Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.331/2011/
- szám Az ítélőtábla a pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztály által képviselt alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- július
- napján kelt 4.P.20.702/2011/
- számú ítéletével szemben, az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő Ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felmerült fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélőtábla megállapítja, hogy a felperes az első- és másodfokú eljárásban egyaránt teljes pervesztes lett. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította, megállapította, hogy a felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt 120.000,- Ft eljárási illetéket az állam viseli, a perben felmerült költségeiket pedig a felek maguk viselik. Ítéletének tényállásában rögzítette, hogy az "A" Kft., mint végrehajtást kérő a "B" Bt. adós elleni végrehajtási ügyben felperesre engedményezte 1.509.420,- Ft és kamatai követelését, ennek következményeként a jogutódlást az alperes végzésével meg is állapította.
- március
- napján a "B" Bt. felszámolását elrendelték, azonban a Győri Ítélőtábla jogerős ítéletével megítélt követelést, mint hitelezői igényt sem az "A" Kft., sem a felperes mint jogutód nem jelentette be. Az alperes "C"-vel, "D"-vel és "E"-vel szemben benyújtott végrehajtási kérelmeket idő előttiség miatt elutasította, mert nem igazolta az "A" Kft., hogy a felszámolási eljárás a követelés kiegyenlítése nélkül befejeződött. A "B" Bt. felszámolója
- február
- napján nyilatkozatot adott ki, amely szerint az "A" Kft. a 10.047.099,- Ft összegű követelését határidőn túl, regisztrálatlan bejelentésként nyújtotta be, ez a követelés teljes egészében a "B" Bt. felszámolásában kielégítetlen.
- április
- napján a "B" Bt. felszámolási eljárása befejeződött, "E" kérte a vele szemben kiállított végrehajtási lap visszavonását, amit a alperes elsőfokú végzésével elutasított, azonban "E" fellebbezése folytán ezen végzést a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Már a Győri Ítélőtábla végzésének megszületése előtt az alperes
- március
- napján kelt végzésében a végrehajtási lapot visszavonta. A határozatát azzal indokolta, hogy a felszámolási eljárásba a jogvesztő egy éves határidőn belül a végrehajtást kérő nem jelentkezett be, így a végrehajtást kérőnek, mint hitelezőnek alanyi joga megszűnt az egyenes adóssal szemben fennállott igény érvényesítésére, ezért ezt az igényt a mögöttesen felelős személyekkel szemben sem érvényesítheti. A felperes fellebbezését követően a Győri Ítélőtábla az alperes végzését helybenhagyta, emiatt a felperes az 1.509.420,- Ft és kamatai iránti igényét nem tudta érvényesíteni. Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy az "A" Kft. a Szombathelyi Városi Bíróság ítéletében megítélt követelésből a felperesre engedményezte az ítéletben meghatározott marasztalási összeg 20 %-át, azaz 490.000,- Ft-ot és kamatait. A felperes ezt a követelést sem tudta érvényesíteni a végrehajtási lap visszavonása miatt "E"-vel szemben. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság fellebbezéssel támadott ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére akkor kerülhet sor, ha a kártérítés általános és különös feltételei adottak. A Polgári törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §
(1), valamint 349. §
(1)és
(2)bekezdései alapján bírói jogkörben okozott kárért való felelősség csak akkor állapítható meg, ha a bíróság részéről a magatartás jogellenes volt, a bíróság a jogellenes magatartásával másnak kárt okozott és nem tudja igazolni, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható és a károsult rendes jogorvoslattal a kárt nem tudta elhárítani. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta: a felperes keresetét arra alapította, hogy az alperes, illetve a másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla a betéti társaság kültagjának házastársára vonatkozóan a felelősségi szabályokat tévesen alkalmazta a végrehajtási lappal kapcsolatos intézkedés során. Ezt követően az elsőfokú bíróság utalt rá, hogy a 2006. június 30. napjáig hatályos (régi) Gt. 90. §
(1)-
(2)bekezdései, valamint a 103. §
(1)bekezdése alapján állapította meg az alperes ítéletével "C" kültag felelősségét és a Győri Ítélőtábla ítéletével az
- évi IV. törvény (Csjt.) alapján "E" V. rendű alperes házassági vagyonközösség alapján fennálló felelősségét. Az új Gt.
- §-a és
- §-a lényegében azonos módon rendelkezik a betéti társaság beltagjának és kültagjának felelősségéről (Gt.
- §
(2)). A Csjt.
- § "E" felelősségét a felperessel mint jogutóddal szemben szintén megalapozta. Az ítélet indokolása szerint tévesen állítja a felperes, hogy a betéti társaság beltagjának, illetve a társaság cégnevében szereplő kültagjának jogszabályban megállapított egyetemleges felelőssége készfizető kezességnek minősül. A felperes figyelmen kívül hagyja a régi Gt-nek és az új Gt-nek is az egyetemleges felelősségen túl a mögöttes felelősségre utaló szabályait. Az egyetemleges felelősség önmagában nem jelent készfizető kezességet, sem az új Gt., sem a régi Gt. nem utal a kezesség/készfizető kezesség szabályára (Ptk. 272-
- §), amely érvényesülne a betéti társaság beltagja, illetve kültagja esetében. Az egyetemlegesség és a készfizető kezesség nem azonos és nem azonos a tartalmuk sem. Ha a betéti társaság beltagjának, vagy felelős kültagjának a felelősségére a jogszabályalkotó a készfizető kezesség szabályait rendelte volna alkalmazni, azt kifejezetten a jogszabályban szabályozni kellett volna. A régi és az új Gt. azonban mindösszesen az egyetemleges felelősséget és mögöttes felelősséget rögzíti, nem mondja ki a készfizető kezeskénti helytállási kötelezettséget. Emiatt tévesen állítja a felperes, hogy az alperesnek, illetve a Győri Ítélőtáblának a készfizető kezességgel kapcsolatos 1/
- számú jogegységi határozatban írtakat kellett volna alkalmazni. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint helytállóan alkalmazta az alperes, és a Szombathelyi Városi Bíróság is a mögöttes felelősséggel kapcsolatos 1/
- számú jogegységi határozatban írtakat. Az 1/
- PJE határozat alapján kialakult egységes bírói gyakorlat szerint, ha az adós betéti társaság elleni felszámolási eljárásban a hitelező - a felszámolás közzétételétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül - szabályszerűen nem érvényesíti a követelését s emiatt a felszámoló őt hitelezőként nem veszi nyilvántartásba, a hitelező az igényérvényesítési jogát nem csak a betéti társasággal, hanem annak mögöttesen felelős belés kültagjával szemben is elveszti (BH
- évi
- jogeset). A jogerős ítélet alapján a betéti társaság volt tagjával szemben a végrehajtás nem rendelhető el, ha a végrehajtást kérőt a betéti társasággal szemben folyó felszámolási eljárásban hitelezőként - a jogvesztő határidő elmulasztása miatt - nem veszi a felszámoló nyilvántartásba (BDT
- évi
- jogeset). Az elsőfokú bíróság álláspontja alapján "E" szemben végrehajtási lap kibocsátásának nem volt helye, a már kibocsátott végrehajtási lap visszavonása szükséges volt, mert mögöttes felelősségből következően az igényérvényesítési joga elenyészett a felperesnek vele szemben. Az alperes helytállóan hozta meg határozatát, határozata megfelel a jogszabályoknak, illetve a bíróságokra kötelező 1/
- PJE határozatnak és megfelel a hivatkozott egységes bírósági gyakorlatnak is. Alperes nem járt el jogellenesen, jogszabály értelmezése helytálló volt, ezért a bíróság kártérítési felelőssége nem állapítható meg, jogellenes magatartás hiányában az alperes nem felel a felperessel szemben, mulasztásának következményeit a felperes maga köteles viselni. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy nincs jelentősége annak, hogy az alperes , illetve a Győri Ítélőtábla ítélete az 1/
- PJE határozat meghozatala előtt született. A betéti társaság beltagjának és kültagjának felelősségét a régi Gt., illetve az új Gt., a (volt) házastárs felelősségét a Csjt. szabályozza. A jogegységi határozat a bíróságokra kötelezően a jogalkalmazási egységet biztosítja, nem anyagi jogszabály. Amikor a végrehajtási lap visszavonásáról döntött az alperes, már az 1/
- PJE határozat érvényben volt, azt köteles volt az alperes figyelembe venni. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet - a kereseti kérelemnek megfelelő - megváltoztatását, vagy hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését kérte. Indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint az ítélet tény- és iratellenes. Téves az ítélet
- oldalának alsó bekezdése, mert a felperes keresetét az 1/
- PJE határozatra alapozva terjesztette elő. Előadta, hogy az elsőfokú bírói álláspont ellentétes az 1/
- PJE határozattal, mely a mögöttes felelősség kritériumait állapítja meg. Mivel a Ptk. nem szabályozza az egyetemlegesség és a készfizető kezesség szabályait, ezért született e joghézag pótlására ezen jogegységi határozat, amely a bíróságokra kötelező. Álláspontja szerint a BDT
- évi
- számú jogesetre való hivatkozás nem helytálló. Ezen túlmenően előadta, hogy az OIT, mint alperesi képviselő jognyilatkozata szerint az egyetemleges felelősség és a készfizető kezesség nem azonos fogalmak a Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján, azonban e tekintetben nem fejtette ki álláspontját. A felperes fellebbezésében tárgyalás tartását nem kérte. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az ítélet érdemben helyes, a felperes keresetét a Ptk. 349. §
(1)és
(3)bekezdések rendelkezéseinek figyelembevételével bírálta el, a felperes fellebbezési támadásával szemben az elsőfokú bíróság eleget tett indokolási kötelezettségének. Az alperes ellenkérelmében előadta, hogy a kereset elbírálásakor irányadó jogszabályok rendelkezéseit figyelembe véve helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a felperesnek kártérítési felelősséggel nem tartozik. Kifejtette, hogy az ítélet indokolása részletesen tartalmazza az ezzel kapcsolatos érveket, többek között azt, hogy a bíróság a felperes keresetét jogellenes magatartás hiányában utasította el. Álláspontja szerint a felperes fellebbezésében előadottak eltérő ítéleti döntés alapjául nem szolgálnak. Az ítélőtábla a felperes fellebbezését a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és az alábbiak szerint alaptalannak ítélte. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, az általa helyesen megállapított tényállásból levont jogi következtetéseivel - azok indokaival is - az ítélőtábla egyetért. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy a végrehajtási lapot visszavonó határozat jogszerű, a jogszabályoknak megfelelő volt, tekintettel arra, hogy a főadóssal szemben bekövetkezett jogvesztésre figyelemmel a mögöttesen felelős személyekkel szemben sem lehet igényt érvényesíteni. Téves a felperes azon álláspontja, hogy a II-V. r. alperesek készfizető kezesek. Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában, hogy a régi, valamint az új Gt. szabályai szerint is a II-V. r. alperesek mögöttesen felelősek a "B" Bt., mint I. r. alperes és főadós tartozásaiért. A felperes fellebbezésében nem hivatkozott olyan tényre, körülményre, amelyet az elsőfokú bíróság ne mérlegelt volna megfelelően, illetve amely az alperes kártérítési felelősségének megalapozását szolgálná. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - utalással az elsőfokú bíróság ítélete helyes indokaira (Pp. 254. §
(3)bekezdés) - hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. Az eredménytelenül fellebbező felperes helyett - személyes költségmentességére figyelemmel - a feljegyzett kereseti illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. A Pp.
- §
(2)bekezdésére figyelemmel a pártfogó ügyvédi munkadíj viselése körében az ítélőtábla megállapította, hogy a felperes az első- és másodfokú eljárásban egyaránt teljes mértékben pervesztes lett. A másodfokú eljárásban az alperesnek költsége nem merült fel, ezért e tárgyban az ítélőtábla nem rendelkezett. Győr, 2012. március 29. napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: . Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Sarmon Hedvig sk. bíró