Pf.20515/2011/3 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.515/2011/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Németh Gábor László ügyvéd képviselte felperes neve (címe) felperesnek a Balás Ügyvédi Iroda képviselte I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperes ellen a Tolna Megyei Bíróság 6.P.21.029/2010/
2. számú ítélete ellen az alperesek
3. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek személyenként 30.800 - 30.800,- (harmincezer-nyolcszáz-harmincezer-nyolcszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adott, és az alpereseket személyenként 970.000,- forint és 3.000.000,- forint után
4. augusztus 24-étől számított kamatai megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a
5. április 11én kelt elismervény szerint a felperes az I. rendű alperesnek kamatmentesen 3.000.000,- forintot adott kölcsön azzal, hogy az összeget legkésőbb
6. május 11-éig köteles visszafizetni. A kölcsönvevő vállalta azt is, hogy fedezetként felajánlja a tulajdonát képező .... hrsz.-ú ingatlant amennyiben nem kerül sor a visszafizetésre a határidőig. Hasonló tartalommal jött létre elismervény a felperes és a II. rendű alperes között
7. április 6-án, a kölcsön összege szintén 3.000.000,forint volt, a fedezetként felajánlott ingatlan a .... hrsz.-ú ingatlan volt.
8. május 25-én a felperes az alperesekkel külön-külön adásvételi szerződéseket kötött a fenti ingatlanokra. Az I. rendű alperessel kötött szerződésben a vételárat 5.000.000,forintban, a II. rendű alperessel kötött szerződésben 3.000.000,- forintban jelölték meg azzal, hogy a szerződés aláírásakor a vételár megfizetése megtörtént. Ugyanezen a napon a felek külön-külön okiratba foglaltan jelzálogjog alapításáról szóló szerződést is kötöttek. Mindkét jelzálogszerződés a felperestől felvett kölcsöntartozás biztosítékaként készült. A felek
9. augusztus 23-án mindkét adásvételi szerződés „visszavonásáról" állapodtak meg azzal, hogy a szerződésben foglalt feltételek meghiúsultak, és az ingatlan-nyilvántartásban az eredeti állapot visszaállítását kérik. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek az adásvételi szerződést a kölcsönszerződés biztosítékaként kötötték meg. Ezt támasztja alá, hogy a felek mindkét ingatlan vonatkozásában jelzálogszerződést is kötöttek, és az adásvételi szerződésekben visszavásárlási jogot kötöttek ki. Rámutatott arra, hogy nem megalapozott az az alperesi érvelés, miszerint az adásvételi szerződések megkötésével - azok visszavonása ellenére - az alperesek a tartozást teljesítették, mert a felperes ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonossá vált. A felek az adásvételi szerződések visszavonásáról létrejött megállapodás benyújtásakor arról is nyilatkoztak a földhivatalnak, hogy „az eredeti állapot helyreállítását kérik, az eladó tulajdonjogának visszaállítását, a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmének visszavonása mellett". Ez a bejelentés megakadályozza azt, hogy a felperes kérhesse a földhivataltól a tulajdonjoga bejegyzését, tulajdonjogot tehát nem szerzett, és az alperesek hozzájárulásának hiányában ez a jövőben is akadályokba ütközik. Az elsőfokú bíróság vizsgálta azt, hogy az alperesek másodlagos védekezése, a korábban megfizetett 4.060.000,- forint beszámítása helytálló-e, vagy ezt az összeget a felperes az alperesekkel szemben fennálló, e perben nem érvényesített igényeire számolhatja el. A Ptk.
10. és
11. § alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabály egyéb rendelkezése hiányában a kötelezett teljesítést követő rendelkezése is irányadó a teljes tartozást nem fedező összeg teljesítése esetén. Az alperesek a perben kérték, hogy a 4.060.000,- forint összegű teljesítést a bíróság a
12. áprilisában átvett kölcsönösszeg teljesítésére számolja el, és e kérelemnek a bíróság helyt adott. Az ítélet ellen az alperesek jelentettek be fellebbezést. Kérték, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a keresetet teljes egészében utasítsa el. Álláspontja szerint a felek között jelenleg is érvényes adásvételi szerződések vannak, mert a felek azokat nem bontották fel. A perben az alperesek elmondták, hogy a tulajdonjogot nem kérik, továbbra is ragaszkodnak az ingatlanok tulajdonjogának átszállásához. A felperes bármikor kérhetné a tulajdonjog bejegyzését. Az érvényes adásvételi szerződések alapján a felperesnek vételárfizetési kötelezettsége állna fenn, e lejárt pénzkövetelést számították be az alperesek a felperes követelésébe. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság a fellebbezéssel érintett körben egyetért az elsőfokú bíróság ítéletének indokaival. A „szerződés visszavonása" kifejezés a Ptk.-ban nem szerepel. A felek
13. augusztus 23-ai szerződési nyilatkozatait a Ptk.
14. §