Pfv.21687/2011/6 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(1)Pfv.VIII.21.687/2011/6.szám A Kúria a dr. Somogyi Orsolya ügyvéd (...) által képviselt felperesnek (...) a dr. Szabó Előd ügyvéd (...) által képviselt alperes (...) ellen biztosítási szolgáltatás iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 3.P.55.924/

1. számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
2. április 21-én 41.Pf.636.449/2010/
3. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
4. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán a
5. április
6. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 30.000 (Harmincezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget, az államnak az állami adóhatóság külön felhívására 144.600 (Egyszáznegyvennégyezer-hatszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. A felperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes keresetében előadta, hogy a tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsit
7. május 4-én eltulajdonították. Az alperessel kötött Casco biztosítási szerződés alapján módosított keresetével 2.410.784 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével a keresetnek helyt adott. Tényként állapította meg, hogy a felperes a
8. március és április havi biztosítási díj megfizetésével késedelembe esett. Az április havi díj megfizetésére az alperes a
9. március 20-án kelt számlalevéllel április 4-ei fizetési határidőt jelölt meg. Az ezt követő
10. nap elteltével a szerződés az Általános Szerződési Feltételek szerint - adott esetben -
11. május
12. napján megszűnt. A felperes a megfelelő díjat csak
13. május 8-án, a feljelentése megtételét követően fizette be. A tanúvallomások alapján azonban a bíróság rögzítette, hogy a biztosítási esemény, a gépjármű ellopása
14. május 4-én történt, amikor a biztosítási szerződés még fennállt. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. A fellebbezés indokai alapján megállapította, hogy a felek közötti Casco biztosítási szerződés díjfizetési késedelem miatt
15. július 2-án megszűnt. A felperesnek
16. július 2-ig kellett volna a júniusi díjat befizetni. Ezzel szemben azt a júliusi és augusztusi díjakkal együtt
17. augusztus 5-én fizette be. Így az Általános Szerződési Feltételek 8/d. pontja és a Ptk. 543.§

(1)bekezdése alapján a szerződés megszűnt, a káresemény időpontjában tehát a felperesnek nem állt fenn érvényes és hatályos Casco biztosítási szerződése az alperessel. A másodfokú bíróság másodlagosan egyetértett a szerződés

1. évi megszűnésével kapcsolatos alperesi jogi állásponttal is, mivel a díjfizetés esedékességét a csatolt számlalevél nem módosította. Az esedékesség az Általános Szerződési Feltételek szerint a tárgyhónap első napjára esett. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékokat tévesen mérlegelte, amikor azt állapította meg, hogy az alperes a díjfizetésre nem adott halasztást a számlalevélen az esedékesség megjelölésével. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem bírálta el másodlagos, kártérítésre alapított kereseti kérelmét, amit arra alapított, hogy az alperes megtévesztő magatartást tanúsított a szerződés fennállása tekintetében. Vitatta a szerződés
2. évben történt megszűnését, és visszaélésszerűnek állította az alperesnek a szerződés megszűnésére való hivatkozását azt követően, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett. A
3. évi megszűnéssel kapcsolatos másodfokú ítéleti álláspont szerinte sérti a Ptk.
4. §

(2)bekezdésének a rendelkezését is, mivel a számlalevél halasztásra vonatkozó tartalmát a bíróság nem a fogyasztói szerződéseknek megfelelő módon értelmezte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem indokaival szemben előadta, hogy a kereset nem alapult kártérítési jogcímen, a fellebbezési eljárásnak sem képezte a kártérítési jogcím a tárgyát. Észrevételezte, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében sem állította, hogy a

1. június havi díjat időben megfizette. Ezért okozati összefüggés hiányában alaptalanul hivatkozott a kártérítési jogalapra. Másodlagosan a jogerős ítélet indokaival egyezően előadta, hogy a jogszabály és az Általános Szerződési Feltételek szerint a
2. áprilisi díjfizetési késedelem a szerződést mindenképpen megszüntette volna, a
3. márciusi számlalevél szerződésmódosításnak nem tekinthető. A felperesnek a Ptk. 207.§

(2)bekezdésére hivatkozással szemben arra utalt, hogy a számlalevél sem az Általános Szerződési Feltételeknek, sem a biztosítási szerződésnek nem volt a része. A díjfizetés esedékessége az alperesi levelek bekeretezett része alapján egyértelműen értelmezhető volt. Fenntartotta álláspontját a megismételt eljárásban meghallgatott tanú szavahihetőségét illetően is, és ennek alapján bizonyítatlannak állította, hogy a biztosítási esemény

1. május
2. napjának végéig bekövetkezett. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria nem értett egyet a perbeli Casco biztosítási szerződés
3. július 2-ai megszűnésére vonatkozó alperesi, és annak megfelelő jogerős ítéleti állásponttal. A bírói gyakorlat kivételképpen, a Ptk. 543.§

(1)bekezdésében foglalt megszűnési ok alkalmazásával kapcsolatban elfogadja, hogy a felek egyező akaratelhatározással a jogszabályban meghatározott jogkövetkezménytől a Ptk. 567.§

(1)bekezdése alapján eltérhetnek, és ily módon a szerződéses jogviszonyt - a díjfizetési késedelem ellenére - fenntarthatják [EBH 2011/2316., BH 2011/134.]. Adott esetben a felperes a biztosítási díjakat

1. évben késedelmekkel - megfizette, azokat az alperesi biztosító befogadta, a felperesnek rendszeresen számlaleveleket, fizetési felszólításokat küldött. A peres felek valamennyi egybehangzó - jogcselekménye a biztosítási szerződés teljesítése körében mozgott, annak közös akaratelhatározással történt fenntartásáról tanúskodott. A
2. évi március hónapra fizetendő, március 1-jén esedékessé váló díjfizetésre az alperes még halasztást adott. Ez azonban az április havi díj megfizetésére már nem vonatkozott. Az április havi díjat a felperes késedelmesen május 8-án, már a biztosítási esemény bekövetkezte után kívánta rendezni, amit az alperes nem fogadott el. A díjat a további hónapokra fizetendő díjjal együtt a felperesnek visszaküldte. A felperesnek írt
3. december 18-ai keltű levelében kifejezetten kinyilvánította, hogy a biztosítási szerződést megszűntnek tekinti. Mivel a kivételes jelleggel figyelembe vehető, a szerződés fenntartására irányuló közös akaratelhatározás megszűnt, a másodfokú bíróság másodlagos indokaival helyesen állapította meg, hogy a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően a Ptk. 543.§

(1)bekezdése alapján megszűnt. Alaptalanul hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az alperes az április havi díj megfizetésére a 2006. március 20-ai keltű számlalevelével további halasztást adott. A halasztás engedélyezésének kifejezettnek kell lennie, és meg kell felelnie a Ptk. 543.§

(2)bekezdésében meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek. Ezzel szemben a csatolt számlalevélben adott halasztás a március havi díjfizetésre vonatkozott. Egyebekben a számlalevél úgynevezett bekeretezett részében - a biztosítási szerződéssel azonos módon a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés a Ptk. 543.§

(1)bekezdése tartalmának felelt meg. Ebből következően helyes álláspontot foglalt el a másodfokú bíróság az alperesi védekezés elfogadásával, amely szerint a számlalevél a vitatott időpontot illetően nem módosította az Általános Szerződési Feltételek 8/d. pontjában meghatározott esedékességi időpontot, azaz a szerződés az eredeti esedékesség (2006. április 1.) napját követő 30. napon belül megszűnt. A felperes a perben nem hivatkozott a Ptk. 207.§

(2)bekezdésében meghatározott értelmezési szabályra. Ezért a számlalevél felperes által hivatkozott értelmezése a felülvizsgálati eljárásban nem képezhette vizsgálat tárgyát. A felperes kártérítési jogcímre hivatkozó felülvizsgálati indokai pedig tárgytalanná váltak, mivel a Kúria a szerződés 2005. évben történt megszűnését nem állapította meg. Az ismertetett indoknak megfelelően a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§

(3)bekezdése alapján - részben eltérő indoklással hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán kötelezte a felperest a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték és az alperes jogi képviseleti díjának megfelelő perköltség megfizetésére, egyben saját felülvizsgálati perköltsége viselésére. Budapest, 2012. április 19. dr. Kiss Mária tanácselnök, előadó bíró s.k., dr. Rédei Anna bíró s.k., dr. Bartal Géza bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző