Mf.21285/2006/3 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság Mf. 21.285/2006/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság dr. Czudar Sándor (… szám alatti) ügyvéd által képviselt …-né (…szám alatti lakos) felperesnek - dr. Czuczi János (… szám alatti) ügyvéd által képviselt … (… szám alatti) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon indult perében
2. szeptember 12-én kelt
3. M. 1145/2005/
4. számú ítélet ellen a felperes által benyújtott
5. sorszámú fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 18.000.(Tizennyolcezer) forint fellebbezési perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét, amelyben 12 havi illetményének megfelelő kártérítés megfizetését kérte. Az ítélet indokolása szerint a felperes határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél főápoló munkakörben, és mivel 38 év szolgálati jogviszonnyal rendelkezett, ... június 6-án előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot. …. márciusában be is jelentette az alperesi intézet parancsnokának, hogy mivel a nyugdíj folyósításának kezdete visszamenőlegesen …. július 6-a és egyben írásban kérelmezte, hogy visszamenőlegesen …. július 16-tól határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezését közös megegyezéssel …. december 31-ig határozott idejűvé módosítsa a munkáltató. Ennek megfelelően a kinevezés módosítása meg is történt, majd …. július 8-án kelt határozatával az alperes a felmentéssel megszüntette a …. március 15-i hatállyal a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, hivatkozva arra, hogy az határozatlannak minősül, mivel a korábbi határozott időre való módosítás törvénybe ütköző, ezért semmis. Így ezt megelőzően a közös megegyezéssel történő megszüntetésre tett javaslatot a felperesnek a munkáltató, amit a felperes nem fogadott el. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint jogszerűen történt a megszüntetés, mivel a felmentés közlésekor a felperes nyugdíjasnak minősült, és a kártérítési követelés nem megalapozott arra hivatkozva, hogy a munkáltató eljárása a jóhiszemű joggyakorlás alapelvébe ütközött. Az volt az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy mindkét fél azt a lehetőséget kereste, hogy a felperes a nyugdíjának igénybevétele mellett is tovább dolgozhasson és ehhez a megoldást a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosításában vélték megtalálni. A peradatok nem támasztották alá azt a felperesi állítást, hogy az alperesi munkáltató kezdeményezte a felperes nyugdíjba vonulását. A felperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását kérte keresetének megfelelően. Előadta, hogy érthetetlen számára az elsőfokú ítélet abban a megállapításában, hogy a munkáltató nem sértette a jóhiszemű joggyakorlás elvét. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a másodfokú perköltségének a megállapítását kérte. A megyei bíróság az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság helytállóan mérlegelte a perbeli bizonyítékokat, a megállapított tényállásból nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az alperes munkáltatója rosszhiszeműen járt volna el és ezzel a felperesnek kárt okozott. Ezzel ellentétben áll, hogy az alperesi munkáltató még törvénysértő megállapodást is kötött az alperessel annak érdekében, hogy nyugdíjasként is tovább foglalkoztathassa, csak miután értesült a megállapodás semmiségéről akkor vonta azt vissza. A felmentés az elsőfokú ítéletnek megfelelően nem ütközött jogszabályba, nem volt olyan célja az alperesnek, hogy a felperest rábírja arra, hogy nyugdíjba menjen, hogy ennek alapján megszüntethesse a szolgálati viszonyát. Ennek ellentmond az a tény, hogy mintegy 4 évre nyugdíjat kapott a felperes és e mellett a korábbi rendes illetményét is nyugdíjasként párhuzamosan megkapta, tehát alaptalan az a nyilatkozata, hogy őt a nyugdíjba vonulása miatt érte kár. Éppen akkor lett volna kevesebb a felperes jövedelme az eltelt időszakban, - még akkor is, hogy ha a semmis megállapodás szerinti …-ban szűnt volna meg a jogviszonya -, ha ez alatt „csak" aktív dolgozóként tevékenykedik és ennek során nem kap az illetménye mellett párhuzamosan nyugdíjat. Ezen indokolásbeli kiegészítéssel a megyei bíróság a Pp.
6. §