Pfv.22132/2011/7 – Kúria

(3),

1. IV. Tv.
2. §

(2)Pfv.VIII.22.132/2011/7.szám A Kúria a dr. Máté Ildikó ügyvéd (...) által képviselt felperesnek (felperes címe) a ... Ügyvédi Iroda (...; ügyintéző: dr. Tibold Csaba ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes (I.rendű alperes címe) és II.rendű alperes (II.rendű alperes címe) ellen haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb iránt a Győri Városi Bíróság előtt P.22.852/

1. számon megindított, és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
2. június 30án 1.Pf.20.294/2011/
3. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
4. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet a per főtárgya és a felperest az I. rendű alperes javára másodfokú perköltség fizetésére kötelező rendelkezése tekintetében hatályában fenntartja. Az illetékfizetésre vonatkozó rendelkezését részben hatályon kívül helyezi és kötelezi a felperest, hogy 8 nap alatt leletezés terhe mellett rójon le az elsőfokú iratoknál további 3.000 (Háromezer) forint fellebbezési illetéket. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 5.000 (Ötezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget. A felperes a saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a perben nem álló ..., ... és ... bérbeadók, valamint az alperesek mint bérlők között
5. április 5-én különböző ...i, illetve ...i földterületekre tíz évre szóló földbérleti szerződések jöttek létre. A bérleti díj 20 kilogramm búza/aranykorona, a díjfizetés határidejét nem jelölték meg a szerződésekben. A haszonbérleti szerződésekkel érintett ingatlanokat a felperes megvásárolta. A peres felek között
6. február 27-én létrejött megállapodás szerint az alperesek mint haszonbérlők a bérleti díjat nem terményben, hanem készpénzben fizetik 4.500 forint/mázsa mértékben. A megállapodásban rögzítették, hogy a
7. évre járó bérleti díj átadása a megállapodás aláírásának napján megtörtént. Az alperesek a
8. évre esedékes haszonbérleti díjat
9. októberében, a
10. évre esedékes díjat
11. január 22-én fizették meg a felperesnek. A felperes először az I. rendű alpereshez címzett felszólítást követően
12. október 22-én a Ptk. 457.§

(2)bekezdése c) pontja alapján, majd ismételten,

1. január 21-én kelt levelében amelyet a
2. január 6-án kelt felszólítás előzött meg - írásban felmondta a haszonbérleti szerződéseket. Az alperesek az azonnali hatályú felmondást nem fogadták el. A felperes elsődleges kereseti kérelmében a haszonbérleti szerződések semmisségének megállapítását kérte. Álláspontja szerint a haszonbérleti szerződésekben a szerződés lényeges tartalma, így a haszonbérleti díj mértéke valamint a bérfizetés időpontja nincs írásba foglalva. Mivel a szerződéseket az alakiság megsértésével kötötték, a Ptk. 217.§

(1)bekezdése alapján - figyelemmel a Ptk. 218.§

(1)bekezdésben foglaltakra -, semmisek. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a haszonbérleti szerződések azonnali hatályú felmondása érvényes. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság a P.22.852/2009/

1. számú végzésével az ...i .... és .... helyrajzi számú ingatlanokat érintő haszonbérleti szerződések, így a II. rendű alperes vonatkozásában a pert elkülönítette és a per tárgyalását felfüggesztette a Győr-MosonSopron Megyei Bíróság előtt folyamatban lévő P.20.119/
2. számú per jogerős befejezéséig. Az I. rendű alperes által bérelt ...i földterületek tekintetében a felperes keresetét a
3. sorszámú ítéletével elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A szerződés semmissége kérdésében kifejtette, hogy a peres felek jogszabályi kötelezettségüknek megfelelően a szerződést írásba foglalták és annak lényeges tartalmát megállapították [Ptk. 452.§]. A Ptk. 455.§

(1)bekezdése szerint a haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni. Ez a szabály pótolja a szerződéses rendelkezés elmaradását. Nem osztotta a haszonbér mértéke meghatározatlanságára vonatkozó fellebbezési érvelést sem, mivel az általános szokás szerint a haszonbér évi összege került megállapításra a szerződésben, mely ténnyel a felek is tisztában voltak. Ennek megfelelően történt a teljesítés, illetve ennek megfelelően érvényesítette a felperes a követelését. A felmondás érvényessége körében kifejtette, hogy rendkívüli felmondásnak a Ptk.-ban tételesen felsorolt esetekben van helye. Így a Ptk. 457.§

(2)bekezdés c) pontja értelmében azonnali hatályú felmondásra ad okot a haszonbér vagy a közterhek megfizetésének az elmulasztása. E felmondási ok megvalósulásának azonban feltétele egyrészt a késedelembeesés utáni fizetési felszólítás, másrészt megfelelő határidő biztosítása a haszonbér megfizetésére. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli esetben a felek a szerződéseket 2004. április 5-én kötötték, ebből következően a szerződés egyéves lejáratának időpontja április 5-e. A haszonbér megfizetése ezen időpont után vált esedékessé [Ptk. 455.§

(1)bekezdés]. A felperes a

1. évi haszonbérleti díjat
2. januárjában már követelte, holott annak esedékessége csak
3. április
4. napját követően nyílt meg. A
5. évre esedékes haszonbérleti díjat az esedékességet követően,
6. októberében igényelte, azonban felszólítása nem tartalmazott figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a megadott határidő elmulasztása esetén a felperes a határozott időre kötött szerződést azonnali hatállyal fel kívánja mondani. A Ptk. 457.§

(2)bekezdése szerinti mindhárom felmondási ok esetében a bírói gyakorlat (Pfv.E.21.084/2005/2.) megköveteli az ok jellegéhez igazodó figyelmeztetést. Mivel a felperes felhívása sem az alperes által fizetendő haszonbér összegét, sem az azonnali felmondás kilátásba helyezését nem tartalmazta, joghatását illetően figyelmeztetésnek tekinthető, ami nem felel meg a Ptk. 457.§

(2)bekezdés c) pontjában foglaltaknak. Ezért nem alapozza meg a haszonbérleti szerződés érvényes felmondását. A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a ... felperesi jogelőd és az I. rendű alperes közötti haszonbérleti szerződés semmis, másodlagosan, hogy a haszonbérleti szerződés felmondása érvényes. A semmisséggel kapcsolatban ismételten előadta, hogy a szerződések a Ptk. 217.§ és 218.§ hivatkozott rendelkezéseibe ütköznek. Ezen túlmenően a Ptk.

1. § megsértésére is hivatkozott. Álláspontja szerint egyrészt téves az az ítéleti álláspont, amely szerint a haszonbérleti díjak mindig utólag esedékesek, másrészt a visszterhes szerződéseknél a törvény abból indul ki, hogy a felek egyidejűleg teljesítenek [Ptk. 280.]. Szerződéses kikötés hiányában bármelyik fél felszólíthatja a másik felet a teljesítésre. Az adott esetben a haszonbérleti díj teljesítése nem történt meg a hivatkozott felszólító levelek alapján, így a Ptk. 280.§-ára is figyelemmel, a
2. január 21-én kelt levelében közölt azonnali hatályú felmondás jogszerű és érvényes volt. Végül a felperes sérelmezte a jogerős ítélet fellebbezési illetékre vonatkozó megállapítását, mely - álláspontja szerint - az Itv. 40.§, illetőleg 46.§-aiba ütközik: A másodfokú bíróság ítélete indokolásában rögzítette, hogy a fellebbezésén nem a Pp. 24.§

(1)bekezdés c) pontja szerint számított illetéket rótta le. Ezzel szemben, amennyiben a szerződésben írt haszonbér (20 kg búza/aranykorona) egy évre vonatkozik, az éves haszonbér összege 141.064 forint (201,52 aranykorona X 700 forint). Ehhez képest az Itv. 46.§

(1)bekezdésében írt rendelkezések értelmében a fellebbezésére 10.000 forint illetéket kellett volna megfizetnie a fellebbezésén lerótt 15.000 forint fellebbezési eljárási illeték helyett. A felperest további 6.000 forint illeték megfizetésére kötelező ítéleti rendelkezésre figyelemmel a felperesnek jár vissza 5.000 forint. Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a tényállást helyesen állapították meg és - a másodfokú bíróság indokolásbeli módosítása folytán - helyes döntést hoztak. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A másodfokú bíróság a perbeli ...i földterületek haszonbérletére vonatkozó szerződések érvényessége, illetve a szerződések azonnali hatályú felmondása kérdésében a jogszabályoknak megfelelően hozta meg döntését. A felperes által hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket a következők szerint nem sértette meg. Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat [Ptk. 217.§

(1)bekezdés]. A Ptk. 452.§

(3)bekezdése értelmében mezőgazdasági földterület haszonbérleti szerződésének érvényességi kelléke az írásba foglalás. A perbeli mezőgazdasági földterületek haszonbérletére vonatkozó szerződések írásba foglalása megtörtént. A Ptk. 218.§

(1)bekezdése értelmében az alakszerűséghez kötött szerződés lényeges tartalmát kell írásba foglalni. A felülvizsgálati bíróság egyetért a jogerős ítéletnek azzal az álláspontjával, hogy a felek írásban rögzítették a szerződések lényeges tartalmát, így a haszonbérlet tárgyát: a mezőgazdasági földterületeket, és az ellenszolgáltatást: a haszonbér mértékét. A feleknek ezekben a lényeges kérdésekben akkor is meg kell állapodniuk, ha a szerződésnek nem érvényességi kelléke az írásba foglalás [Ptk. 205.§]. Ennek hiányában ugyanis a szerződés a felek között nem jön létre. Helyesen állapította meg a jogerős ítélet azt is, hogy a szerződésekben a felek a haszonbér évi összege fizetésében egyeztek meg. Ezt támasztja alá a felek közötti 2008. február 27-én kelt megállapodás, amely 2007. évre vonatkozóan rendezte a felek között a haszonbérleti díjat. A felperes hivatkozásával ellentétben a haszonbérleti szerződések érvényes létrejöttének nem jelentette akadályát, hogy a felek szerződése a haszonbér fizetésének időpontját konkrétan nem tartalmazza. Az erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányát a Ptk. 455.§

(1)bekezdésének szabálya pótolja. A feleknek az említett

1. február 27-én kelt megállapodása sem tartalmaz ettől eltérő megegyezést. A megállapodás kifejezetten az egy évre járó haszonbér készpénzben történő fizetésére vonatkozott. A felülvizsgálati bíróság osztotta a jogerős ítéletnek azt az álláspontját is, amely szerint a perbeli haszonbérleti szerződések azonnali hatályú felmondása a felperes részéről nem volt jogszerű. A másodfokú ítélet indokolásában kifejtetteket megismételni nem kívánja. Kiemeli, hogy a bíróság az azonnali hatályú felmondás feltételeit illetően helyesen utalt a Legfelsőbb Bíróság Pfv.E.21.084/2005/
2. határozatának indokaira. A Pp. 270.§

(2)bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A szerződések azonnali hatályú felmondásával kapcsolatban a felperes sem az első, sem a másodfokú eljárásban nem hivatkozott a Ptk. 280.§-ában foglalt rendelkezésekre. A perben el nem bírált jogkérdésre hivatkozás a felülvizsgálati eljárásban nem vehető figyelembe. A kifejtett indokok szerint ugyanakkor helytálló az a jogerős ítéleti álláspont, hogy a perbeli szerződések esetében - a felek eltérő megállapodása hiányában - a teljesítés idejére a Ptk. 455.§

(1)bekezdését, mint speciális szabályt kell alkalmazni. A felperes felülvizsgálati kérelmében arra helyesen utalt, hogy az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 40.§

(2)bekezdése értelmében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár. Ezért a jogerős ítélet további 6.000 forint fellebbezési illeték lerovására kötelező rendelkezésének sérelmezése csak részben megalapozott. Az iratokból kitűnően a felperes az Itv. 39.§

(3)bekezdésének a) pontjára hivatkozással 15.000 forint fellebbezési eljárási illetéket rótt le. Az adott esetben a megyei bíróság előtti eljárásra tekintettel az Itv. 39.§

(3)bekezdésének b) pontja alkalmazásnak volt helye és ebből következően a lerovandó fellebbezési eljárási illeték összege 18.000 forint. A felek 2008. február 27-én kelt megállapodásában rögzített adatok alapján számított éves haszonbér összege mint illetékalap 6%-a nem éri el az Itv. 39.§

(3)bekezdés b) pontja szerint számított 18.000 forint fellebbezési eljárási illetéket. Így tévesen állította a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a lerótt 15.000 forint fellebbezési eljárási illetékből 5.000 forint visszajár, figyelemmel a felperes elsődleges kereseti kérelmére és az Itv. 40.§

(2)bekezdésében foglaltakra. A kifejtett indokoknak megfelelően a Kúria a jogerős ítéletet a per főtárgya tekintetében a Pp. 275.§

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A jogerős ítéletnek további 6.000 forint fellebbezési illeték lerovására kötelező rendelkezését részben hatályon kívül helyezte és kötelezte a felperest, hogy 8 nap alatt leletezés terhe mellett rójon le az elsőfokú iratoknál további 3.000 forint fellebbezési illetéket az Itv. 39.§

(3)bekezdés b) pontja alapján. A felülvizsgálati kérelem a per főtárgya tekintetében nem vezetett eredményre, ezért a felperes köteles az I. rendű alperes ügyvédi munkadíjként felmerült felülvizsgálati perköltsége megfizetésére és a saját felülvizsgálati költségei viselésére. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alapján tárgyaláson kívül bírálta el. a Pp. 274.§

(1)bekezdése Budapest,

1. április
2. dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., dr. Senyei György bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző