Pf.20731/2011/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.731/2011/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla Stenszky és Stenszky Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Stenszky Miklós ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és Stenszky és Stenszky Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Stenszky Miklós ügyvéd) által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felperesnek - dr. Kukucska János ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és ifj. dr. Szilágyi István ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság (jelenleg Szegedi Törvényszék)
2. október
3. napján kelt 2.P.20.284/2010/
4. számú ítélete ellen az I. rendű alperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. és II. rendű felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 30.000 (Harmincezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az (X) autópálya (Y) számú főúti lekötése (település neve) térségében, továbbá csatlakozó építmények kivitelezési munkáinak elvégzése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás nyertese a II. rendű alperes lett. A (N. Zrt.) és a II. rendű alperes között vállalkozási szerződés jött létre az említett autópálya építéssel összefüggésben. Az alperesek között
6. március hó
7. napján alvállalkozási szerződés jött létre, melyben az I. rendű alperes, mint alvállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy megvalósítja az (X) autópálya (Y) számú főút lekötése (település neve) térségében, valamint a csatlakozó építmények kivitelezési -2- munkáihoz szükséges munkákat. Ennek keretében az I. rendű alperes vállalta az (X) autópálya és a (Y) számú főút összekötésének földmunkáinak elvégzését a szerződés mellékletét képező műszaki specifikáció szerint. A munka befejezésének időpontjaként
8. november hónap
9. napját határozták meg. A szerződés 3.
10. pontja szerint az alvállalkozó a munkaterülettel közvetlen összeköttetésben álló utakat és egyébként utakat, hidakat úgy köteles használni, hogy azok károsodását megelőzze (engedélyezett organizációs terv szerint). Felelős és helytállásra köteles, továbbá a kivitelezés során esetlegesen általa elkövetett, birtokháborítás kapcsán előállt, harmadik személyek által támasztott kártérítési követelésekért. A szerződés 10-es pontja szerint az alvállalkozó köteles a zaj- és rezgés ártalmaktól az építés, felvonulás, szállítás és egyéb érintett területek környezetében élő lakosságot és építményeket megvédeni. A II. rendű alperes a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségének teljesítése érdekében ún. organizációs tervet készített, amelyet az I. rendű alperessel megismertetett. Az organizációs terv részeként meghatározásra került, hogy a szállítás során a földmunkákkal összefüggésben az I. rendű alperes mely utakat, útvonalakat veheti igénybe. Az I. rendű felperes tulajdonát képezi a (település neve), külterület ... hrsz. alatt felvett (település neve), ... számú tanyás ingatlan, melyet a II. rendű felperes holtig tartó haszonélvezeti joga terhel. Az I. rendű alperes a II. rendű alperessel kötött szerződés teljesítése érdekében a tanyaépülettől kb. 1-2 méter távolságra elhelyezkedő földutat használta rendszeresen, ott nehézgépjárművek folyamatosan közlekedtek. A tehergépjármű-forgalom okozott dinamikus erőhatás következtében a szilárd alapozású és födémkoszorúval nem rendelkező épületben kár keletkezett, a dinamikus hatás mintegy „szétrázta” az ilyen hatásokra nem felkészített több mint száz éves tanyaépületet. Az okozott károsodással összefüggésben a tanyát megerősítő és egyéb járulékos munkálatok költsége 1.129.210 Ft. A felperesek keresetükben 6.960.160 Ft tőke és ezen tőkeösszeg után
11. december hónap
12. napjától járó törvényes késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kérték egyetemlegesen kötelezni az alpereseket. Keresetük indokolásaként előadták, hogy a (település neve), ... hrsz-ú tanyás ingatlanban az alperesek kárt okoztak, amikor a tanya előtti földúton rendszeresen nehéz-gépjárműforgalmat bonyolítottak le. Az ingatlan javításával kapcsolatosan 6.960.160 Ft-os várható költség merül fel. Az alperesek a keresetnek az elutasítását kérték. Az I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy nem igazolt, hogy a felperesek tanyája melletti földutat az I. rendű alperes használta volna. Álláspontja szerint a II. rendű alperes által meghatározott és szolgáltatott organizációs tervben megjelölt utakat használta akkor, amikor a szerződést teljesítette. Vitatta a kár összegszerűségét is. A II. rendű alperes arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperessel alvállalkozási szerződést kötött, a szerződés teljesítésével összefüggő munkálatokat az I. rendű alperes végezte el. A szerződés szerint a II. rendű alperes kötelezettsége volt az organizációs terv szolgáltatása, melynek részét képezte, hogy az I. rendű alperes mely utakat vehet igénybe a szerződés teljesítésével összefüggésben. Amennyiben -3Pf.III.20.731/2011/
13. szám az I. rendű alperes a szerződés teljesítéséhez mégsem az organizációs tervben megjelölt utakat használta, ez a II. rendű alperesnek nem felróható, így a kárért nem a II. rendű alperes felel. Vitatta egyebekben a kár összegszerűségét is. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest 1.129.310 Ft és járulékai I. rendű felperesnek történő megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. A felmerült bizonyítékok, így elsősorban alvállalkozási szerződés, tanúvallomások, valamint organizációs terv adatai alapján megállapította, hogy az I. rendű alperes az alvállalkozási szerződés teljesítése érdekében a felperesi tanya mellett folyamatosan nehézgépjármű forgalmat bonyolított. Az organizációs tervből megállapítható volt, hogy az I. rendű alperes a II. rendű alperessel kötött szerződés teljesítése érdekében a tanya melletti földutat nem vehette volna igénybe. Igazságügyi szakértői véleménnyel tisztázható volt, hogy a tanyaépület közvetlen közelében lévő földúton lebonyolított tehergépjármű forgalom a tanyaépületben keletkezett repedésekkel okozati összefüggésben áll. Miután az I. rendű alperes nem kellő gondossággal járt a szállítás során, a károkozás neki felróható. A szakértői vélemény szerint az okozott károk 1.129.210 Ft-ból kijavíthatók, ezért ezen összeg megfizetésére kötelezte az I. rendű alperest. A II. rendű alperessel szembeni keresetet megalapozatlannak ítélte, tekintettel arra, hogy a bekövetkezett kárért még közvetett felelőssége sem állapítható meg, hiszen az I. rendű alperes a II. rendű alperes által szolgáltatott organizációs tervben foglalt utak helyett más úton is szállította a terheket, ez pedig nem a II. rendű alperes érdekkörébe tartozó magatartás. Elutasította a II. rendű felperes mindkét alperessel szembeni kereseti kérelmét is, tekintettel arra, hogy a károsodást szenvedett tanyásingatlan kizárólagos tulajdonosa az I. rendű felperes. A haszonélvező II. rendű felperes a Ptk. rendelkezései szerint a haszonélvezeti jog terjedelmének keretei között a károsodott ingatlan helyreállítására nem lenne kötelezett, ez kifejezetten a tulajdonos kötelessége, ezért az ingatlan károsodásával kapcsolatos javítási költség érvényesítésére a II. rendű felperes nem jogosult. A felpereseket megillető részleges költségmentességre tekintettel rendelkezett a feljegyzett illeték, valamint állam által előlegezett költségek viseléséről. Az elsőfokú ítélettel szemben az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperesek keresetének elutasítását. Az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatait változatlanul fenntartotta, továbbra is állította, hogy a szállítási munkákat a II. rendű alperes utasítására, az általa elkészített organizációs terv alapján végezte el. Változatlanul állította, hogy az organizációs terv alapján használható volt a szállítás során az organizációs tervben megjelölt szeméttelepi út és a földutak is. Ezzel összefüggésben műszaki leírást csatolt és hivatkozott arra, hogy ellentmondás van az organizációs terv szöveges műszaki leírása és az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása között. Csatolta továbbá az (X) autópálya és a (Y) számú főút összekötő szakasz kivitelezési munkáinak
14. október
15. napján és
16. november
17. napján keletkezett építési napló bejegyzéseket, amelyekben a II. rendű alperes egyértelmű utasítást -4adott az I. rendű alperesnek a felperesek háza mellett elhaladó útszakasz használatára. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezései helybenhagyását kérték. Utaltak arra, hogy a per megindulásától kezdve az alperesek minden igyekezete abban merült ki, hogy a felelősség kérdését egymásra próbálják hárítani, azonban a kereset lényegét, a kár bekövetkezését tulajdonképpen csak részben vitatták. Érthetetlennek ítélték, hogy az I. rendű alperes fellebbezésében nem azt vitatja, hogy a kár megtörtént-e, hanem azt próbálja bizonyítani, hogy a kár bekövetkezte nem az ő, hanem azon II. rendű alperes magatartásának következménye, akivel szemben az elsőfokú ítélet elutasító rendelkezése jogerőre emelkedett. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla elöljáróban leszögezi, hogy az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem támadott rendelkezései semmilyen tekintetben nem képezték felülvizsgálat tárgyát, e körben az elsőfokú bíróság ítélete jogerőre emelkedett. A fellebbezés tükrében a másodfokú bíróságnak kizárólag abban a körben kellett állást foglalnia, hogy az I. rendű alperesnek az I. rendű felperessel szemben kártérítési felelőssége fennáll-e vagy sem. Tény, hogy az I. rendű felperes tulajdonában álló a II. rendű felperes haszonélvezeti jogával terhelt ingatlant károsodás érte, a kár közvetlen okozója az I. rendű alperes volt. Tanúvallomások és egyéb perbeli bizonyítékok egyértelműen alátámasztották ugyanis, hogy a felperesi tanyásingatlan szomszédságában lévő földutat az I. rendű alperes használta a II. rendű alperessel kötött alvállalkozási szerződése teljesítése érdekében végzett anyagszállítási munkák érdekében. Azt is egyértelmű bizonyítékok igazolták, hogy az I. rendű alperes tevékenysége okozta a szilárd alapozású és födémkoszorúval nem rendelkező tanyaépületben a dinamikus erőhatások következtében a kárt. Lényeges momentum, hogy az alperesek közötti alvállalkozási szerződés szerint is a károkért az I. rendű alperes tartozik felelősséggel. A károsult I. rendű felperes vonatkozásában az I. rendű alperes semmiképpen sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, ugyanis - függetlenül attól, hogy az utak használhatósága szempontjából mit tartalmaztak az okiratok - tudnia kellett, hogy a tanyaépülettől mindössze 1-2 méter távolságra elhelyezkedő út terhekkel megpakolt nehézgépjárművekkel való használata esetén a tanyaépület károsodásával lehet számolni. Ilyen körülmények között az I. rendű alperes a kártérítő felelősség alól magát kimenteni nem tudta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az organizációs terv és annak műszaki leírása, valamint az I. és II. rendű alperesek közötti jogviszonyban a II. rendű alperes esetleges utasításai kérdésének kizárólag az alperesek egymás közötti jogviszonyában lehet jelentősége, pusztán a fellebbezésben tett ezen hivatkozások alapján az I. rendű alperes az I. rendű felperessel szemben fennálló kártérítő felelőssége alól nem mentesülhet. A kizárólag a fellebbezés mellékleteként becsatolt építési napló bejegyzés másolatoknak egyebekben sem lehetett volna perdöntő -5Pf.III.20.731/2011/
18. szám jelentősége, tekintettel arra, hogy a Pp.
19. § /1/ bekezdésére figyelemmel csak olyan új bizonyíték előadására van lehetőség a másodfokú eljárás során, ami az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására. Az elsőfokú eljárás során önhibából nem hivatkozott bizonyítékok így a másodfokú eljárásban nem vehetők figyelembe. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezéseit a Pp.
20. § /2/ bekezdése alapján helybenhagyta. Az alaptalan fellebbezést előterjesztő I. rendű alperest a Pp.
21. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperesek másodfokú eljárási költségének megfizetésére, melynek összege áll a felperesek jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült, és az ítélőtábla által a 32/
22. (VIII. 22.) IM számú rendelet
23. § /2/ bekezdés a./ pontja, /5/ és /6/ bekezdése, valamint 4/A. § /1/ bekezdése alapján megállapított, a felperesi jogi képviselő által a másodfokú eljárásban kifejtett munkával, valamint a fellebbezés pertárgyértékével is arányban álló ügyvédi munkadíjból. Szeged,
24. április hó
25. napján Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. a tanács elnöke táblabíró Bereczkyné dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró