Győri Ítélőtábla Pf.II.20.470/2011/
- A Győri Ítélőtábla a jogtanácsos által képviselt felperesnek a Miskolci
- számú Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen tartozás megfizetése iránt indított perében a KomáromEsztergom Megyei Bíróság
- október
- napján kelt 4.P.21.458/2010/
- sorszám alatti ítéletével szemben az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 180.
- (Egyszáznyolcvanezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A felperes termeltető és az alperes termelő között a
- évtől kezdődően állt fenn jogviszony. A felek évenként különféle termények termeltetésére kötöttek mezőgazdasági termékértékesítési szerződést. A
- november
- napján létrejött termeltetési szerződésben az alperes termelőként vállalta, hogy
- augusztus
- napjától 99,73 hektáron őszi káposztarepcét termel, melyhez a felperes 9.973.000.Ft finanszírozási keretet nyújt. A
- április
- napján létrejött termeltetési szerződésben az alperes
- október
- napjától 86,62 hektáron napraforgómag termelését vállalta, míg a felperes ahhoz 8.662.000.Ft finanszírozási keret biztosítását. A szerződésekben a felek megállapodtak, hogy amennyiben a kölcsönnek minősülő finanszírozási összeg visszafizetésével az alperes késedelembe esik, akkor a felperes évi 18%-os mértékű késedelmi kamatot számít fel. A felperes keresetében 10.115.060.Ft tőke, valamint annak az egyes részösszegei után eltérő időpontoktól meghatározott évi 18%-os mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetében a két termeltetési szerződésből eredő tőke, illetve lejárt késedelmi kamata követelését érvényesítette. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezésében a felperes 4.163.872.Ft lejárt késedelmi kamat megfizetésére irányuló számláját azért vitatta, mert az álláspontja szerint nem valós tartozást takart, annak összege - részben - azért alakulhatott ki, mert a felperes az alperes által reá engedményezett követeléseket csak jelentős késedelemmel számította be az alperes tartozásába. Állította, hogy a felperes jelölte ki a megtermelt termények leadására az érdekeltségébe tartozó "A" Kft-t, "B" Kft-t és az "C" Kft-t, amelyek a reájuk engedményezett vételárat csak késedelmesen utalták át a felperesnek. A felperes részére a
- évben 250.000.Ft gépvásárlási előleget fizetett meg, melyet a felperes az alperes tartozásába nem számított be, hanem elévült követelésként leírta. A fennmaradó 5.463.245.Ft felperesi tőkekövetelésből 2.577.409.Ft-ot azért kell leszámítani, mert azt a felperes másik perben, az Encsi Városi Bíróság előtt is érvényesítette, melyet a helyi bíróság meg is ítélt. Ezért az alperes csak 2.885.836.Ft-tal tartozhat. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperest 9.684.145.Ft tőke, valamint annak egyes részösszegei után eltérő kezdő időpontoktól meghatározott évi 18%-os mértékű kamata és 1.190.790.Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában túlnyomórészt elfogadta az eljárása során a felperesi követelés pontos összege meghatározására kirendelt igazságügyi könyvszakértő szakvéleményét. A szakvélemény szerint fennálló 10.115.060.Ft felperesi követelésből az elsőfokú bíróság leszámította a felperes által beszámítani elmulasztott 250.000.Ft gépvásárlási előleg tőkeösszegét, illetve annak késedelmi kamatait. Ez után az alperest 9.684.145.Ft megfizetésének kötelezettsége terhelte a felperes által elszámolásra átadott szolgáltatások visszafizetése jogcímén. (Ptk.417.§.
(1)bekezdés, 419.§.
(2)bekezdés) A szakvélemény szerint helyesen felszámított 4.163.872.Ft lejárt késedelmi kamatkövetelés után alaptalannak tartotta a felperes további késedelmi kamat követelését a megyei bíróság, mivel a kamatos kamat megfizetésére a felek között nem jött létre megállapodás. A bíróság a törvényes mértékű késedelmi kamat (Ptk.301.§.
(1)bekezdés) helyett a felek szerződésében meghatározott évi 18%-os mértékű késedelmi kamat felszámítását tartotta jogszerűnek. Alaptalannak ítélte a bíróság az alperes azon védekezését, hogy a terményeit felvásárló cégek késedelmesen utalták volna a felperesnek a reá engedményezett összegeket. Az alperes a szakértőnek két engedményezési szerződést adott át, a felperesre engedményezett összegek jóváírása pedig
- november 19-én, illetve november 30-án megtörtént. A Ptk.294.§-a alapján alkalmazandó pénzforgalmi MNB rendelkezések szerint bankszámlák esetében a teljesítés akkor tekinthető megtörténtnek, amikor a jogosult számláján az érkezett összeget jóváírják. A könyvszakértői vélemény pedig kitér arra, hogy a jóváírások napjain a felperes a jóváírt összegek beszámítását az alperes tartozásába elvégezte. Elvetette a megyei bíróság az alperes azon védekezését is, hogy az Encsi Városi Bíróság előtt a P.20.252/
- szám alatt indult ügyben érvényesített felperesi követelés részben azonos lenne a perbelivel. A felperes által csatolt helyi bírósági ítélet alapján ugyanis a felperes abban a perben nem a perbeli két szerződésből eredő igényt érvényesített. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében az alperes - a PK.
- számú állásfoglalásra hivatkozással - 5.520.273.Ft erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő, míg az ezen túli marasztalási összeg esetében a kereset elutasítását egyéb indokok alapján kérte. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban előterjesztett azon védekezését, hogy az Encsi Városi Bíróság előtt vele szemben indult ügyben a felperes részben azonos követelést érvényesített, az alperes a helyi bíróság marasztaló ítélete alapján 2.577.409.Ft-ot már ki is fizetett. A kifizetett 2.577.409.Ft-on túl - az elsőfokú eljárásban kirendelt szakértő véleménye szerint - a
- évre az alperesnek 275.596.Ft tartozása maradt fenn, melyet az alperes - 3.606.242.Ft ellenkövetelése beszámításával - teljesített. Az ellenkövetelésből fennmaradó 3.330.646.Ft-ot a fellebbezés előterjesztésével kívánta beszámítani a felperes követelésébe. Újólag hivatkozott arra is, hogy a
- évben az alperes repcetermését káresemény érte, a felperes a biztosítótól 950.800.Ft kártérítési összeget kapott, melynek alperes javára elszámolása elmaradt. Fellebbezésében ezt az összeget is beszámította a felperes követelésével szemben. Az "B" Kft-vel szemben fennálló 2.833.083.Ft és 400.200.Ft követeléseit az alperes - az elsőfokú ítélet
- oldala szerint - már 2004-ben engedményezte a felperesre, a felperes azonban csak - a szakvélemény szerint -
- évben írta jóvá azokat. Ezzel a felperes jogtalanul 1.544.756.Ft késedelmi kamatkövetelésre tett szert. A késedelmi kamatköveteléssel a felperes az alperesnek kár okozott, az alperes így 1.544.756.Ft kártérítési követelést is be kíván számítani a felperesi követelésbe. Változatlanul vitatta a felperes 4.163.872.Ft késedelmi kamat követelését. A könyvszakértői vélemény 1.,
- számú táblázatai alapján - a Ptk.290.§.
(2)bekezdésére utalással - vitatta, hogy az alperes teljesítéseit a felperes a legrégebbi tartozásaira számította volna. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett része helybenhagyását kérte, az elsőfokú eljárás során előadottak fenntartásával. A fellebbezésben kifejtettekkel szemben állította, hogy az alperes teljesítéseit a Ptk.290.§-a és 293.§-ai figyelembevételével számolta el, azokat elsődlegesen a legrégebbi, azaz
- évet megelőzően lejárt tartozásokra fordította. Kiemelte, hogy az alperes az elsőfokú eljárás során még nem kifogásolta a repce 950.800.Ft-os kártérítési összege elszámolását. Azonban rámutatott, hogy az elsőfokú eljárás során
- október
- napján előterjesztett beadványából kitűnően ezt a kártérítési összeget (957.408.Ft-ban) az alperes javára elszámolta. Fenntartotta, hogy a
- évben rá engedményezett 2.833.083.Ft-ot és 400.200.Ft-ot még az engedményezés évében,
- november 19-én, illetve november 30án elszámolta az alperes javára. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.253.§
(3)bekezdés) bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból érdemben helytálló jogkövetkeztetésre jutva kötelezte az alperest a
- november
- és
- április
- napján kelt termeltetési szerződésből eredő tartozásai megfizetésére. Az alperes fellebbezésében ellenkövetelésként (Pp.139.§) 5.520.273.Ft beszámítására vonatkozó kifogást terjesztett elő, melyre az elsőfokú eljárásbeli ellenkérelme nem tért ki. A beszámítási kifogás másodfokú, új előterjesztésére a fellebbezésben kiemelt PK
- számú kollégiumi állásfoglalás - a Pp. időközi megváltozására figyelemmel - már nem alkalmazható, mint ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság a 2/
- (V.22.) PK véleményében megállapította. A Legfelsőbb Bíróság ezt a PK. állásfoglalását
- május 22-től már nem tartotta fenn. Ezért a fellebbezésben előadott beszámítási kifogást a Pp.247.§
(3)bekezdése alapján kellett megítélni. Eszerint a másodfokú eljárásban beszámítási kifogást csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy, ha a beszámítani kért követelés az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően járt le. Az alperes jogorvoslati kérelmében előterjesztett beszámítási kifogására egyik törvényi feltétel sem áll fenn, a felhozott ellenkövetelések jelentősen az elsőfokú ítélet meghozatala előtt jártak le. Emiatt az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett része felülbírálatánál az 5.520.273.Ft erejéig előterjesztett beszámítási kifogást figyelmen kívül hagyta. Az alperes a fellebbezésén kívül már az elsőfokú eljárásban is vitatta a felperes ... számú 4.163.872.Ft megfizetésére szóló késedelmi kamat számláját. Az elsőfokú eljárás során kirendelt igazságügyi könyvszakértő a kiegészített szakvéleménye (23.,
- tjk.) I. számú táblázatában részleteiben kimunkálta a késedelmesen teljesített számlaösszegekre, a késedelem időszakaira felszámítható, szerződés szerinti késedelmi kamatok összegeit. A kimunkált összegek egyenlege megegyezik a felperes késedelmi kamat számlája végösszegével. Ezért a megyei bíróság ennek megfizetésére jogszerűen kötelezte az alperest. Alaptalanul hivatkozott a fellebbezésben az alperes arra is, hogy az elsőfokú ítéletben meghatározott marasztalási összegből 2.577.409.Ft-ot a
- március
- napján ítéletet hozó Encsi Városi Bíróság a felperes részére már megítélt, így az anyagi jogerő szabálya (Pp.229.§
(1)bekezdés) folytán annak megfizetésére még egyszer nem kötelezhető. Az elsőfokú iratoknál
- sorszám alatt elfekvő helyi bírósági ítélet (1.P.20.252/2010/
- szám) szerint ugyanis a felperes által megelőzően érvényesített követelés nem a 2007-
- évi termeltetési szerződésből, hanem a
- évben, szóban növényvédő szerek adásvételére megkötött szerződésből eredt. Az alperes fellebbezésében a beszámítási kifogása részeként - az elsőfokú eljárásban elő nem adott - új tényként hozta fel, hogy a
- évben a repcetermését biztosítási káresemény érte, amely után járó 950.800.Ft kártérítési összeget a vagyonbiztosító az alperes helyett a felperes részére utalta. Az alperes fellebbezésében arra nem utalt, hogy ez a
- évi tény az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a tudomására. Így a Pp.235.§
(1)bekezdése III. fordulata szerint arra a fellebbezésében csak akkor hivatkozhatott, ha ez a tényállítás az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul, feltéve, hogy a tény elsőfokú előterjesztését alapos okból (Pp.141.§
(6)bekezdés) mulasztotta el. Az elsőfokú eljárás során a megyei bíróság a Pp.3.§
(3)bekezdése alapján az alperest részletesen tájékoztatta a bizonyítandó tényekről, egyben határidő megjelölésével felhívta a bizonyítási indítványai és nyilatkozatai előterjesztésére. (6. számú végzés) Ezért az alperes alapos és kimenthető ok nélkül mulasztotta el az elsőfokú eljárásban a 950.800.Ft repcekár kártérítési összegére vonatkozó ténybeli előadása, illetve ellenkövetelése előterjesztését. A kiegészített szakvélemény aggálymentes és egyértelmű megállapításai (Pp.182.§
(3)bekezdés) ellenére hivatkozott az alperes a fellebbezésében arra is, hogy az "B" Kft., valamint az "C" Kft. kötelezettekkel szembeni, felperesre engedményezett 2.833.083.Ft, illetve 400.200.Ft követeléseket a felperes késedelmesen írta jóvá. A szakvélemény (
- szám)
- számú alperesi kérdésre adott válaszában (
- oldal), valamint a
- számú táblázatban egyértelműen tartalmazza, hogy az engedményezett összegek kompenzálása a felperes számlájára érkezéskor megtörtént. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért az alperes a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni köteles a fellebbezésén lerótt fellebbezési illetéket, valamint a felperes másodfokú eljárás során felmerült, jogtanácsosi munkadíjból álló perköltségét. Ez utóbbi összegét az ítélőtábla Pp.75.§
(1)bekezdése szerint az általános forgalmi adó nélküli 180.000.Ft-ban határozta meg. G y ő r ,
- április
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró