← Magyarország

Pf.20375/2012/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.375/2012/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Ódor Éva Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ódor Éva ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, dr. Jéhn Krisztina ügyvéd (Dr. Jéhn Ügyvédi Iroda) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, a Dr. Gyarmati Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gyarmati György ügyvéd) és dr. Kovács L. László ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
  2. január
  3. napján meghozott 27.P.21.567/2010/
  4. számú ítélete ellen a II. rendű alperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6.350 (Hatezer-háromszázötven) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az I. rendű alperes a felperessel kötött házasságot követően, a
  6. május 9-én létrejött szerződéssel kizárólagos tulajdonaként megvásárolta a sz-i B. utca 7/B. számú ingatlant. A vételárra a II. rendű alperestől lakásvásárlási kölcsönt vett fel, amelynek biztosítására a II. rendű alperes javára az ingatlan-nyilvántartásba első zálogjogi ranghelyen jelzálogjogot jegyeztek be 386.002 CHF és járulékai erejéig. A II. rendű alperes az I. rendű alperes résztulajdonában álló E. Rt.-vel a
  7. augusztus
  8. napján kötött keretmegállapodás alapján a cég részére 12.900.000 EUR hitelt nyújtott. Az alperesek a hitelszerződés biztosítására
  9. szeptember
  10. napján keretbiztosítéki-jelzálogjog szerződést kötöttek az I. rendű alperes tulajdonaként nyilvántartott ingatlanra. A földhivatal a II. rendű alperes keretbiztosítéki-jelzálogjogát második zálogjogi ranghelyen 22.000.000 EUR erejéig
  11. november
  12. napján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy a Csjt.
  13. §

(1)bekezdése és a házastársak házassági vagyonjogi szerződése alapján az ingatlan ½ része házastársi közös vagyon jogcímén megilleti, ennek megfelelően tulajdonjoga második jelzálogjogi ranghelyen bejegyzett keretbiztosítékijelzálogjogtól mentes ingatlan-nyilvántartási bejegyzését és az alperesek kötelezését ennek tűrésére. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az ingatlan ½ tulajdoni illetősége házastársi közös vagyon jogcímén a felperes tulajdona. Az illetékes földhivatal megkeresésével rendelkezett a felperes tulajdonjogának bejegyzéséről azzal, hogy a felperes tulajdonszerzése nem érinti a II. rendű alperes első zálogjogi ranghelyen bejegyzett jelzálogjogát és a második zálogjogi ranghelyen bejegyzett keretbiztosítéki-jelzálogjogát. Az alpereseket ennek tűrésére kötelezte. A meghaladó keresetet elutasította. A felperest és a II. rendű alperest személyenként 450.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. További rendelkezése szerint a perben felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Az elsőfokú eljárási illeték és a további költségek viselésére vonatkozó rendelkezését azzal indokolta, hogy az I. rendű alperes a keresetet elismerte, a II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. A felperest és a II. rendű alperest a pernyertesség-pervesztesség arányában kötelezte az eljárási illeték viselésére, és erre tekintettel határozott akként, hogy a perben felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet ellen a II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, annak részbeni megváltoztatását azzal kérte, hogy az ítélőtábla mellőzze az illeték fizetésére kötelezését és a felperest marasztalja az első- és a másodfokú perköltsége megfizetésére. Indokai szerint az elsőfokú ítélet tévesen tartalmazza a II. rendű alperessel szemben érvényesített keresetet. A felperes a II. rendű alperessel szemben a zálogjogtól mentes tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére vonatkozó tűrési keresetet terjesztett elő. Ezzel állt összhangban a II. rendű alperes védekezése és az elsőfokú bíróság Pp. 3. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatása. A Pp. 24. §
(1)bekezdése alapján a tulajdonjog megállapítása iránti kérelem pertárgyértéke 37.500.000 forint, míg a Pp. 24. §
(2)bekezdés f) pontja szerint a zálogjogtól mentességre vonatkozó kérelemé ugyancsak 37.500.000 forint, míg a tűrési kereset pertárgyérték nem határozható meg. A II. rendű alperes a vele szemben előterjesztett kereset tekintetében pernyertes lett, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel az eljárási illeték fizetésére kötelezése jogszabálysértő. Az előterjesztett kereset eltérő értelmezése esetén pedig aránytalan, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási illeték fele részét a II. rendű alperesre hárította és mellőzte az I. rendű alperes marasztalását a perköltségben. A helyes döntés az lett volna, ha az elsőfokú bíróság a felperest és az I. rendű alperest kötelezi a fellebbező II. rendű alperes javára ügyvédi munkadíj, mint elsőfokú perköltség megfizetésére. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a pernyertesség-pervesztesség arányára vonatkozó döntését nem indokolta. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozása szerint az alperesekkel szemben egy kereseti kérelmet terjesztett elő, ½ tulajdoni hányada tehermentes ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének tűrésére kérte az alperesek kötelezését. A perben a II. rendű alperes következetesen a teljes kereseti kérelem elutasítását kérte, soha nem nyilatkozott akként, hogy a tulajdonjog bejegyzését nem ellenzi. Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott, a II. rendű alperes pernyertességének, pervesztességének azonos arányát helyesen állapította meg, mert a tűrésre való kötelezés perértéke nem határozható meg. Az I. rendű alperes a perre okot nem adott, a keresetet az első tárgyaláson elismerte, költségigényt a felperessel szemben nem érvényesített. A Pp. szabályai alapján az I. rendű alperes nem kötelezhető a II. rendű alperes javára perköltség megfizetésére. Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés alaptalan. A Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a pernyertes fél költségeinek a megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni, ez alól kivételnek van helye, amennyiben a 80-83. §-ok eltérően rendelkeznek. A Pp. 80. §
(2)bekezdése értelmében az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy más módon felesleges költséget okoz, az ebből származó költségeit a per eldöntésére tekintet nélkül viselni köteles. A Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján pedig a perköltségviselés eldöntésénél a pernyertesség-pervesztesség arányát is figyelembe kell venni. Az ügyész keresetindításának kivételével, törvényi szabály hiányában az alperesi pertársak egymás javára perköltség fizetésére nem kötelezhetők. A hivatkozott törvényi rendelkezésekből következően, amikor a bíróság a pernyertességpervesztesség arányáról és ehhez képest a perköltségviselésről határoz, nem csupán a számtani arányosságot, hanem azt is figyelembe veszi, hogy a pernyertes, illetve a pervesztes rész tárgyalása milyen költséget okozott. A perbeli esetben a felperes egy keresetet terjesztett elő az alperesekkel szemben, kérte az alperesek kötelezését annak tűrésére, hogy ½ arányú tehermentes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Az I. rendű alperes a keresetet az első tárgyaláson elismerte, költségigényt a felperessel szemben nem érvényesített. A II. rendű alperes érdemi védekezésében következetesen - a 6. sorszámú ellenkérelem, a 2010. szeptember 2. napján tartott tárgyalás (8. sorszámú jkv.) 12. sorszámú, a 31. sorszámú előkészítő irat és a 2011. november 24. napján tartott tárgyalás (38/A/1. sorszámú beadvány) - a kereset elutasítását kérte. A II. rendű alperes védekezése annak célirányosságát és a bizonyítási eljárás egész folyamatát értékelve csak részben bizonyult alaposnak, ezért nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság, amikor a perköltség és az illeték viseléséről a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint határozott. A Fővárosi Ítélőtábla a fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú perköltség viselésére vonatkozó rendelkezés a Pp. 239. §-a szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdésén, a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(5)bekezdésén, a 4/A. §
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. május
  2. Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Szigeti Krisztina írnok Dr. Lukács Zsuzsanna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.