Győri Ítélőtábla Gf.II.20.233/2011/
- A Győri Ítélőtábla a dr. Galavits Levente ügyvéd által képviselt felperesnek a BőszeMagyar Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság
- március
- napján kelt 1.G.40.116/2010/
- sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által 11.,
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét részben megváltoztatja és a 4/
- (07.28.) közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezi; míg ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét helybenhagyja. Mellőzi az elsőfokú ítélet perköltség viselésre vonatkozó rendelkezését, egyben kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 31.
- (Harmincegyezer-ötszáz) Ft első - és másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A cégnyilvántartásba a Cg.... cégjegyzékszám alatt bejegyzett "A" Termelőszövetkezet „va"
- június
- napja óta áll végelszámolás alatt, kijelölt végelszámolója "B". A végelszámoló
- július 12-én hívta össze a szövetkezet közgyűlését
- július
- napjára, a meghívóban napirendi pontként a korrigált végelszámolási nyitómérleg (1.) - , a számviteli törvény szerinti beszámoló (2.) - és a szövetkezet helyzetéről szóló tájékoztató (3.) elfogadását. 4.napirendi pontként a szövetkezet tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítésére vonatkozó döntés szerepelt. A közgyűlés megnyitását követően "B" végelszámoló ismertette a meghívóval kiküldött napirend szerinti beszámolókat. Majd a közgyűlés az 1., 2., 3/
- (07.28.) közgyűlési határozattal a végelszámolási nyitómérleget, a számviteli törvény szerinti beszámolót és a szövetkezet helyzetéről szóló végelszámolói tájékoztatót elfogadta. Ezt követően a végelszámoló meghatalmazott jogi képviselője tájékoztatta a közgyűlésen jelenlévőket, hogy a szövetkezet az ingatlanvagyont a helyi önkormányzatnak 3.484.360.Ft vételárért értékesíteni kívánja. Kitért arra is, hogy ez az érték eltér a végelszámoló által beszerzett,
- november 30-án kelt értékbecsléstől, amely szerint az ingatlanok piaci forgalmi értéke 18.362.000.Ft. A felperes szövetkezeti tag meghatalmazott jogi képviselője kérdésére a végelszámoló bejelentette, hogy az ingatlanvagyonból hat ingatlan megvételére "C" is ajánlatot tett 20 millió forint vételárat megjelölve. Ezt követően a jelenlévő szövetkezeti tagok - 11 igen és 1 nem szavazattal - a 4/
- (07.28.) közgyűlési határozattal úgy döntöttek, hogy az ingatlanokat a szövetkezet a helyi önkormányzat részére 3.484.360.Ft-ért értékesíti. A felperes a törvényi határidőn belül előterjesztett keresetében a
- július
- napján meghozott 1-4./
- (07.28.) közgyűlési határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. A közgyűlés szabályszerű megtartását részben azért vitatta, mert annak összehívása jogsértő volt, részben pedig azért, mert a közgyűlésen - a szövetkezetekről szóló
- évi X. törvény (Szvt.) 26.§
(1)bekezdés c/ pontja ellenére - nem került sor a napirend megállapítására. Ezen túl kifogásolta, hogy az elfogadott számviteli beszámoló - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv.tv.) 4.§
(2)bekezdése, 15.§
(3)bekezdése, illetve 18.§-a ellenére - nem a valós értéken tartalmazza a szövetkezeti vagyont, közte a vagyonhoz tartozó ingatlanok értékét. Mellékelte a megbízásából
- június
- napján készült értékbecslés okiratát, amely a szövetkezeti vagyonhoz tartozó helység 1-i ...,...; ...; ... és ... hrsz-ú ingatlanok végelszámolási eljárás alatti likvid értékét 64.170.000.Ft-ban határozta meg. Kiemelte, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ct.) 103.§
(1)bekezdése szerint a végelszámolás alatt álló cég vagyoni eszközeit csak szükség esetén kell értékesíteni. Tekintve, hogy mint a szövetkezeti vagyon túlnyomó többségével rendelkező üzletrész tulajdonos az Szvt.51.§
(3)bekezdése és 94.§
(1)bekezdése alapján igényt tarthat a végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközök felosztására, a szövetkezeti vagyonhoz tartozó ingatlanok piaci érték alatti értékesítése számára sérelmes. A 4/2010. (07.28.) közgyűlési határozat azzal is jár, hogy a közgyűlés a befektető tagok részjegyeinek értékét (árfolyamértékét) töredékösszegben határozta meg. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. A közgyűlés szabályszerűtlen összehívását és megtartását vitatta. Kiemelte, hogy a közgyűlésen elfogadott éves beszámolóban az ingatlanok - a Számv.tv. 57.§
(1)bekezdése szerint nyilvántartási értéken szerepelnek, amely nem azonos a Számv.tv. 57.§
(3)bekezdésében írt piaci értékkel. A piaci értéken nyilvántartás csak lehetőség, de nem kötelező. Egyébiránt vitatta a 4/
- közgyűlési határozattal értékesített ingatlanok felperes által megjelölt forgalmi értékét, mivel azok piaci értékét a megbízásából beszerzett
- november
- napján kelt értékbecslés 18.362.000.Ft-ban határozta meg. Azzal a kereseti érveléssel egyetértett, hogy a Ctv.103.§
(1)bekezdése szerint a végelszámolás alatt álló szövetkezet vagyoni eszközeinek értékesítése nem kötelező, azonban a vagyonelemek értékesítésére a végelszámoló részére a szövetkezet legfőbb szerve, a közgyűlés ad utasítást. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felperest az alperes perköltsége megfizetésére. A megyei bíróság a közgyűlés összehívását szabályszerűnek (Szvt.21.§
(2)bekezdés) értékelte. A napirendi pontok megállapításának elmaradására vonatkozó kereseti érvelést (Szvt.26.§
(1)bekezdés c/ pont) azért vetette el, mert a
- július
- napján megtartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a végelszámoló ismertette a napirendi pontok szerinti beszámolókat. Kifejtett álláspontja szerint nem szükséges, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza a meghívóban szereplő napirendi pontokat, elegendő: ha a jegyzőkönyvből egyértelműen kiderül, hogy a közgyűlés mely témákkal foglalkozik és az összevethető legyen a közgyűlési meghívóban szereplő napirendi pontokkal. A közgyűlési határozatok érdemét illetően a bíróság elfogadta az alperes azon védekezését, hogy a szövetkezeti ingatlanvagyont a Számv.tv. 57.§
(1),
(3)bekezdése alapján nem kötelező piaci értéken nyilvántartani, és a Számv.tv. 4.§
(2)bekezdéséből következően a valós értéken történő nyilvántartás követelményének a számviteli beszámoló egészének kell megfelelnie. A megyei bíróság kiemelte a végelszámolás számviteli feladatairól rendelkező 72/2006. (IV.3.) Kormányrendelet (Korm.rendelet) 7.§
(2)bekezdése azon rendelkezését, hogy a vagyoni eszközöket csak a végelszámolást lezáró mérlegben kell tételesen piaci értéken értékelni, míg az alperes szövetkezet esetében a végelszámolás folyamatban van. Az ingatlanvagyon értékesítésére vonatkozó felperesi keresetet a bíróság azért utasította el, mert a Ctv.103.§
(1)bekezdése alapján a végelszámoló a vagyonértékesítésre vonatkozó közgyűlési határozathoz kötve van. A vagyonértékesítésre vonatkozó határozat pedig nem döntött a befektetői részvények névértéke megállapításáról. Elsődlegesen az ítélet részbeni hatályon kívül helyezése, míg másodlagosan annak részbeni megváltoztatása és a keresetének való helyt adás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében már nem vitatta az elsőfokú ítéletnek a közgyűlés szabályszerű összehívására vonatkozó döntését. Egyéb kereseti érveit változatlanul fenntartva állította, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvben a napirendi pontok megállapítása betartandó előírás, melyre sem formailag, sem tartalmilag nem került sor a konkrét esetben. Jogsértőnek nevezte azt is, hogy a szövetkezeti (ingatlan) vagyon nyilvántartása - a Számv.tv. 4.§
(2)bekezdése ellenére - nem a valós értéknek megfelelően történik. Ismételten kérte az elsőfokú eljárásban már előterjesztett ingatlanforgalmi szakértői bizonyítás elrendelését a szövetkezet ingatlanvagyonára. Nyomatékosan és kiemelten kifogásolta az ingatlanvagyon értékesítéséről döntő 4/2010. (07.28.) közgyűlési határozatot. Álláspontja szerint a Ctv.103.§
(1)bekezdése vagyoni eszközök szükség esetén történő értékesítésére vonatkozó jogelvét a közgyűlés határozata sem sértheti, így a közgyűlés jogellenes döntéssel nem adhat utasítást a végelszámoló részére a vagyon értékesítésére. Amennyiben a végelszámolás befejezése előtt történik a vagyon értékesítése töredék áron, nem bír jelentőséggel a Korm.rendelet 7.§
(2)bekezdése alapján a vagyoni eszközök tételes piaci értékelése. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte az abban kifejtett indokokra figyelemmel. fellebbezett része Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.253.§
(3)bekezdés) tárgyaláson kívül (Pp.256/A.§
(2)bekezdés f/ pont) bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés részben az ingatlanvagyon értékesítésére vonatkozó 4/
- (07.28.) közgyűlési határozatot illetően alapos, egyebekben alaptalan. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból érdemben helyes jogkövetkeztetésre jutva tartotta alaptalannak a közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti keresetet az 1-3./
- (07.28.) közgyűlési határozatokra vonatkozóan; ezt meghaladóan azonban az ítélőtábla a kereset elutasításával nem értett egyet. Az Szvt.21.§
(2)bekezdése alapján a közgyűlést a napirend közlését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Az Szvt.22.§
(1),
(4)bekezdése törvényi lehetőséget ad arra, hogy a meghívóban közölt napirendi pontokat - a tagok 10%-a indítványára, avagy valamennyi tag egyhangú döntésére - további új napirendi pontokkal egészítsék ki. Ezekben az esetekben a meghívóban közölt napirendi pontok megváltoznak, kibővülnek. A napirendi pontok ilyen megváltozása esetén valóban garanciális jelentősége van, hogy a közgyűlés levezető elnöke az Szvt.26.§
(1)bekezdés c/ pontja alapján jegyzőkönyvbe rögzítse a meghívóval közölt és az utóbb kiegészített, megállapítható napirendi pontokat. A konkrét esetben a meghívóval közölt napirendi pontok Szvt.22.§
(1),
(4)bekezdése szerint nem változtak; ezért nem volt szükség arra, hogy a közgyűlés levezető elnöke az Szvt.26.§
(1)bekezdés c/ pontja alapján részleteiben megismételje a meghívóval közölt napirendi pontokat. Ugyanakkor a jegyzőkönyvből kitűnően a végelszámoló ismertette a napirendi ponthoz tartozó beszámolókat, amelyek kiküldése a közgyűlési meghívóval együtt megtörtént. A beszámolók ismertetéséből pedig kétségen kívül megállapítható volt a közgyűlés - előzetesen közöltekkel egyező - napirendje. Ezért a megyei bíróság a napirendi pontok megállapítása elmaradását kifogásoló kereseti érvelést helytállóan tartotta alaptalannak. Egyetértett a megyei bíróság által kifejtettekkel az ítélőtábla abban a kérdésben is, hogy - az alperes védekezésében kiemelt Számv.tv. 57.§
(1),
(3)bekezdései szerint - a szövetkezet számviteli beszámolójában (így: a végelszámolási nyitómérlegben is) helye van a vagyoni eszközök bekerülési (nyilvántartási) értéken nyilvántartásának, amely a Számv.tv.52-56.§aiban meghatározott értékcsökkenéssel (amortizációval) mérsékelt értéket jelent. A valós értéken nyilvántartás számviteli elvét (Számv.tv. 4.§
(2)bekezdés) ezért formálisan nem sértette a szövetkezet, tekintve, hogy az értékvesztési leírásokkal csökkentett bekerülési érték is valós értéknek minősül. A megyei bíróság - ugyan kellő indok nélkül, de - helyesen hagyta figyelmen kívül a felperes szakértői bizonyítás iránti indítványát. A közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perben ugyanis a bíróság reformatórius jogkörrel nem rendelkezik, azaz közgyűlési határozat tartalmát nem változtathatja meg. Így az adott esetben a felperesi indítványra lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeként nem állapíthatja meg a keresettel vitatott közgyűlési határozat szerinti ingatlanok piaci értékét a kirendelendő szakértő véleménye alapján. Ugyanakkor egyetértett az ítélőtábla a felperes kereseti - és fellebbezési érvelésével abban, hogy a 4/2010. (07.28.) ingatlanvagyon 3.484.360.Ft-ért értékesítésére vonatkozó határozat sérti a szövetkezeti tag felperes végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközök felosztására (a likvidációs hányadra) vonatkozó garanciális igényét; illetve a végelszámolási vagyonértékesítés szabályait. (Ctv.103.§
(1)bekezdés, 104.§
(1)bekezdés) Az Szvt. említett 94.§
(1)bekezdése alapján a szövetkezet végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközeit a tagok és a befektető tagok között - vagyoni hozzájárulásuk arányában - fel kell osztani és részükre ki kell fizetni. Így függetlenül a közgyűlési határozatok elfogadása során érvényesülő egy tag, egy szavazat elvétől (Szvt.23.§
(1)bekezdés) a szövetkezet vagyonából jelentősebb hányaddal részesedő tagnak alapvető joga figyelemmel kísérni és kontrollálni a végelszámolási vagyonértékesítés folyamatát. Alapvető joga az is, hogy kifogásolja: amennyiben a vagyonértékesítés nem a valós, a forgalomban helyben elérhető legmagasabb áron történik. A tag, illetve a befektető tag likvidációs hányada értékét ugyanis csak az határozza meg, hogy a végelszámolási értékesítés és a hitelezők bejelentett követelése kielégítését követően annak fedezetéül milyen összeg marad. A Ctv.103.§
(1)bekezdése szerint a végelszámoló a cég vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti, melyre - a cég legfőbb szerve, jelen esetben: a szövetkezet közgyűlése döntése esetén - nyilvános pályázat, illetve árverés esetén kerülhet sor. (Ctv.104.
(1)bekezdés) Ezen szabályokat összevetve a Ctv.99.§
(4)bekezdés azon rendelkezésével, hogy a végelszámolónak a vagyonértékesítéskor is (az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal) a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárnia, az a következtetés szűrhető le, hogy a szövetkezet önként elhatározott megszüntetése, a végelszámolás esetén sem lehet helye a vagyoni eszközök valós és a piaci folyamatokat szem előtt tartó ár alatti értékesítésére. Különösen így van ez, ha (mint a konkrét perbeli esetben) a közgyűlési határozatban megállapított értékesítési ár kevesebb, mint ötödrésze a szövetkezet által beszerzett ingatlanforgalmi értékbecslésben meghatározott piaci értéknek; és az ingatlanok egy része vételére - mintegy hatszoros áron áll rendelkezésre ajánlat. Nem maradhat figyelmen kívül az sem, hogy sem a közgyűlési határozat, sem pedig a közgyűlés jegyzőkönyve nem tartalmazza indokát a piaci értékbecslésben szereplő ár alatti - illetve a külső ajánlatot figyelmen kívül hagyó értékesítésre. A likvidációs hányadra vonatkozó alapvető tagsági jog (Szvt.94.§
(1)bekezdés) nyilván arra is kiterjed, hogy a végelszámolás alatt álló szövetkezet indokolja a tagi igényt érintő értékesítési árat. Az ugyan nem kétséges, hogy az Szvt.20.§
(1)bekezdése alapján a vagyonértékesítésről, az értékesített vagyonelemekről és az értékesítési árról a szövetkezet közgyűlése határoz, azonban ez a határozat nem sértheti a fent kifejtett elveket, a szövetkezeti tag likvidációs hányadra vonatkozó alapvető tagsági jogát és a valós, piaci értéken történő vagyonértékesítés elvét. Ez utóbbi elérhető, amennyiben erre irányuló tagi indítványra (Szvt.22.§
(1)bekezdés), avagy enélkül is a szövetkezet a Ctv.104.§
(1)bekezdése alapján a vagyoni eszközök nyilvános pályázat, árverés útján történő értékesítéséről határoz. Annak elfogadása esetén, hogy a szövetkezet közgyűlése mindenféle korlát nélkül határozhat a szövetkezeti vagyon értékesítéséről, megszünteti a nyilvánvalóan ár alatti értékesítés polgári jogi eszközökkel történő kifogásolhatóságát. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a 4/2010. (07.28.) közgyűlési határozatot az Szvt.18.§
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte; míg ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét helybenhagyta. A fellebbezés részben eredményre vezetett, így a jogerős másodfokú határozat folytán az ítélőtábla a pervesztesség-pernyertesség arányát azonos mértékben állapította meg. Ezért a felperes igényt tarthat a lerótt 27.000.Ft kereseti - és 36.000.Ft fellebbezési illeték fele részére, azaz 31.500.Ft-ra, melynek megfizetésére az ítélőtábla az alperest kötelezte. (Pp.78.§
(1)bekezdés) A további lerótt illetékből és ügyvédi munkadíjból álló perköltségüket a felek a Pp.81.§
(1)bekezdése alapján maguk tartoznak viselni. G y ő r ,
- március
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró