Pf.20660/2011/5 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.660/2011/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Molnár Péter ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Kummer Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Baranya Megyei Bíróságon indított perében a
2. szeptember
3. napján kelt 11.P.20.499/2011/
4. sorszámú ítélet ellen az alperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek - 20.000 (húszezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget, valamint az államnak az állami adóhatóság külön felhívására - 36.000 (harminchatezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított - a fellebbezés elbírálása szempontjából jelentős - tényállás szerint a felperesi sportegyesületet évek óta P Önkormányzata támogatja. A
6. június
7. napján kelt támogatási szerződés szerint P Önkormányzata a felperesnek 700.000 forint támogatást nyújtott. A szerződés 5./ pontja szerint a felperes
8. január
9. napjáig volt köteles a támogatás felhasználásáról írásban elszámolni, és ennek során - egyéb okiratok mellett csatolni a támogatás felhasználását igazoló számlák, egyéb számviteli bizonylatok és a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatok támogatott által utalványozott, szabályszerűen hitelesített másolatát, valamint a támogatási cél megvalósulása érdekében kötött szerződések másolatát. A szerződés 6./ pontja értelmében ha a támogató a támogatott elszámolását hiánypótlást követően sem fogadja el, a támogató a támogatási szerződést felbontja, és elrendeli a támogatás összegének azonnali visszafizetését. Amennyiben pedig a támogatott a meghatározott határidőig az elszámolást nem nyújtja be, vagy visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a támogató a támogatott pénzintézeténél beszedési megbízás benyújtásával kezdeményezi a támogatás összegének részbeni vagy egészében történő visszafizetését (11./ pont). A felperes, valamint P Önkormányzata a támogatások elszámolása és annak ellenőrzése körében részben a szerződéstől eltérő gyakorlatot folytatott. A felperes ténylegesen nem csatolta a támogatás felhasználását igazoló számlákat és egyéb számviteli bizonylatokat, hanem P Önkormányzatának Ellenőrzési Osztálya a felperes telephelyén végezte el a számlák, bizonylatok tételes ellenőrzését. Az alperes - aki önkormányzati képviselő, a népjóléti és pénzügyi bizottság tagja 2011 év elején P Önkormányzatának Ellenőrzési Osztályán a felperes részére folyósított támogatásokat vizsgálta, amelynek során az osztályvezetőtől azt a tájékoztatást kapta, hogy a felperes esetében helyszíni ellenőrzést tartanak. P Önkormányzatának
10. február 17-én megtartott közgyűlésén az alperes az elszámolás módját kifogásolta, majd
11. március 28-án egy másik képviselő társaságában sajtótájékoztatót tartott. A sajtótájékoztatóról
12. március 28-án „Feljelent a J a P Sportklub elszámolásai miatt" címmel jelent meg tudósítás a ......hu internetes hírportálon. A cikk szerint az alperes hangsúlyozta, hogy a P-nak vissza kellene fizetnie a 250.000.000 forintot, hiszen a támogatói szerződésben benne van, hogy ha határidőre nem számol el a klub, vagy az elszámolást nem fogadják el, akkor azonnali hatállyal felbomlik a szerződés, és a támogatásokat vissza kell fizetni. Az alperes és N.Zs. országgyűlési képviselő az eset kapcsán jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt ismeretlen személlyel szemben feljelentést tett. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága a
13. május
14. napján kelt 62002-364/2011/bü. számú határozatával a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A határozat indokolása szerint a felperes beszámolási kötelezettségének minden esetben eleget tett, az ellenőrzési osztály vizsgálatai során olyan hibát nem tárt fel, amely a támogatások összegének akár csak részleges visszafizetését indokolta volna. A felperes a pénzügyi beszámolókhoz vagy a támogatás felhasználását igazoló bizonylatok hitelesített záradékolt másolatát csatolta, vagy a támogatás felhasználását igazoló bizonylatok jegyzékét nyújtotta be, az eredeti dokumentumokba történő helyszíni betekintés lehetőségének egyidejű biztosítása mellett. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a
15. március
16. napján megtartott sajtótájékoztatón tett azzal a kijelentésével, hogy „a P-nak vissza kellene fizetnie a 250 millió forintot, hiszen a támogatási szerződésben benne van, hogy ha határidőre nem számol el a klub, vagy az elszámolást nem fogadják el, azonnali hatállyal felbomlik a szerződés, és a támogatásokat vissza kell fizetni". Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte, hogy P Közgyűlésének az ítélet jogerőre emelkedését követő legközelebbi ülésén szólaljon fel, és ott az alábbi nyilatkozatot tegye meg: „Valótlanul állítottam a
17. március 28-ai sajtótájékoztatón, hogy a P az önkormányzati támogatásokkal nem tud elszámolni, emiatt bocsánatot kérek". Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és rendelkezett az elsőfokú eljárás költségeinek viseléséről. Határozatának indokolása szerint a nyomozást megszüntető határozatból megállapíthatóan a felperesnek visszafizetési kötelezettsége nem keletkezett. A
18. március
19. napján megtartott sajtótájékoztatón elhangzott alperesi nyilatkozat viszont - a mondatszerkesztés módjából következően - azt a valótlan tényállítást tartalmazza, hogy a felperes nem tud határidőre elszámolni, illetve elszámolását nem lehet elfogadni, ezért a felvett támogatást vissza kell fizetnie. Ez az állítás pedig a P városában nagy számú sportolót foglalkoztató, széles körben ismert felperesi sportegyesület jóhírnevét súlyosan sérti. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása, és a felperes keresetének teljes elutasítása érdekében az alperes fellebbezett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által jogsértőnek minősített nyilatkozatában tényállítás nem történt, kizárólag a véleményét fejtette ki, amelyet a felperesnek, mint közszereplőnek el kell viselnie. Szöveghűen idézte a támogatási szerződések idevágó rendelkezéseit, és ezek alapján - kétszeresen is feltételes módban fogalmazva - annak a meggyőződésének adott hangot, hogy miután a felperes azokat nem tartotta be, vissza kell fizetnie az eddig felvett támogatást. Hivatkozott arra is, hogy nyilatkozatában valótlan tényt nem állított, és való tényt sem tüntetett fel hamis színben. Nyilatkozata szerint a felperes a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően nem tud a támogatásokkal elszámolni, amely az eljárás iratanyaga alapján megállapítható, és amelyet a felperes sem vitatott. Ennek viszont a szerződés 11./ pontja szerinti következménye a támogatás összegének visszafizetése. A felperes eljárásának szabálytalanságán a másik fél magatartása nem változtat, így annak nincsen jelentősége, hogy P Önkormányzata a visszafizetést nem kezdeményezte. Az elsőfokú ítélet jogsértést megállapító rendelkezésének helybenhagyása esetén is kérte az elégtételként teendő nyilatkozat elsőfokú bíróság által megállapított szövegének módosítását, miután azt a tényt nem állította, hogy a felperes egyáltalán ne tudna az önkormányzati támogatásokkal elszámolni. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel érintett körben az ítéleti tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetésekkel és érdemi döntésével is egyetértett a másodfokú bíróság. A Ptk.78.§-ának