Bf.650/2011/12 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt, alkalmazva a Be. 361. §ának

(1)bekezdését, nyilvános ülésen bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság a bizonyítási eljárást a szabályok teljes körű betartásával folytatta le. Beszerezte a büntető ügy eldöntéséhez szükséges releváns bizonyítékokat, amelyeket mérlegelési körébe vont. A feltárt bizonyítékokat külön-külön és azokat egymással is összevetette, különös gonddal vizsgálva avádlott és a sértett közötti korábbi kapcsolatot. Részletesen megindokolta, hogy mely tanúk vallomását fogadta el, valamint melyeket nem és miért, figyelemmel az igazságügyi orvosszakértői megállapításokra, s azok mindegyikét mindenre kiterjedően értékelte. Ezzel indokolási kötelezettségének - a szükséges mértéket is meghaladóan - eleget tett. A történeti tényállás megalapozott, amelyből csupán a

1. oldalon a
2. bekezdést kellett mellőzni az első mondat kivételével, minthogy az a jogi indokolás részét képezi, amelyet az ítélőtábla a később kifejtettek szerint helyesbített. Az előéleti adatok kiegészítése, valamint a nyilvános ülésen elhangzottak alapján azonban a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változás feltüntetése a következők szerint szükséges: A vádlott saját háztartásában három kiskorú gyermeket nevel, míg egy gyermek után havi 9 000 forint gyermektartás-díjat fizet. Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően két ítélet született avádlottal szemben: A ... Városi Bíróság
3. szeptember
4. napján jogerőssé vált ... számú ítéletével a ... Városi Bíróság ... számú ítéletével kiszabott 1 év próbára bocsátást megszüntette és bűnsegédként elkövetett hitelsértés vétsége, valamint tartás elmulasztásának vétsége miatt halmazati büntetésül 72 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bűncselekmények elkövetési ideje:
5. október
6. napja körüli időpont, továbbá
7. június -
8. március
9. napja közötti időszak. A ... Városi Bíróság
10. október
11. napján jogerőre emelkedett ... számú ítéletével garázdaság vétsége miatt 24 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bűncselekmény elkövetési ideje:
12. július
13. napja. Ezzel - a Be.
14. §-ának

(1)bekezdése értelmében - a megyei bíróság által megállapított tényállás a másodfokú eljárásban irányadó. Az elsőfokú bíróság az irányadó történeti tényállásból okszerű következtetést vont le avádlott bűnösségére, és a cselekmény jogi minősítése is törvényes. A vádlott testi sérülés okozására irányuló egyenes szándékkal, közepes erővel fejelte arcon az erősen ittas sértettet, aki eszméletét vesztve hanyatt vágódott és fejét - tompítás nélkül - nagy erővel az aszfaltba ütötte. Így keletkezett a sértett koponyacsont-törése és bal oldali keményburok alatti vérzése, mely sérülések közvetetten voltak életveszélyesek. Erre figyelemmel a szándékos bántalmazás és a bekövetkezett súlyos eredmény között közvetlen okozati kapcsolat van. A vádlottat ugyanakkor a bekövetkezett eredmény vonatkozásában csak gondatlanság terheli, annak is az enyhébb formája, mivel magatartásának lehetséges következményeit azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztotta. Ekként az ítélőtábla helyesbítette az elsőfokú bíróság jogi indokait, minthogy az eredmény tekintetében nem a vádlott eshetőleges szándékára lehetett következtetni. A védő a perbeszédében hosszasan elemezte az ügyben kihallgatott tanúk vallomásait, azok tartalmának ellentmondásait, és erre figyelemmel - a bizonyítékok eltérő értékelésével - jutott arra a jogi álláspontra, hogy védence bizonyítékok hiányában történő felmentését indítványozza. A felmentés érdekében előterjesztett perorvoslat azonban nem vezethetett eredményre, mert a bizonyítékok felülmérlegelése megalapozott tényállás esetén a törvénynél fogva kizárt. A megyei bíróság feltárta a vádlott javára és terhére értékelendő bűnösségi körülményeket, amelyeket csupán annyiban kell kiegészíteni, hogy a bekövetkező eredmény tekintetében gondatlanság állapítható meg, ami további enyhítő körülmény. Az ítélőtábla álláspontja szerint a kiszabott börtönbüntetés arányban áll az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával, a bűnösségi körülményekkel és a vádlott társadalomra veszélyességének fokával. Az igen jelentős sértetti közrehatásra, ami a kezdeményező szerepben nyilvánult meg, továbbá az időmúlást is értékelve törvényesen került sor a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. A másodfokú bíróság ugyanakkor az eredmény vonatkozásában fennálló gondatlanságot, így a bűncselekmény tárgyi súlyát értékelve a próbaidő tartamát a rendelkező részben írtak szerint csökkentette. A fellebbviteli főügyészség indítványát - miszerint a vádlottal szemben szükséges pénzmellékbüntetés kiszabása, valamint pártfogó felügyelet elrendelése - az ítélőtábla nem osztotta. Aesetében a Btk. 64. §-a

(1)bekezdésének b/ pontja értelmében a pénzmellékbüntetés kiszabása csupán lehetőség a bíróság számára akkor, ha úgy ítéli meg, hogy ezzel az újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet a terheltet visszatartani. A vádlott a terhére rótt bűncselekmény elkövetése előtt, mintegy 8 évvel korábban volt garázdaság bűntette, és súlyos testi sértés bűntette miatt próbára bocsátva, mely cselekményeinek elkövetési ideje

1. júniusa volt. Ezt követően tartás elmulasztásának vétsége miatt indult ellene büntetőeljárás, amely szintén intézkedéssel végződött. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a hosszabb időtartamra felfüggesztett szabadságvesztés büntetés elég visszatartó erővel kell, hogy rendelkezzen ahhoz, hogy a vádlott a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől, ezért a fellebbviteli főügyészség által indítványozott mellékbüntetés szükségtelen. A pártfogó felügyelet elrendelésére irányuló indítványt sem tartotta megalapozottnak a másodfokú bíróság az 1978-as születésű, több kiskorú gyermekről gondoskodó, idény jelleggel külföldön munkát végző vádlott esetében, hiszen ez utóbbi körülményre figyelemmel annak végrehajtása is nehézségbe ütközik, így az elérni kívánt célt sem szolgálja. Az elsőfokú bíróság a teljes bűnügyi költséget a vádlottra terhelte, de nem vette figyelembe, hogy a sértettet érintően készült igazságügyi orvosszakértői vélemény (nyomozati iratok
2. oldal) költségét a vádlott nem viselheti, hiszen e személy sérüléséhez a vádlottnaknem volt köze. Az így felmerült 9 262 forint bűnügyi költséget a Be.
3. §-ának

(1)bekezdése alapján az állam viseli. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a megyei bíróság ítéletét a Be. 372. §-ának

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának

(1)bekezdését alkalmazva helybenhagyta. Végezetül az ítélőtábla rögzítette a vádlott időközben megváltozott lakcímét, továbbá megjegyzi, hogy az eljárás megismétlése folytán az ítélet bevezető részében a

1. május
2. napja előtti tárgyalási napok feltüntetése szükségtelen. Debrecen,
3. évi február hó
4. napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja. Záradék: A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 6.B.386/2008/
5. számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatással, a szabadságvesztés kivételével végrehajthatóvá vált. Debrecen,
6. évi február hó
7. napján . Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.