A határozat elvi tartalma: A rendkívüli jogorvoslási eljárásban nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.540/2011/5.szám A Kúria a Benda Ferenc Ügyvédi Iroda (.) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Kecskeméti Mária jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Középdunántúli Regionális Adó Főigazgatósága (...) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság
- május
- napján kelt 6.K.20.150/2010/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét hatályában fenntartja. 6.K.20.150/2010/
- számú Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen államnak 275.200 (kettőszázhetvenötezer-kettőszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket. meg az forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az adóhatóság a felperesnél 2003-
- évekre személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja) és százalékos egészségügyi hozzájárulás (a továbbiakban: eho) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A felperes ebben az időszakban a ...Betéti Társaság (a továbbiakban: Bt.) beltagja volt, háziorvosi tevékenységet folytatott. A Bt. tagja volt a felperessel közös háztartásban élő felesége és leánya is. Az adóhatóság megállapítása szerint a felperes a vizsgált időszakban gépjárművet vásárolt, biztosításokra, értékpapír befektetésekre jelentős összegeket fordított, és ezekre ismert jövedelmi helyzete és bevallásai szerint nem rendelkezett forrással, illetve fedezettel. Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108.,
- §aira alapítottan becslést alkalmazott.
- január
- napján meglévő készpénzkészletként - felperesi adatközlés hiányában - 3 havi megélhetési kiadásrendelkezésre állását valószínűsítette, és azt állapította meg, hogy a felperesnek
- augusztus 31-én 5.434.268 Ft,
- április 30-án pedig 4.292.744 Ft forráshiánya áll fenn, amit nem vallott be. Ezeket az összegeket egyéb jogcímen megszerzett adóköteles jövedelemnek tekintette, és az elsőfokú határozatban - 2004 -
- évekre - szja és eho adónemekben kötelezte a felperest mindösszesen 4.587.305 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet megfizetésére, adóbírsággal sújtotta, és késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- december
- napján kelt ... (...) számú határozatában az elsőfokú módosított határozatot - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. Érdemi döntésének indokolása szerint a felperes nem igazolta hitelt érdemlő adatokkal a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést. A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, és az első fokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Vitatta a becslés jogalapját, módszerét, és azzal érvelt, hogy az alperes nem tett eleget az Art.
- §
(4)bekezdése szerinti tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének, tévesen, jogsértően és visszamenőlegesen alkalmazta az Art. 109. §
(3)-
(4)bekezdéseit, megalapozatlanul hagyta figyelmen kívül a vizsgált időszakot megelőző időből származó, általa igazolt több bevételt. Előadása szerint a ... ingatlant
- november 8-án 11.000.000 Ft-ért értékesítette, ennek során
- október 31-én készpénzben 1.100.000 Ft-ot vett át, a fennmaradó 9.900.000 Ft-ot pedig
- év első felében kapta meg részletekben. A megörökölt szülői ház árából
- február 19-én 3.330.000 Ft-ért értékpapírt vásároltak, majd
- december 27-én 2.220.000 Ft-ért személygépkocsit. A 11.000.000 Ft fennmaradó részét (5.500.000 Ftot)
- január 1-ig nem költötték el, és ez volt a fedezete a
- január 15-i 4.236.007 Ft -os befektetésnek. Kifejtette, hogy a
- április 21-i 5.000.002 Ft-os befektetés forrása is igazolható az általa csatolt dokumentumokkal. A megyei bíróság a perben lefolytatott bizonyítás eredményeként a felperes keresetét alaptalannak találta, elutasította. Jogi álláspontja a következő volt: Fennállt a becslés jogalapja, annak módszere is jogszerű volt. A közigazgatási és peres eljárás során az nem volt vitatott, hogy a felperes által hivatkozott ingatlan értékesítés megtörtént. A felperes azonban a közigazgatási és a peres eljárás során sem tudta hitelt érdemlő adatokkal igazolni azt, hogy az így szerzett bevételből 2003., illetve
- január 1-jén milyen összeg állt a rendelkezésére. Az alperes jogszerűen vette figyelembe kiadásként a felperes mérlegében a
- április 21-i 5.002.000 Ft-os készpénzbefizetést. A felperes ugyanis csak a keresetlevelében hivatkozott, mégpedig új körülményként arra, hogy e napon, pontosan ugyanilyen összeggel a Bt. értékpapírt értékesített, és ezt fizette be a bankszámlájára. A perben e körben tanúként meghallgatott banki ügyintéző vallomása azt alátámasztotta, hogy az adott esetben készpénz kifizetésre és befizetésre ténylegesen nem került sor, csupán a felperesi rendelkezése alapján végezte el az ilyen módon való könyvelést. Az sem volt vitatott, hogy a Bt. befektetési jegy adásvételi szerződést kötött az ... Alapkezelő Rt-vel 5.002.000 Ft értékben, és a felperes e napon 16.34 perckor fizetett be a magánbankszámlájára 5.002.000 Ft-ot, míg az ... banki bizonylat szerint a kifizetésre e napon 16.47 perckor került sor. Annak elfogadása esetén, hogy a felperes a Bt. számlájáról felvett összeget fizette be a bankszámlájára a tanúvallomás magyarázatként elfogadható, de a felperes csak az összeg származását igazolta, a jogcímét nem. A Bt. kapcsán pedig az adminisztrációs hibára, téves könyvelésre való felperesi hivatkozás nem fogadható el. A Bt. számviteli bizonylatai alapján ugyanis az állapítható meg, hogy a
- évi osztalék kifizetésére
- június 14-én került sor, tehát ez az összeg nem szolgálhatott fedezetül a felperesi magánbankszámlára történő befizetéshez. Az osztalék összege egyébként sem egyezik meg a befizetett összeggel, azt ki kellett pótolni. A felperes tehát a peres eljárás során sem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy az 5.002.000 Ft-ot (milyen) adózott forrásból teljesítette volna. Az a tény pedig, hogy a felperesnek ingatlanvásárlási szándéka volt, és egy bizonyos összeggel egy adott helyszínen meg is jelent, még nem igazolja hitelt érdemlő módon a tanúvallomásokkal egybevetve sem, hogy az általa állított összeg ténylegesen az övé lett volna, az ő rendelkezésére állt volna. Mindezek miatt az alperes határozata a kereset által vitatott körben megalapozott és jogszerű döntést tartalmaz, az abban foglaltaktól eltérő tényállás megállapítását a felperes - a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján eljárva - a perben sem bizonyította. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte ennek hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, vagyis szja fizetési kötelezettségének 200.000 Ft-ra történő mérséklését, az adóbírság 100.000 Ft-ban, a késedelmi pótlék 200.000 Ft-ban történő megállapítását, és az ezeken felüli fizetési kötelezett alóli mentesítését. Érvelése szerint a megyei bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperes eleget tett az Art. 97. §
(4)bekezdésében foglaltaknak, továbbra is vitatta a becslés jogalapját. Hivatkozott arra is, hogy az Art. 109. §
(3)bekezdése szerint eljárva hitelt érdemlő adatokkal igazolta a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést. Ez utóbbi kapcsán kifejtette, hogy a megyei bíróság ítélete nem felel meg a Pp. 206. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Az alperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet.(Pp.
- §, BH2002.29.). Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az hiányos, iratellenes avagy téves, okszerűtlen, a logika szabályainak is ellentmondó tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség. A felperes tévesen hivatkozott az Art.
- §
(4)bekezdésében foglaltak megsértésére. E törvényhely ugyanis a tényállás tisztázására és bizonyítására nézve általános szabályt rögzít, a becslési eljárásra nem ez, hanem az Art. 108.,
- §-a szerinti speciális rendelkezések az irányadók. Ez utóbbiak értelmében pedig az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy fennállt a becslés jogalapja és annak módszere is jogszerű volt, a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést pedig az adózó igazolhatja hitelt érdemlő adatokkal. Hangsúlyozza e körben a Kúria azt is, hogy a becslési eljárás során a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem az adózó javára, hanem terhére kell értékelni (Art.
- §
(6)bekezdése). Hitelt érdemlőnek pedig az olyan adat minősül, amely ellenőrizhető, jellegénél, tartalmánál fogva, önmagában és/vagy más egyéb adatokkal is egybevetve alkalmas a vele igazolni kívánt konkrét tény kétséget kizáró bizonyítására. A megyei bíróság iratszerűen rögzítette, hogy a
- november 8-i ingatlan adásvételi szerződés szerint az ingatlan értékesítésből 11.000.000 Ft származott, és azt is, hogy a felperes csak a forráshiány megismerését követően, a fellebbezésében hivatkozott először erre a bevételre, amelyből 5.500.000 Ft kiadást már a vizsgált időszak kezdetéig teljesített. Mivel a megyei bíróság jogszerűen állapította meg, hogy fennállt a becslés jogalapja és annak módszere is helytálló, a felperesnek a perben azt kellett volna hitelt érdemlően igazolnia, hogy az ingatlan értékesítésből befolyt vételár
- január
- napján is a rendelkezésére állt. E körben - az előzőekben ismertetett speciális bizonyítási szabályok miatt - nem értékelhető a javára, hogy miért, tehát időmúlás, avagy más egyéb ok miatt nem tudott kétséget kizáró bizonyítékot előterjeszteni a készpénz megtakarítás rendelkezésre állásának alátámasztására. A felperes érvelésével ellentétben a megyei bíróság a bizonyításra vonatkozó speciális szabályoknak megfelelően, és a Pp.
- §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglaltakat is betartva helyesen állapította meg, hogy az összeg
- január 1-jén rendelkezésre állása a perben meghallgatott tanú vallomásával sem tekinthető hitelt érdemélően igazoltnak. (A tanú a pontos összegről nem tudott nyilatkozni.) Az ítéletben a bankszámlára befizetett összeg valóban elírásra került, az helyesen 5.000.002 Ft. Az elírás azonban az ügy érdemi eldöntésére nincs kihatással. A felperes felülvizsgálati kérelmében előadottaktól eltérően, az iratokból, a kapcsolódó vizsgálat adataiból egyértelműen megállapítható, hogy az osztalékok kifizetésére
- június 14-én került sor. Ez az összeg tehát nem szolgálhatott fedezetül a magánbankszámlára
- április 21-én eszközölt befizetésnek. A felperes adminisztrációs tévedésre való hivatkozása ugyancsak sem alkalmas a keresetben előadott álláspont kétséget kizáró bizonyítására, mivel a számviteli rendelkezések értelmében a gazdasági eseményeket megtörténtük időpontjában kell könyvelni. A bírósági eljárás során rendelkezésre bocsátott banki bizonylat szerint a bankszámlára befizetés 16.34 perckor történt, a Bt. részéről történt kifizetésre pedig 16.47 perckor került sor. A megyei bíróság okszerű bizonyíték értelés alapján nem tekintette igazoltnak azt, hogy a Bt-től
- április 21-én 16.47 perckor felvett összeg miért került a felpereshez, mint magánszemélyhez. A felperes nem tudott megjelölni olyan jogcímet az 5.000.002 Ft befizetésére, amely alapján azt lehetne megállapítani, hogy ezt adózott forrásból teljesítette volna, az osztalékfizetésre ugyanis kétségkívül későbbi időpontban, tehát
- június 14-én került sor. A felülvizsgálati eljárás során - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nem lehet hivatkozni olyan új tényre, jogcímre, bizonyítékra, amely a jogerős ítélet meghozatalát megelőző alapeljárás során nem merült fel. A felperes pedig felülvizsgálati kérelmében új tényként adta elő, hogy a tagok mindegyike osztalékot kapott a Bt-től, ennek csak egy része volt az 5.000.002 Ft, a további összegek felvételére egy később lejárt befektetésből került sor, és a könyvelő a két kivételt egy időpontban adminisztrálta. Utal a Kúria is e körben arra, hogy a Bt-től származó osztalék összege 4.357.803 Ft volt, szemben a bankszámlára befizetett 5.000.002 Ft-tal, tehát az osztalék eleve nem nyújthatott fedezetet a befizetésre. Kizárólag iratszerű megállapításként vehető figyelembe az a jogerős ítéleti megállapítás is, mely szerint a felperes nem tudta feloldani az időben egymástól eltérő dokumentumai és szolgáltatott bizonyítékai közötti ellenmondásokat, és a perben sem tudta a rá vonatkozó bizonyítási szabályoknak megfelelően eleget téve hitelt érdemlő módon bizonyítani az 5.000.002 Ft készpénzbefizetés forrását, és az 5.500.000 Ft
- január 1-i rendelkezésre állását sem. Felülvizsgálati kérelme- tartalmát tekintve- a bizonyítékok felülmérlegelésére irányult, amire nem kerülhetett sor, mert a jogerős ítélet megfelel a jogvita eldöntésére irányadó speciális bizonyítási szabályoknak és a Pp. 206.§
(1)bekezdésének, 221.§
(1)bekezdésének. Kifejtettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelem által vitatott körben megfelel a jogvita eldöntésére irányuló eljárási és anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésében és a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdésében foglaltakon alapul. Budapest,
- május
- Dr.Kurucz Krisztina sk.a tanács elnöke,Dr. Kárpáti Magdolna bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró sk. előadó