Pf.20561/2011/11 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.561/2011/

1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Tihanyi Lívia ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Fónagy Krisztina jogtanácsos által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III.rendű, a személyesen eljáró IV.rendű alperes neve (IV rendú alperes címe) IV. rendű, a dr. Koller Domonkos ügyvéd által képviselt V.rendű alperes neve (V.rendű alperes címe) V. rendű, VI.rendű alperes neve (VI.rendű alperes címe) VI. rendű, a dr. Somos Tímea ügyvéd által képviselt VII.rendű alperes neve (címe) VII. rendű, a személyesen eljáró VIII.rendű alperes neve VIII. rendű, IX.rendű alperes neve IX. rendű (mindketten alperesek címe szám alatti lakosok), X.rendű alperes neve X. rendű, XI.rendű alperes neve XI. rendű (mindketten alperesek címe szám alatti lakosok), XII.rendű alperes neve (XII.rendű alperes címe) XII. rendű, XIII.rendű alperes neve (XIII.rendű alperes címe) XIII. rendű, XIV. rendű alperes neve (XIV. rendű alperes címe) XIV. rendű, a dr. Herke Csongor ügyvéd által képviselt XV.rendű alperes neve (XV.rendű alperes címe) XV. rendű alperesek ellen - tulajdonjog megállapítása iránt a Somogy Megyei Bíróságon indított perében a
2. április
3. napján kelt 24.P.21.797/2009/
4. sorszámú ítélet, valamint a
5. július
6. napján kelt 24.P. 21.797/2009/
7. számú kiegészítő ítélet ellen az V. és VI. rendű alperesek által
8. és
9. szám alatt benyújtott, és
10. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, és azt állapítja meg, hogy a felperest házastársi vagyonközösség és vétel jogcímén a ....helyrajzi szám alatt nyilvántartott P. Sz.utca .... szám alatti belterületi ingatlan tekintetében 58/100, míg a b..i ....helyrajzi számon nyilvántartott zártkerti ingatlan tekintetében 55/100 tulajdoni hányad illeti meg. A p. .. és ...helyrajzi számon nyilvántartott P., K. utca ... szám alatti belterületi ingatlanok tekintetében a tulajdonjog megállapítására irányuló keresetet elutasítja. Megállapítja, hogy a .....forgalmi rendszámú (3.174.000 forint értékű) személygépkocsi ¼ tulajdoni hányada öröklés jogcímén az V. rendű alperest illeti. A Kormányhivatal Földhivatalát azzal a tartalommal keresi meg, hogy a p..... helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan 58/100 illetőségére a felperes (felperes neve, .) tulajdonjogát jegyezze be, amelynek következtében a megillető tulajdoni hányad 42/100-ra csökken. H.S.-t (címe) A Kormányhivatal Földhivatalát azzal a tartalommal keresi meg, hogy a b. helyrajzi számon nyilvántartott belterületi ingatlan 55/100 illetőségére a felperes (címe.) tulajdonjogát jegyezze be, amelynek következtében a H.S.-t (címe) megillető tulajdoni hányad 45/100-ra csökken. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az V. rendű alperesnek 700.000 (hétszázezer) forint, a VI. rendű alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint elsőfokú eljárásban felmerült költséget. A felperes által az államnak fizetendő le nem rótt elsőfokú eljárási illeték összegét 675.000 (hatszázhetvenötezer) forintra felemeli, míg a IV. és V. rendű alperesek által fizetendő eljárási illeték összegét a IV. rendű alperes esetében 100.000 (egyszázezer) forintra, míg az V. rendű alperes esetében 125.000 (egyszázhuszonötezer) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, valamint a IV.-V. rendű alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak - a K. T Gazdasági Hivatalának felhívására - a felperes 80.250 (nyolcvanezer-kettőszázötven) forint, a IV. rendű alperes 10.000 (tízezer) forint, az V. rendű alperes 16.750 (tizenhatezer-hétszázötven) forint állam által előlegezett költséget. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az V.-VI. rendű alpereseknek 300.000 (háromszázezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. Kötelezi a felperest és az V. rendű alperest, hogy fizessenek meg az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - a felperes 765.000 (hétszázhatvanötezer) forint, az V. rendű alperes 135.000 (egyszáz-harmincötezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
11. szeptember hónapjától élettársi kapcsolatban, majd
12. október
13. napjától házasságban élt H.S.-al. Az
14. szeptember
15. napján megkötött adásvételi szerződéssel a felperes H.S. korábbi házastársától 500.000 forint vételárért megvásárolta a P. F.utca ...szám alatti lakásingatlan ½ tulajdoni illetőségét. A házastársak
16. június
17. napján 1.100.000 forint vételárért vásárolták meg a b..... helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant, amelyen az
18. június
19. napján kelt vállalkozási szerződéssel 7.100.000 forint bekerülési költséggel üdülő épületet építtettek. A felperes szülei az építkezés költségéhez 2.000.000 forintot ajándékba adtak a felperesnek.
20. január
21. napján került a felperes és H.S. tulajdonába a p......helyrajzi szám alatt nyilvántartott P. Sz. u. .... szám alatti ingatlan, amelyre az ugyanezen a napon kelt vállalkozási szerződéssel 10.520.000 forint bekerülési költség mellett lakóingatlant építtettek. Az ingatlan vételára 2.600.000 forint volt. Az építkezés során felhasználták a közös tulajdonukban állt P. F.u. szám alatti lakás értékesítéséből származó vételárat, valamint a felperes szülei által a felperesnek ajándékba adott 3.125.000 forintot. H.S.
22. március
23. napjától tevékenységet folytatott, és egyszemélyes irodaként alapította meg az... Irodát. Az iroda
24. nyarán megvásárolta a p.helyraji számon nyilvántartott P. K. utca ..szám alatti lakásingatlant, valamint a p... helyrajzi számon felvett P., .K. utca .. szám alatti garázs 3038/31785 tulajdoni illetőségét.
25. június
26. napján került a házastársak tulajdonába a .....forgalmi rendszámú BMW típusú gépjármű, amelyet
27. június
28. napján értékesítettek. Az
29. december
30. napján alapított J. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-ben a felperes édesapja, F.Z. 500.000 forint, a felperes 1.000.000 forint , H. S. 3.500.000 forint, míg a H. S. Iroda 10.000.000 forint névértékű üzletrésszel rendelkezik. H. S. a VI. rendű alperessel házasságon kívüli kapcsolatot létesített, amelyből
31. június
32. napján született meg az V. rendű alperes. A felperes és H.S. házassági életközössége
33. július
34. napjáig állt fenn. H.S.
35. július
36. napján elhunyt, törvényes örökösei a IV. és V. rendű alperesek. A H. S. Iroda
37. augusztus
38. napján jogutód nélkül megszűnt. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes tulajdonát képező p.-i ingatlan 618/1000 illetősége vétel és házastársi együttszerzés jogcímén; a a b.-i zártkerti ingatlan 45/71 illetősége vétel és házastársi együttszerzés jogcímén; a p.-i belterületi ingatlan ½ illetősége házastársi együttszerzés jogcímén; a p.i belterületi ingatlan 1519/31785 illetősége házastársi együttszerzés jogcímén - azzal, hogy a két utóbbi ingatlant terhelő, a III. rendű alperes javára bejegyzett jelzálogjog változatlan tartalommal fennáll -, továbbá a felperes tulajdonát képezi a J.Kft. üzletrészének 725/1500 arányú illetősége házastársi együttszerzés jogcímén. Megállapította továbbá, hogy a P.-i ingatlan teremgarázsában található .... rendszámú BMW 520-as típusú gépjármű, a marokfegyver tartozékokkal, az ....Bank Zrt. által kezelt 1.655.795 forint 1/2 része, valamint az ítéletben tételesen felsorolt további ingóságok ½ része a felperes tulajdonát képezi házastársi együttszerzés jogcímén, míg a további, ugyancsak nevesített ingóságok kizárólagos tulajdonosa a felperes ajándék jogcímén. A felperes keresetét ezt meghaladóan, az V. rendű alperes viszontkeresetét pedig teljes egészében elutasította. Rendelkezett az elsőfokú eljárás költségeinek viseléséről, továbbá megkereste a P. és a K. Földhivatalt, valamint a cégbíróságot a jogváltozások átvezetése érdekében. Az elsőfokú bíróság F. Z.né tanúvallomása, valamint a csatolt okiratok alapján bizonyítottnak találta, hogy a felperes a b.-i ingatlan építésének költségeire a szüleitől 2.000.000 forint juttatást kapott, illetve a P.-oé ingatlan építésénél felhasználták a felperes szüleitől ajándékba kapott 3.125.000 forintot. E juttatásokra figyelemmel - alapul véve az építkezések igazolt műszaki-bekerülési költségét - azt állapította meg, hogy a felperes az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől eltérően a b.i ingatlan 45/71, míg a P.-i ingatlan 618/1000 tulajdoni illetőségével rendelkezik. A felperes és a H. S. korábbi házastársa által a P.-i ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján nem találta bizonyítottnak az V. és VI. rendű alpereseknek azt az állítását, hogy a P.-i, ingatlan megvásárlása és felépítése során H.S.a F.utcai ingatlan eladásából származó 6.000.000 forintot, mint különvagyonát használta fel. Azon nem vitatott tényre figyelemmel, hogy H.S. az irodát a házassági együttélés időszakában alapította, az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a házassági életközösség megszakadásakor megvolt, és az iroda megszűnésekor is meglévő aktív és passzív vagyon ½ részének tulajdonosa a felperes házastársi együttszerzés jogcímén. Erre figyelemmel megállapította, hogy a P.-i belterületi ingatlan ½ illetősége, illetve a P.-i garázsingatlan tulajdoni illetősége - a III. rendű alperes jelzálogjogával terhelten -, továbbá a lakásingatlanban található ingóságok ½ illetősége a felperes tulajdona. A IV. és V. rendű alperesek elismerésére figyelemmel határozta meg a felperes különvagyonát képező ingóságok körét, illetőleg rögzítette azokat az ingóságokat, amelyek ½ tulajdoni illetőségét házastársi vagyonközösség jogcímén a felperes megszerezte. A J.Kft.
39. május
40. napján módosított társasági szerződésének 6./ pontja alapján a társaság 15.000.000 forintos törzstőkéjét figyelembe véve állapította meg, hogy a felperes az üzletrész 225/1500 tulajdoni illetőségét házastársi vagyonközösség jogcímén megszerezte. Nem találta ugyanakkor bizonyítottnak, hogy a p.-i. ingatlanokat H.S. a házastársi közös vagyonból vásárolta, így ezen ingatlanok tekintetében a felperes tulajdonjog megállapítására irányuló keresetét elutasította. A
41. június
42. napján kelt adásvételi szerződés alapján úgy foglalt állást, hogy a személygépkocsi az életközösség megszakadásának időpontjában nem állt a felperes és H.S.tulajdonában, ezért az V. rendű alperesnek a gépjármű ¼ illetőségének megállapítására irányuló viszontkeresetét elutasította. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása érdekében az V. és VI. rendű alperesek fellebbeztek. Fellebbezésükben kérték, hogy a másodfokú bíróság a p.-i ingatlan, a b.-i zártkerti ingatlan, a p.-i belterületi ingatlan, illetve a p.-i ingatlan tekintetében a felperes tulajdonjog megállapítására irányuló keresetét utasítsa el, míg az V. rendű alperes viszontkeresetét teljesítve állapítsa meg, hogy a gépjármű helyébe lépett személygépkocsi ¼ része öröklés jogcímén az V. rendű alperes tulajdonát képezi. Álláspontjuk szerint a felperes a P. ingatlan, valamint a B. ingatlan tekintetében különvagyoni beruházásait nem bizonyította. Változatlanul kérték tanúként meghallgatni H.S. édesanyját, aki nemcsak H.S. különvagyoni beruházásairól tud nyilatkozni, hanem a felperes különvagyoni igényét is megfelelően cáfolni tudja. A H.S. Iroda vagyonával kapcsolatosan tévesnek találták az elsőfokú bíróságnak azt a döntését, amellyel az ügyvédi iroda vagyonához tartozó egyes vagyonelemeket, így két ingatlant kiemelt, és azok tekintetében a felperes ½ tulajdoni illetőségét állapította meg. A házastársi közös vagyon részét ugyanis nem az iroda (aktív) vagyona képezi, hanem az iroda tagjainak részesedése annak vagyonából, amely értelemszerűen az iroda, mint jogi személy tartozásait is tartalmazza. Az alapító okirat rendelkezéseit is szem előtt tartva az iroda megszűnéskori vagyonából elsődlegesen a tartozásokat kell kiegyenlíteni, és az ezt követően fennmaradó vagyont kell felperesnek, illetve H.S. örököseinek az iroda vagyonából megtestesített rész szerint felosztani. Fellebbezésükben hivatkoztak arra is, hogy
43. június
44. napján a felperes és H. S. a személygépkocsit elcserélte egy személygépkocsira, így ennek 1/4 része képezi az V. rendű alperes tulajdonát öröklés jogcímén. Kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság a VI. rendű alperes részére elsőfokú perköltséget nem állapított meg, annak ellenére, hogy a felperes a VI. rendű alperest a K.-i utcai ingatlanokat érintő kereseti kérelem kapcsán vonta perbe, amely kereseti kérelem tekintetében pervesztes lett. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés részben alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást módosítja annyiban, hogy a felperes szülei a b.-i építése során 740.000 forintot, míg a P.-i ingatlan építéséhez 2.000.000 forintot adtak ajándékba a felperesnek. Kiegészíti ugyanakkor a tényállást a peres felek között korábban folyamatban volt peres eljárások, valamint a közjegyzői iratok tartalma alapján az alábbiakkal: A felperes és H.S. házasságát a Városi Bíróság a
45. augusztus
46. napján kelt ítéletével felbontotta. Határozatát a Megyei Bíróság a
47. március
48. napján kelt . sorszámú ítéletével - az indokolás és perköltség viselésére vonatkozó rendelkezések részbeni módosítása mellett - helybenhagyta. A személygépkocsi
49. június
50. napján történt értékesítésével egyidejűleg a felperes és H.S. az értékesítésből származó 3.174.000 forint vételárért megvásárolta a személygépkocsit, amelyet jelenleg is birtokában tart. H.S.
51. május
52. napján végintézkedést tett, amelyben a P. ingatlant, és az ahhoz tartozó, a H.S. Iroda tulajdonában álló ingatlanrészeket, illetve a P.K.utcai ingatlant és az ahhoz tartozó gépkocsi beállót az V. rendű alperesre, az ingatlanok haszonélvezeti jogát pedig a VI. rendű alperesre hagyta. A végintézkedés a további ingatlanok és az ingó vagyon tekintetében rendelkezést nem tartalmaz. A végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt a IV. rendű alperes által indított keresetet a Megyei Bíróság ...számú ítéletével elutasította. Határozatát a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.134/2010/
53. számú ítéletével helybenhagyta. O.-né dr. B. M. a
54. február
55. napján kelt ...... számú végzésével a H.S. hagyatéki ügyében indult eljárást a házastársi közös vagyon megosztása iránti per jogerős befejezéséig függőben tartja. A H.S. Iroda végelszámolásáról készült záró jegyzőkönyv - az iroda ingó és ingatlan vagyonának felsorolása mellett - tartalmazza, hogy a házi pénztárban 205.685 forint található, az iroda vállalkozói számlájának negatív egyenlege
56. november 5-én 3.023.512 forint volt, devizaszámlájának egyenlege 3.760,03 Euro, devizakölcsön számláján pedig a zároláskor 69.016,89 svájci frank hitelt tartottak nyilván. Az így módosított és kiegészített tényállásra is tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól részben eltérő jogi következtetéseket vont le. A Csjt.
57. §-ának