
(4)bekezdése értelmében az eljárás megindítása a felperest megillette. Mindezek következtében az volt megállapítható, hogy a perben felülvizsgálni kért közigazgatási határozatok a felperes által megjelölt jogszabálysértést nem tartalmazzák, ennek következtében nem is kerülhetett sor arra, hogy ezeket a nem jogszabálysértő közigazgatási határozatokat a bíróság a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezze, ezért a felperes kereseti kérelmét utasította el. A felperest a perben pártfogó ügyvéd képviselte. Tekintettel arra, hogy a perben a pártfogóügyvéd által képviselt felperes teljes egészében pervesztes, ezért a pártfogóügyvéd díját az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság kizárása a Pp. 340. §
(1)bekezdésén alapul. ....,
- március
- Dr. Takács László sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó