A határozat elvi tartalma: A polgári jogi kártérítési felelősség fennállása feltételeinek bizonyítása. 1959. IV. Tv. 318. §
(1)Pfv.VIII.22.242/2011/4.szám A Kúria a dr. Tóth Edina ügyvéd (...) által képviselt felperesnek (...) a dr. Szabó Tünde ügyvéd (...) által képviselt alperes (...) beavatkozó részéről támogatott, a ... Ügyvédi Iroda (...; ügyintéző: dr. Tóth Balázs ügyvéd) által képviselt alperes (...) alperes ellen kártérítés iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 24.P.85.233/
- számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
- május 27-én 56.Pf.630.456/2011/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen beavatkozónak 5.000 (Ötezer) forint + ÁFA perköltséget. A felperes személyes költségmentessége folytán a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. le meg nem a rótt I n d o k o l á s : A felperes a Somogy Megyei Bíróság 2.Pf.21.706/2004/
- számú jogerős ítélete ellen a felülvizsgálati kérelmét személyesen terjesztette elő, pártfogó ügyvéd kirendelését kérte. A Legfelsőbb Bíróság a Pfv.E.20.659/2005/
- számú végzésével a felperes részére pártfogó ügyvédként a jelen per alperesét rendelte ki, egyben 30 nap határidő tűzésével a jogkövetkezmények terhével felhívta, hogy a jogszabályok előírásainak megfelelő felülvizsgálati kérelmet terjesszen elő. Az alperes
- június 7-én nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmet, egyidejűleg - a határidő elmulasztása miatt - igazolási kérelmet terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a
- június 13-án kelt Pfv.E.20.659/2005/
- számú végzésében a felperes igazolási kérelmének nem adott helyt, s a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. A felülvizsgálati kérelem határidőben való előterjesztésének elmulasztása miatt a felperes
- október 7-én kelt levelében felszólította az alperest kártérítés fizetésére, a kártérítés összegét egyezségi ajánlatként 300.000 forintban jelölte meg. A felperes
- január 14-én benyújtott keresetében 1.010.000 forint vagyoni és nem vagyoni kártérítés, valamint kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését a Ptk. 318.§, 339.§, 474.§
(2)bekezdésére, a 360.§
(1)bekezdésére, továbbá az 1998. évi XI. törvény 3.§
(2)bekezdésére hivatkozással. Álláspontja szerint a jogorvoslati lehetőség alperes részéről történt elmulasztása kártérítési következménnyel jár. A bíróság a Ptk. 359.§-a alapján mérlegelheti a kár összegszerűségét. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes a per iratait a részére nem adta át, így kénytelen volt azok másolatát a Legfelsőbb Bíróság polgári kezelőirodáján beszerezni. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel élt, azonban a felperes felróható magatartására nem hivatkozhatott. A bírói gyakorlat alapján a késedelmesen benyújtott irat önmagában nem alapozza meg a kártérítést, hiszen a jogerős ítélettel elbírált ügyben nem igazolt, hogy a felülvizsgálat a felperesnek megfelelő, kedvező eredménnyel zárult volna. Ezért bizonyítottságról nem lehet szó. Álláspontja szerint nincs olyan jogellenes magatartás, amelynek következtében a felperest kár érte volna, s a felperes a követelése összegszerűségét sem igazolta. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy az alapperben a pertárgyérték 100.000 forint volt, és peren kívül a felperes 300.000 forintot kért az alperestől minden indok nélkül. A beavatkozó az alperes ellenkérelmével egyezően kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A Ptk. 318.§
(1), 339.§
(1)bekezdéseire és a Pp. 164.§
(1)bekezdésére utalással kifejtette, hogy a kártérítés általános szabályai értelmében a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben a felperesnek kárt okozott, valamint a kár összegszerűségét. Megállapította, hogy a felperes - a bíróság felhívása ellenére - a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. A kár összegszerűsége vonatkozásában önmagának is ellentmondó nyilatkozatokat tett. A felperesi kereset összegszerűsége konkrétan kidolgozásra nem került, abból nem állapítható meg, hogy az ténylegesen milyen tételekből tevődik össze. A bíróság megítélése szerint nem hagyható figyelmen kívül az okozati összegfüggés körében az a körülmény sem, hogy a felülvizsgálati kérelem kimenetele bizonytalan, így nem állapítható meg a kár bekövetkeztének a ténye sem. A kifejtett álláspontjának megfelelően nincs helye a Ptk. 359.§
(1)bekezdésében foglalt szabály alkalmazásának. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - lényegében annak helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A felperes a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelemének megfelelő ítélet meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok megsértették a Ptk. 339.§-át, a 359.§- t, a 355.§
(1)és
(3)bekezdését, a Pp. 3.§
(3)bekezdését és a 177.§-át. Előadta, hogy a jogorvoslati lehetőség elvesztése miatt a felperest számításai szerint 1.010.000 forint összegben kár érte, legalább ilyen összegű kártérítés megítélésére számíthatott volna. Sérelmezte, hogy a bíróságok a keresetét azon indokkal utasították el, hogy nem jelölte meg pontosan és nem bizonyította a vagyoni kárigénye összegét és mibenlétét, és ennek hiányában általános kártérítés sem ítélhető meg. Előadta, hogy az eljárás során képviselője csatolta a felperes
- május 31-én kelt levelét, mely részletesen tartalmazza az alperes által elkövetett jogszabálysértéseket, amelyre a keresetét alapozta. A levél
- oldala sorolja fel a vagyoni kárait. Álláspontja szerint a kártételek közül legalább a használatból kiesett földsáv, termékkiesés kérdésében szakértőt kellett volna kirendelnie az elsőfokú bíróságnak, vagy felhívni tájékoztatási kötelezettsége körében a szakértő kirendelésének szükségességére. A bíróság mulasztásával megsértette a Pp. 3.§
(3)bekezdését. Sérelmezte továbbá, hogy az eljárt bíróságok az összegszerűség hiányossága miatt utasították el a keresetet, azonban a jogalap kérdésében „nem nyilatkoztak". A bíróság megsértve a Ptk. 355.§
(4)bekezdését meg sem kísérelte a károkozás előtti helyzetbe hozni, legalább egy kisebb összegű kártérítés megítélésével. A beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet helyes ténymegállapítására és jogi indokaira tekintettel annak hatályában fenntartására irányult. Álláspontja szerint a bíróságok az anyagi és az eljárási jogszabályoknak megfelelően hozták meg az ítéletet. A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a megjelölt okokból a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A Kúria a jogerős ítélet indokolásával egyetértve a felülvizsgálati kérelem indokaira tekintettel a következőket emeli ki. A polgári jogi kártérítési felelősségnek [Ptk. 339.§
(1)bekezdés, Ptk. 318.§
(1)bekezdés] négy, egymással összefüggő feltétele van; a jogellenesség, a felróhatóság, a kár, valamint az okozati összefüggés a felróható magatartás és a kár között. Ha ezen feltételek közül valamelyik hiányzik a Ptk. 339.§
(1)bekezdése alapján a kártérítési felelősség megállapítására nincs lehetőség. A törvényhelyből - amely szerint: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható." - következik, hogy a felperesnek kell bizonyítania a magatartás jogellenes voltát, a kárt, és a kettő közötti okozati összefüggést. A felülvizsgálati kérelem indokaival szemben az eljárt bíróság megalapozottan döntött a kereset jogalapja kérdésében. A bíróság ítéletében helyesen állapította meg, hogy a felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére nem bizonyította a károkozás tényét és az okozati összefüggést. A törvényi tényállási elemek egyikének hiánya is a kártérítési felelősség kizárását eredményezte. A felperes követelése összegének a konkrét kidolgozása nem történt meg. Nyilvánvalóan nem elégséges a kár bekövetkezésének és az okozati összefüggés fennállásának a bizonyítására annak előadása, hogy „a felperest számításai szerint 1.010.000 forint összegű kár érte". A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 2010. május 31-én kelt és a felperes pártfogó ügyvédjéhez címzett levél tartalmát a bíróság helyesen értékelte úgy, hogy a felperes a korábbi felhívásoknak nem tett eleget. Nem állapítható meg az sem, hogy az egyes igények, így például a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a „Baranya Megyei Bíróságon meg nem ítélt 158.849 forint" miként kapcsolódik a jelen perbeli jogvitához, az alperes magatartásához. Ezért az elsőfokú bíróság indokoltan, a Pp. 141.§
(6)bekezdésére történt ismételt figyelmeztetés mellett a 24.P.85.233/2010/6. számú végzésében a Pp. 3.§
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatta a felperest a bizonyítási teherről, a bizonyítandó tényekről. A felülvizsgálati kérelemben előadottaktól eltérően a bíróság tájékoztatási kötelezettsége körében egyéb mulasztás sem történt. A bíróság szakértőt akkor rendel ki, ha a perben jelentős tény, vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik. A perbeli esetben a károkozás ténye és az okozati összefüggés bizonyításának hiányában a Pp. 177.§
(1)bekezdése szerinti szakkérdés nem merült fel, és ezért a felperes részéről állított okból a Pp. 3.§
(3)bekezdésének megsértéséről nem lehet szó. Kártérítés iránti igény esetében elengedhetetlen a kár bekövetkezésének a bizonyítása. Ezért téves az a felperesi álláspont is, amely szerint „a perbeli ügyben helye lett volna legalább egy kisebb összegű kártérítés megítélésének". A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért a felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerinti alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a beavatkozó felülvizsgálati perköltsége megfizetésére [Pp. 83.§
(1)bekezdés]. A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI.26.) IM. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel. Budapest,
- április
- dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., dr. Senyei György bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző