Nógrád Megyei Bíróság 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér
- 22.G.20.822/2011/
- szám A Magyar Köztársaság nevében ! A Nógrád Megyei Bíróság …............ (…............) és …............ (…............) ügyvédek által képviselt …............ (…............) felperesnek – …............ (…............) ügyvéd által képviselt …............ Kft. (…............) alperes ellen taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az alperes részére 15 napon belül fizessen meg 50.000,- (Ötvenezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Fővárosi Ítélőtáblához, amely fellebbezést – előterjesztése esetén – a Nógrád Megyei Bíróságon írásban, 3 példányban kell benyújtani. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérelmezhetik. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére vagy összegére, a teljesítési határidőre vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tart. Indokolás A bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az alperesi kft-nek négy tagja van: A felperes, …............, valamint a külföldi állandó lakóhellyel rendelkező …............ és …............. Tulajdoni arányuk felsorolásuk sorrendjében a következő: 32,5 %, 4 %, 51 % és 12,5 %. Az alperesi kft. ügyvezetői a felperes és …............ voltak, mindketten az alperes önálló képviseletére jogosultsággal.
- augusztus 17-én az alperes b-i székhelyén taggyűlést tartott, melyen az ezen időpontban szintén B-on tartózkodó …............ tag kivételével minden tag jelen volt. A taggyűlésről készült jegyzőkönyv szerint a taggyűlésen jelenlévő tagok elfogadták az alperes eladására tett javaslatot, erre tekintettel egyúttal egy újabb, kibővített rendkívüli taggyűlés megtartását javasolták. Az újabb taggyűlés megtartására
- szeptember 2-án került sor az alperes b-i székhelyén. A taggyűlésen az ezen időpontban szintén B-on tartózkodó …............ kivételével minden tag jelen volt. Meghívottként jelen volt továbbá …............. A Nógrád Megyei Bíróság 22.G.20.822/2011/
- szám - 2 - taggyűlésen 3/2011., 4/2011., 5/2011., 6/2011., 7/
- és 8/
- számon hat taggyűlési határozat született. A 6/
- számú határozat értelmében …............ indítványa alapján a taggyűlés
- szeptember
- napjával a felperest mint ügyvezetőt – nevezett ellenszavazatával – visszahívja és intézkedik a vele történő elszámolásról. A 7/
- számú határozat értelmében a taggyűlés …............ ügyvezetői megbízatását határozatlan időre megerősítette és – szintén a felperes ellenszavazatával - a meghívottként megjelent …............t
- szeptember
- napjától kezdődően határozatlan időre ügyvezetőnek megválasztotta, vele a megbízási szerződést megkötötte. A 8/
- számú határozat szerint a fenti változások figyelembevételével sor kerül az alperes társasági szerződése egységes szerkezetbe foglalására. A felperes
- szeptember 16-án keresetet terjesztett elő a
- szeptember 2-án meghozott taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata és azok hatályon kívül helyezése iránt. Keresetét akként véglegesítette, hogy csupán az ellenszavazata mellett meghozott, az ügyvezetői tisztségéből történt visszahívásával kapcsolatos 6/
- és 8/
- számú határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Kereseti kérelmének indokaként előadta, hogy a
- szeptember
- napján megtartott taggyűlés nem szabályszerűen került összehívásra, ugyanis az arra szóló meghívója
- augusztus 23-án került postára adásra és csak augusztus 26-án kapta kézhez, így a meghívó részére történt elküldése és a taggyűlés időpontja között nem telt el a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.)
- §
(2)bekezdésében írt 15 napos határidő, erre figyelemmel pedig a Gt. 20. §
(3)és
(4)bekezdései alapján a taggyűlés csak akkor lett volna megtartható, ha a taggyűlésen minden tag jelen van és a megtartásához hozzájárul, …............ tag pedig a taggyűlésen nem volt jelen. Erre figyelemmel a nem szabályszerűen összehívott taggyűlés megtartásának nem lett volna helye, azon a tagok érvényesen nem hozhattak határozatot. A felperes a perbeli képviseletét megbízás alapján ellátó két jogi képviselő közül …............ ügyvéd vonatkozásában – csatolva a megbízási szerződést – 100.000,- Ft + ÁFA ügyvédi munkadíj és tárgyalásonként 15.000,- Ft készkiadás megfizetésére, valamint az általa előlegezett 27.000,- Ft eljárási illeték megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A jogi képviseletét szintén ellátó …............ ügyvéd vonatkozásában perköltség igénye nem volt az alperestől. A felperes keresetleveléhez csatolta többek között a
- augusztus 17-i taggyűlés jegyzőkönyvét, a
- szeptember 2-i taggyűlésre szóló,
- augusztus 17-én kelt meghívót, a meghívó részére
- augusztus 23-án, ajánlott küldeményként történt postára adását igazoló boríték fénymásolatát és a
- szeptember 2-án megtartott taggyűlésről készült jegyzőkönyvet. A bíróság felhívására csatolta továbbá az alperes társasági szerződését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmét azzal indokolta, hogy a
- szeptember
- napjára összehívott taggyűlés meghívója már
- augusztus 17-én készen volt és az aznap megtartott taggyűlésen átadásra is került a felperesnek, aki azt átvette és elvitte magával, azonban az átvételét nem volt hajlandó az aláírásával elismerni, ezért került Nógrád Megyei Bíróság 22.G.20.822/2011/
- szám - 3 - sor a későbbiekben a postai feladására is. Az alperesi előadás szerint már a
- augusztus 17-i taggyűlésen eldöntésre került a következő taggyűlés szeptember 2-i időpontja is, mely nem véletlenül pontosan szeptember 2a, hiszen ezen két időpont között telik el pontosan a meghívó elküldése és a taggyűlés időpontja között a törvény szerint szükséges 15 nap. Az alperes állításának igazolásaként hivatkozott arra is, hogy a szeptember 2-i taggyűlésen a felperes a visszahívása vonatkozásában született határozatok meghozatalát megelőzően nem tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen, a visszahívása vonatkozásában meghozott határozatok meghozatala előtt hozott határozatokat ő is megszavazta, és csak a visszahívása tárgyában történt határozathozatalt követően vetette fel, hogy a meghívót későn kapta meg. E tekintetben utalt a taggyűlési jegyzőkönyvben e vonatkozásban rögzítettekre. Az alperes a 32/
- IM sz. rendelet alapján megállapítandó összegű ügyvédi munkadíja megfizetésére is kérte kötelezni a felperest. A meghívó személyesen a felperesnek történt átadásával kapcsolatos alperesi előadással kapcsolatosan a felperes hivatkozott arra is, hogy álláspontja szerint a Gt.
- §
(2)bekezdését szigorúan kell értelmezni, ennek megfelelően a meghívó szabályszerű kézbesítésének csak a postai úton történő elküldése tekinthető, ezért még amennyiben az alperes hitelt érdemlően bizonyítaná is, hogy a
- szeptember 2-i taggyűlésre szóló meghívó a felperesnek a
- augusztus 17-én megtartott taggyűlésen személyesen átadásra került, annak az ügy eldöntése szempontjából nincs jelentősége. A felperes tagadta, hogy részére a meghívót az augusztus 17-i taggyűlésen átadták. Úgy nyilatkozott, hogy az augusztus 17-i taggyűlésen egyáltalán nem volt semmilyen meghívó, e taggyűlésen nem is volt szó a következő taggyűlés konkrét időpontjáról. A gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A
(4)bekezdés úgy rendelkezik, hogy a keresetindítás joga érvényesen nem zárható ki, de nem illeti meg azt a személyt, aki – a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve – a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult. A 144. §
(2)bekezdése értelmében a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – legalább tizenöt napnak kell lennie. A 20. §
(3)bekezdése alapján a legfőbb szerv ülése szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, illetve azon határozat hozható, ha valamennyi tag jelen van és az ülés megtartásához hozzájárul. A 46. §
(2)bekezdése kimondja, hogy a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. A felperes által csatolt alperesi társasági szerződés a Gt. fent idézett rendelkezéseivel egyezően rendelkezik a vonatkozásban, hogy a taggyűlési meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. Nógrád Megyei Bíróság 22.G.20.822/2011/10. szám - 4 - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §
(1)bekezdése értelmében a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Pp. 206. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Az alperes csatolta a
- szeptember 2-i taggyűlésről távolmaradt …............ részére ajánlott küldeményként postára adott meghívó postára adásának időpontját igazoló feladóvevény fénymásolatát, amire figyelemmel a felperes úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja, hogy …............ meghívása a
- szeptember 2-i taggyűlésre szabályszerű volt. A Gt.
- §
(2)bekezdésében írt meghívó elküldés a bíróság megítélése szerint csupán a meghívó írásbeli formáját kívánja meg, de nem csupán a postán történő elküldést tekinti joghatályosnak, hanem azzal egyenértékű az írásos meghívónak személyesen a tag részére történő átadása. A meghívó szabályszerű kézbesítése megállapíthatóságának nem feltétele, hogy a személyes átadásnak írásos nyoma is legyen, azaz hogy a meghívó átvételét a tag aláírásával elismerje. Személyes átadás esetén csupán célszerű lehet az átvétel írásos elismertetése a taggal, ami szükség esetén megkönnyíti az átvétel bizonyítását. Az Pp. 164. §
(1)bekezdésének fent idézett rendelkezései értelmében a felperes tagadásával szemben, az alperest terhelte azon állításának bizonyítása, hogy a postai megküldést megelőzően, a 2011. augusztus 17-én megtartott taggyűlésen a 2011. szeptember 2-i taggyűlésre szóló meghívó a felperesnek személyesen átadásra került. Az e körben alperesi indítványra tanúként meghallgatott, mindkét taggyűlésen személyesen jelen volt …............ vallomástétele során végig következetesen állította, hogy a felperes átvette augusztus 17-én a szeptember 2-ára szóló meghívót azzal, hogy azt áttanulmányozza és addig az átvételét az aláírásával nem ismeri el, majd pár nap múlva a saját munkahelyén, az alperes telephelyén visszaadta azt …............-nak azzal, hogy adják fel részére postán. A tanú előadása szerint ezért nem került …............ meghívójával együtt 2011. augusztus 18-án, hanem csak 2011. szeptember 23-án postára adásra a felperes által visszaadott meghívó a felperes részére. A tanú vallomása szerint a 2011. augusztus 17-i taggyűlésre a szeptember 2-i taggyűlésre szóló meghívó azért volt kész, mert már akkor tudták, hogy szükség lesz a következő rendkívüli taggyűlésre, melynek időpontját azért szeptember 2-ában határozták meg, mert …............ 2011. szeptember 3-án utazott vissza lakóhelyére, Dél-Afrikába. A …............ mint az alperes ügyvezetője tanúkénti meghallgatásával kapcsolatosan tett felperesi észrevételre a bíróság megjegyzi, hogy a Pp. nem tartalmaz konkrét rendelkezést arra vonatkozóan hogy a peres fél törvényes képviselője meghallgatásának szükségessé válása esetén őt félként vagy tanúként kell-e meghallgatni. A Pp. Kommentár szerint mindkettőre lehetőség van, és a gyakorlatnak elsősorban célszerűségi szempontokból kell kiindulnia, ez Nógrád Megyei Bíróság 22.G.20.822/2011/10. szám - 5 - pedig a jog személyek törvényes képviselőinek illetve tagjainak a tanúkénti kihallgatása mellett szól. …............ tanúkénti meghallgatására pedig a Pp. rendelkezéseinek megfelelően került sor, meghallgatását megelőzően sem az alperes törvényes képviselőjeként sem hallgatóként nem volt jelen a tárgyaláson. A dél-afrikai tartózkodási helye miatt a tárgyaláson tanúként megjelenni nem tudó …............ a Magyar Köztársaság Nagykövetségének konzulja tanúsítványával ellátott, az alperes által bizonyítékként csatolt írásbeli nyilatkozatában a 2011. szeptember 2-i taggyűlésre szóló meghívó felperes részére, a 2011. augusztus 17-i taggyűlésen történt átadásával, annak a felperes által részére néhány nap elteltével történt visszaadásával majd ezt követően a felperes részére történt postázásával kapcsolatosan …............-val egyezően nyilatkozott. Az alperes képviseletét cégjogi ügyekben ellátó, a 2011. szeptember 2-án megtartott taggyűlés jegyzőkönyvét néhány napon belül ellenjegyző …............ ügyvéd csupán …............ és …............ elmondása alapján értesült a két taggyűlésen történtekről, azonban tanúvallomásából megállapíthatóan ezen értesülése a felperes meghívójának átadása, visszaadása és azt követő postázása tekintetében egyezett …............ tanúvallomásával és …............ írásbeli nyilatkozatával. A fentieken túlmenően a felperes által csatolt 2011. szeptember 2-i taggyűlési jegyzőkönyv első bekezdése rögzíti, hogy a tagok már a 2011. augusztus 17-i taggyűlésen döntöttek abban, hogy a mai napon (2011. szeptember 2-án) rendkívüli taggyűlést tartanak. A jegyzőkönyv utolsó előtti bekezdésében pedig az került rögzítésre, hogy …............ a taggyűlést újra szeretné megtartani, mivel az értesítést nem kapta meg időben. Felvetésére …............ emlékezteti …............-t, hogy a 2011. augusztus 12-i (helyesen 17-
- i)taggyűlésen, ahol a taggyűlés határozott a mai rendkívüli gyűlés megtartásáról, ő is jelen volt és személyesen átvette a meghívót. A fenti, egymással egybehangzó alperesi bizonyítékokkal szemben a felperes indítványára tanúként meghallgatott …............ tanúvallomása ellentmondásos volt, ugyanis tanúmeghallgatása alkalmával először úgy nyilatkozott, hogy „postán kapta meg …............ a meghívóját, úgy tudom, hogy mind a kettőt, az enyémet is és a sajátját is egyszerre vette fel a postán”, ezt követően pedig azt adta elő, hogy „nem tudom, hogy rajtam kívül a többi tag hogyan kapta meg a meghívót a szeptember 2-i taggyűlésre”. A felperessel fennálló közvetlen hozzátartozói viszonyra valamint az alperesi kft-vel való perbenállására tekintettel elfogulatlannak nem tekinthető …............ nyilatkozata is ellentmondásos volt, ugyanis először úgy nyilatkozott, hogy a felperes az augusztus 17-i taggyűlés után azt mondta, hogy a taggyűlésen voltak a céggel kapcsolatosan sarkalatos vitás dolgok, de az még majd megbeszélésre kerül, nem mondta, hogy mikor beszélik meg, hogy esetleg lesz-e következő taggyűlés. Közvetlenül ezt követően pedig úgy nyilatkozott, a felperes csak annyit mondott az augusztus 17-i taggyűlés után, hogy a taggyűlésen volt arról szó, hogy lesz egy következő taggyűlés, de arról nem volt szó, hogy mikor. Nógrád Megyei Bíróság 22.G.20.822/2011/10. szám - 6 - …............ tanúvallomása szerint pedig augusztus 17. után pár nappal beszélt a felperessel az augusztus 17-i taggyűlésről, és a felperes mondta, hogy lesz egy újabb taggyűlés is. Ezen tanúvallomások alapján a bíróság nem találta a felperes részéről bizonyítottnak, hogy a 2011. augusztus 17-i taggyűlésen nem szerzett tudomást arról, hogy újabb taggyűlés kerül megtartásra. A fent részletezett bizonyítékok mérlegelésével a bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperesnek a felperes tagadásával szemben sikerült hitelt érdemlően bizonyítania azon állítását, hogy a szeptember 2-i taggyűlésre szóló meghívó a szeptember 17-i taggyűlésen a felperes részére átadásra került, aki azt átvette. Ezt támasztja alá azon tény is, hogy a csatolt okirati bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a meghívó a felperes részére 2011. augusztus 23-án, …............ részére pedig 2011. augusztus 18-án került feladásra (hogy miért nem augusztus 17-én, azt …............ megfelelően indokolta, amennyiben előadta, hogy a taggyűlésnek olyan későn lett vége, hogy a posta aznap már bezárt). Az augusztus 18-i feladás azt bizonyítja, hogy a meghívó nem ezt követően készült, annak pedig, hogy a felperes meghívója miért nem …............ meghívójával együtt került postázásra, oka kellett hogy legyen. Ennek logikus magyarázata található …............ tanúvallomásában és …............ nyilatkozatában, miszerint a felperesnek korábban személyesen átadott meghívó későbbi visszaadása miatt került az a későbbiekben postázásra a felperes részére. …............ tanúvallomása a szeptember 2-i taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítetteket támasztja alá annyiban, hogy a felperes csak a taggyűlés végén, az ügyvezető leváltás miatt tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen. Nem osztja a bíróság a felperes utolsó tárgyaláson felvetett azon álláspontját, miszerint az alperesnek a meghívó felperes részére 2011. augusztus 17-én történt átadásának igazolásán túl azt is igazolnia kellene, hogy az alperesi állítás szerint átadott meghívó tartalma ugyanaz volt, mint a később postán elküldött meghívóé. Nem merült fel ugyanis az eljárás során annak eshetősége, hogy esetleg több különböző tartalmú meghívó készült a 2011. szeptember 2-i taggyűlésre. A bíróság megítélése szerint azon oknál fogva, hogy a felperes csak 2011. augusztus 26-án, miután a meghívót postán megkapta, fordult a képviseletét a jelen perben ellátó jogi képviselőhöz a visszahívásának lehetőségével kapcsolatos problémájával, a felperesi állásponttól eltérően nem életszerűtlen az, hogy a felperes már korábban tudomással bírt a lehetséges visszahívásáról. Ugyanis már a felperes által csatolt, a 2011. június 20-án megtartott taggyűlésre szóló, 2011. május 31-én kelt meghívóban is napirendi pontként került feltüntetésre az ügyvezető(
- k)választása, …............ tanúvallomása szerint pedig a felperest érdeklődésére már a korábbiakban is tájékoztatta, hogy őt mint ügyvezetőt …............ mint többségi tulajdonos vissza tudja hívni. Mindezekre tekintettel a bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes ügyvédi munkadíja mint perköltsége megfizetésére, melynek összegét a bíróság a meghatározhatatlan pertárgyértékre tekintettel a 32/2003. (VIII.22.) IM sz. rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján 5 Nógrád Megyei Bíróság 22.G.20.822/2011/
- szám - 7 - megkezdett tárgyalási órára figyelemmel és tárgyalásonként 1 óra felkészülést figyelembe véve, óránként 5.000,- Ft-tal számolva 40.000,- Ft + 25 % ÁFA összegben állapította meg. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
- §
(1)bekezdésén, 234. §
(1)és
(2)bekezdésén és 256/A. §-án alapul. Balassagyarmat,
- december
- dr. Nádai Mónika sk. bíró