Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 1.Bf.291/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év április hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: Az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 18.B.514/2011/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetést 6 (hat) év 6 (hat) hónapra súlyosítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. A másodfokú eljárás során felmerült 7.620,- (hétezer-hatszázhúsz) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles az államnak megfizetni. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Fővárosi Bíróság a
- év július hó
- napján kelt 18.B.514/2011/
- számú ítéletével a vádlottat emberölés bűntette (Btk.
- §
(1)bekezdés) miatt 4 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyakról, azokat részben kiadni rendelte, részben pedig megsemmisítésüket rendelte el. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás végett, a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.450/2011/
- számú átiratában a bejelentett fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékokat a lehetséges körben feltárta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat megvizsgálta, indokolási kötelezettségének minden részletre kiterjedően eleget tett, arról is számot adott, hogy a vádlotti védekezést milyen indokok alapján vetette el. Okszerűnek tartotta a vádlott bűnösségére vont következtetést és törvényesnek a cselekmény jogi minősítését. A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket kiegészítendőnek tartotta az enyhítő körülmények vonatkozásában azzal, hogy a sértett megbocsátott a vádlottnak. Ugyanakkor álláspontja szerint az első fokú bíróság túlzott jelentőséget tulajdonított az enyhítő körülményeknek, különösen a cselekmény kísérleti szakban maradásának és emiatt indokolatlan a büntetés kiszabása során az enyhítő szakasz alkalmazása. Az ügyészi álláspont szerint az elsőfokú bíróság nem súlyozott megfelelően a büntetés kiszabásakor és a büntetés súlyosítása indokolt. A vádlott enyhítésre irányuló fellebbezését írásban is megindokolta, megismételte az első fokú eljárásban a tárgyaláson előterjesztett védekezését, mely szerint a sértett volt az, aki vele szemben támadó, agresszív magatartást tanúsított, védekezése során az asztma spray helyett került a kezébe a kés, erre vezethető vissza, hogy sértettet többször megszúrta. A védő a másodfokú tárgyaláson perbeszédében elsősorban az első fokú ítélet enyhítését kérte, arra is figyelemmel, hogy időközben a terhelt lett a családfenntartó. A vádlott utolsó szó jogán ismét elmondta, hogy megbánta a történteket, másodsorban pedig a Fővárosi Bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla a kétoldalú perorvoslatok alapján eljárva a Be.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a Fővárosi Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat betartva a vád tárgyává tett bűncselekmény elbírálása szempontjából releváns bizonyítékokat feltárta, eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének. Az eljárási résztvevőkkel szemben a szükséges figyelmeztetések elhangzottak, s az arra adott válaszok is rögzítésre kerültek. Az ellentmondásos vallomásokra tekintettel a vádlott és sértett elé tárta korábbi nyilatkozataikat, megkísérelte az ellentmondások feloldását. A releváns okirati bizonyítékok felolvasása megtörtént. Az első fokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítási anyagot értékelési körébe vonva, a bizonyítékokat egyenként és egymással is egybevetve mérlegelte, és e tevékenységéről is számot adott. A megállapított tényállás döntően mentes a Be.351.§.
(2)bekezdésben írt hibáktól és hiányosságoktól, néhány részletében azonban azt a Be.352.§.
(1)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint helyesbíti és egészíti ki: - Az ítéleti tényállás személyi részét az alábbiakkal egészíti ki: a vádlott sem a cselekmény elkövetésének időpontjában, sem jelenleg nem szenved elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban, amely kizárta vagy korlátozta volna abban, hogy cselekménye társadalomra veszélyes következményeit felismerje vagy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A vádlottnál idült alkoholizmus állapítható meg (igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény nyomozati iratok 315.oldal). - A II. pont
- bekezdését az alábbiak szerint pontosítja: a 24.Bf.7744/1996/5 számú ítéletében, vádlottat, mint többszörös visszaesőt" ítélte börtönbüntetésre. (erkölcsi bizonyítvány bírói irat
- alszám). - A III. pont első bekezdését az alábbiakkal egészíti ki és pontosítja:
- óta él velük a sértett, 1-es tanú nagykorú fia. Közöttük rendszeres vita, veszekedés volt, elsődlegesen anyagi természetű okokból. - A III. pont harmadik bekezdését az alábbiakkal egészíti ki: A szintén ittas sértett kilépett a lakás előtti folyosórészre. - Az ugyanezen bekezdés
- mondatából mellőzi a „kaszáló" mozdulatra utalást, a mondat helyesen: A vita közben a vádlott a nadrágja jobb zsebéből elővette a körülbelül 9-10 centiméter pengehosszúságú rugós bicskáját, azt kinyitotta és három oldalirányú, gyors és egymást követő határozott mozdulattal - ebből az egyik közepes, a másik kettő nagy erejű volt - a sértettet a bal oldali felsőtestén megszúrta. Ezt követően a történeti tényállást az alábbiakkal egészíti ki: A szúrás közben azt kiabálta"ronggyá verlek". - III. pont
- bekezdését az alábbiakkal egészíti ki: A hasüreget megnyitó sérülés közvetetten életveszélyesnek, míg a mellüreget megnyitó sérülés szintén közvetetten életveszélyesnek minősül. Az így pontosított, kiegészített tényállás már minden tekintetben megalapozott, és miután az első fokú bíróság eleget tett törvényben írt indokolási kötelezettségének, ezért az a másodfokú eljárásban is irányadó volt. A megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényes a cselekmény jogi minősítése is. A bűnösségi körülményeket alapvetően helyesen vette számba az elsőfokú bíróság, de további enyhítő körülményként értékelendő a sértetti megbocsátás és a vádlott ténybeli beismerő vallomása. Ugyanakkor a másodfokú bíróság mellőzte a nyomatékos enyhítő körülményre utalást a kísérlet esetében, mert a kísérlet befejezett és közeli volt. További súlyosító körülmény a megbotránkozást keltő garázda jellegű elkövetés és a vádlott büntetett előélete. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a kiszabott börtönbüntetés mértéke nem igazodik a bűncselekmény tárgyi súlyához és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességhez ezért annak jelentős súlyosítása indokolt. Mindezek alapján a másodfokú bíróság a főbüntetés mértékét 6 év 6 hónapra súlyosította a mellékbüntetés érintetlenül hagyásával. Az ítélet egyéb járulékos rendelkezései törvényesek. A Fővárosi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság ítéletét a Be.
- §-a szerinti nyilvános ülésen eljárva a Be.
- §.
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, míg az egyéb - törvényes - rendelkezéseit pedig a Be. 371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. A vádlott által az első fokú ítélet meghozatalától a másodfokú ítélet kihirdetéséig előzetes fogvatartásban töltött időt a Fővárosi Ítélőtábla a Be. 99. §
(1)bekezdésben foglaltak alapján a kiszabott börtönbüntetésbe beszámította. A másodfokú eljárásban felmerült védői díjat a másodfokú bíróság a Be. 381. §
(1)bekezdése alapján megállapította, viselésére a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján a vádlottat kötelezte. Az ítélet ellen a Be. 386. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján további fellebbezésnek nincs helye. Budapest,
- év április hó
- napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Vincze Piroska s.k. előadó bíró Dr. Mató Ágnes s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 18.B.514/2011/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.291/2011/
- számú ítéletével a mai napon jogerős és végrehajtható! Budapest,
- év április hó
- napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő