SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.063/2012/5.szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Nagy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Horváthné Dr. Nagy Ildikó ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti lakos felperesnek - a Munz és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Budai Zoltán ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság (Szegedi Törvényszék)
- október hó
- napján kelt 2.P.21.065/2011/
- sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000,- (Ötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget és az államnak - külön felhívásra - 588.000,(Ötszáznyolcvannyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A R... Kft. a Fővárosi Bíróság előtt
- november 19-én előterjesztett - többször módosított - keresetében konszernjogi felelősség jogcímén 9.800.000,- Ft és ennek
- június 16-tól a kifizetésig járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni a M... Zrt-t. A per folyamatban léte alatt,
- szeptember 12-én a kft. a D... Ügyvédi Irodára engedményezte - pernyertessége esetére - a perben igényelt összeget, amelyet a szerződéskötés időpontjában kamatokkal növelten mintegy 32.000.000,- Ft-ra tettek. Arra az esetre, ha az eljárás eredménytelenül zárul, az engedményező kötelezettséget vállalt az ügyvédi iroda felé fennálló teljes tartozása megfizetésére. Ugyanezen összeget
- szeptember 19-én a gazdasági társaság a felperesre engedményezte. Szerződésük
- pontjában úgy rendelkeztek, hogy a szerződéskötés napjától az „engedményes a tulajdonosa a jogerős pernyertesség esetén megítélt fenti követelésnek, de a perben jelenleg pertaktikai okokból még az engedményező jogosult eljárni”, azonban „külön nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy engedményes a per bármely szakában vagy a végrehajtási szakban” az eljárásba belépjen. Az engedményező felperessel szembeni tartozását a szerződés
- pontjában 50.000.000,- Ft-ban határozták meg. Kikötötték, amennyiben a peres -2- eljárásból nem folyik be összeg, úgy az engedményező vállalja a teljes tartozás megfizetését. A R... Kft. engedményező
- július 24-én kelt levelében értesítette a M... Zrt-t, hogy a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban követelt összeget
- szeptember 12-én a D... Ügyvédi Irodára engedményezte. Az engedményező cég
- október
- napjával felszámolás alá került, felszámolója az alperes. A felperes a Fővárosi Bíróság előtt 17.G.41.970/
- ügyszámon folyó eljárásban mint jogutód - perbe lépés iránti kérelmet terjesztett elő. A per
- március
- napján megtartott tárgyalásán a kft. jogi képviselője úgy nyilatkozott, hogy nem járul hozzá jelen per felperesének jogutódkénti perbelépéséhez. Utalt arra, hogy a felszámolási eljárásban (személy neve) és jelen per felperese is hitelezői igényt jelentettek be ugyanezen követelésre, melyet a felszámoló vitatott. Álláspontja az volt, hogy a felperes és a R... Kft. között létrejött engedményezési szerződés semmis. A bíróság a felperes perbelépés iránti kérelmét elutasította. Az engedményező képviseletében eljárva az alperes a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt 8.G.40.053/
- ügyszámon előterjesztett keresetében kérte a jelen per felperesével megkötött engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítását arra hivatkozással, hogy az nyilvánvalóan a jóerkölcs követelményébe, illetőleg jogszabályba ütközik. A felperes
- július 5-én kelt levelében a
- szeptember 19-i engedményezési szerződéstől elállt arra hivatkozással, hogy az engedményezőt képviselő alperes nem járult hozzá a felperes jogutódként történő perbelépéséhez a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő perben. A felperes keresetében 9.800.000,- Ft és ennek
- július
- napjától a kifizetésig járó évi 20 %-os késedelmi kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a felszámoló megsértette az
- évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
- §-ában foglalt elvárható gondossági követelményt, amikor a R... Kft. felszámolójaként nem járult hozzá a felperes jogutódkénti perbelépéséhez a Fővárosi Bíróság előtt folyó perben annak ellenére, hogy a társaság rá engedményezte a perbeli követelést. Ezzel a magatartásával a felperesnek jogellenesen kárt okozott, elmaradt haszna az ott érvényesített követeléssel azonos. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja az volt, hogy a Cstv.
- §-ában foglaltaknak megfelelően járt el, amikor a jogalapját tekintve kétséges követelés miatt a jogutódkénti perbelépéshez nem járult hozzá. E körben utalt a felperes jogi képviselője és a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet között korábban létrejött engedményezés tényére, a felperesi hitelezői igény vitatott voltára, valamint a felperes szerződéstől való elállására. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolása szerint az alperes, mint az engedményező R... Kft. felszámolója a Cstv.
- §-ában foglaltaknak megfelelően, kellő gondossággal járt el, amikor nem járult hozzá a felperes perbelépéséhez, figyelemmel az engedményezés aggályos voltára. Ellenkező esetben a felszámolás alá került gazdasági társaság hitelezőinek az érdekeit sértette volna meg. Lényegesnek tartotta, hogy a Pest Megyei Bíróság Fpkh.13-2010-000116/
- számú végzésében a felperes hitelezői igényét elutasította, -3- Pf.I.20.063/2012/5.szám mivel olyan okiratot bemutatni nem tudott, amellyel hitelt érdemlően igazolta volna az engedményezés okaként megjelölt követelés jogalapját. A hitelezői igény jogerős elutasítása - többek között - azzal a következménnyel is járt, hogy a felperes az alperessel szemben igényt nem érvényesíthet. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen a per tárgyalásának felfüggesztését kérte a felperes hitelezői igényének jogerős elbírálásáig, másodlagosan - érdemben - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása mellett. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú eljárásban a bíróság bizonyítást nem folytatott le, az ítélet túlterjeszkedik a kereseti kérelmen, iratellenes, mérlegelése okszerűtlen, és a felperesi nyilatkozatokat nem vette figyelembe. Anyagi jogi szempontból sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta az engedményező tartozáselismerő nyilatkozatát. Álláspontja szerint kártérítési igényét megalapozza, hogy amennyiben jogutódkénti perbelépéséhez az alperes hozzájárul, a felperesre történt engedményezéssel követelése kiegyenlítést nyerhetett volna. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helyes indokai alapján történő helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. A felperes a R... Kft. „f.a.” adós törvényes képviselőjeként eljáró felszámoló céggel szembeni kártérítési keresetét arra alapította, hogy az adós cég által peresített követelés engedményezése ellenére nem járult hozzá, hogy új jogosultként, mint felperes az engedményezett követelés tárgyában folyó perbe belépjen, ezzel megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy „követelése valaha is kiegyenlítésre kerüljön”. A felperes kártérítési igénye azon a téves eljárásjogi feltevésen alapszik, hogy követelését a kötelezettel szemben kizárólag az engedményező által indított, folyamatban lévő peres eljárásban érvényesítheti, ahhoz elengedhetetlenül szükséges a perbelépése. Ezzel szemben engedményezés esetében - ilyen helyzetben - az új jogosultat választás illeti meg: vagy belép a már folyamatban lévő perbe (Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdés), vagy új pert indít a kötelezettel szemben (Pp.
- §). A követelés érvényesítésének nem feltétele a már folyamatban lévő perbe történő belépés, így ha az eredeti jogosult a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglalt jogával élve a perbelépéshez nem járul hozzá, ettől még az engedményes nem veszíti el annak esélyét, hogy a kötelezettel szemben követelését - egy másik peres eljárás keretében - érvényesítse. Ettől a lehetőségtől még akkor sincs elzárva, ha az érintett engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban. Ezesetben kérhető a per tárgyalásának felfüggesztése az érvénytelenségi per jogerős befejezéséig a Pp. 152. §
(2)bekezdése alapján. Ha tehát a felperes álláspontja szerint az általa megkötött engedményezési szerződés érvényes, nincs akadálya annak, hogy követelését a M... -4- Zrt-vel szemben külön perben érvényesítse. Ezzel jelen perben hivatkozott - esetleges kárának bekövetkeztét elháríthatja eleget téve a Ptk. 340. §
(1)bekezdésében foglalt követelményeknek. Elmulasztja ugyanis kárelhárítási kötelezettségét a fél, ha kötelmi joga alapján nem indítja meg igényének érvényesítése érdekében a pert (BH 2011/
- számú eseti döntés). A perbeli esetben ez azt jelenti, hogy - az engedményezési szerződés érvényessége esetén - az engedményes felperes a régi jogosult, a R... Kft. helyébe lépett és átszálltak rá a M... Zrt-vel szembeni jogok. A felperes - általa állított - kára ilyen módon nem az alperes hibájából, hanem abból adódhat, hogy az őt megillető megfelelő jogérvényesítési eszközzel nem élt, keresetet az engedményezés alapján nem terjesztett elő a kötelezettel szemben. Ez lehetne a számára alkalmas jogvédelmi eszköz, amely lehetőséget teremthet hivatkozott kárának elhárítására. Mindezekre figyelemmel nem indokolt a per tárgyalásának felfüggesztése sem (Pp.
- §). A vitatott hitelezői igény elbírálása jelen perben jelentőséggel nem bír, a levezetett indokolásból következően nem előkérdés, a döntést nem befolyásolja. Csak a Debreceni Törvényszék előtt 8.G.40.053/
- szám alatt folyamatban lévő érvénytelenségi perben lehet előkérdés, hogy a vitatott hitelezői igény kapcsán milyen döntést hoz a felszámoló bíróság, ha ugyanis az nyer megállapítást, hogy a felperesnek valójában nem áll fenn követelése az adós társasággal szemben, ez az engedményezési szerződés érvényességére is kihat. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő jogi indokok alapján - a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Az eredménytelen fellebbezést előterjesztő felperes a Pp.
- §-a értelmében köteles megfizetni az alperes másodfokú eljárásbeli jogi képviseletével összefüggésben felmerült költségét, amelynek mértékét az ítélőtábla a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(5)és
(6)bekezdései alapján, a kifejtett munkamennyiséggel arányosan határozta meg. Ugyancsak köteles megfizetni az államnak - külön felhívásra - a fellebbezési értékhez igazodó, személyes illetékfeljegyzési joga folytán előzetesen le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket (6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés, 15. §
(1)bekezdés). Szeged,
- április hó
- napján Dr. Mányoki Zsolt sk. a tanács elnöke Dr. Kiss Gabriella sk. előadó bíró Dr. Szeghő Katalin sk. táblabíró