Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.527/2011/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Landes Judit ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Dávid G. Ferenc Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- május
- napján kelt 11.G.40.241/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000,(Tízezer) Ft + áfa másodfokú költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Fővárosi Bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi társaságnak két tagja van, a felperes és a különváltan élő házastársa, ..., mindketten a társaság önálló képviseletre jogosult ügyvezetői is. A törzsbetétjük és a szavazati arányuk mértéke azonos. ... a
- október
- napján kelt meghívóval november
- napjára taggyűlést hívott össze. Első napirendi pontként a felperes ügyvezetői tisztségből történő visszahívását, második napirendi pontként a társaság taggyűlésének hozzájárulását határozta meg ahhoz, hogy az üzletrészét édesanyjára .... átruházza, míg a harmadik napirendi pont a fentiekkel egységes szerkezetű társasági szerződés elfogadása volt. A meghívót a felperes részére a 1253 Budapest... számú postafiók címre küldte meg „dr. felperes neve, alperes neve részére" címzéssel. A meghívó „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, az nem került kézbesítésre a felperes részére. A felperes cégjegyzékbe bejegyzett és tényleges állandó lakcíme a házastársával azonosan 2093 Budajenő, ... alatt van.
- november
- napján az alperes megtartotta a taggyűlést, amin ..., dr. ... belépő tag, valamint az alperesi jogi képviselő voltak jelen. A jegyzőkönyvben rögzítetten megállapították, hogy a felperes szabályszerű meghívás ellenére nem jelent meg, a taggyűlés határozatképes. A napirendi pontokban határozatot hoztak a jelenlévő tag szavazatával, melyek értelmében a taggyűlés visszahívta a felperest az ügyvezetői tisztéből
- november 5-i hatállyal (
- számú határozat), tudomásul vette az üzletrész átruházást (
- számú határozat), végül elfogadta a jegyzőkönyvhöz csatolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést (
- számú határozat).
- október
- napján ... az üzletrészét elajándékozta dr. ... részére. A felperes a Fővárosi Bírósághoz
- január
- napján benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperesi társaság
- november
- napján megtartott taggyűlésen hozott valamennyi határozatát. Arra hivatkozott, hogy a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, mivel arról nem szerzett tudomást. Az állandó bejelentett lakcímére nem érkezett meghívó a társaság másik ügyvezetője részéről. Az a postafiók, ahova a meghívót kézbesítette az ügyvezető, a cég postafiókja. Előadta, hogy jogi képviselője útján maga is taggyűlést hívott össze a
- október
- napján kelt meghívóval
- november
- napjára. Ezen a taggyűlésen a másik tag képviseletében a jogi képviselő jelent meg, ennek a taggyűlésnek a napirendi pontja a másik ügyvezető visszahívása lett volna. Ekkor szerzett tudomást az alperesi jogi képviselőtől arról, hogy november 5-én a társaság állítólag taggyűlést tartott, ahol döntött a felperes ügyvezetői visszahívásáról és az üzletrész átruházás jóváhagyásáról. Álláspontja szerint a
- november
- napján hozott
- számú taggyűlési határozat abból az okból is érvénytelen, hogy az üzletrésze átruházása kérdésében a társaság ott jelenlévő tagja nem szavazhatott volna a
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(5)bekezdésében foglaltakra tekintettel, mivel a határozat tartalmában érdekelve van. A
- számú taggyűlési határozat pedig azért jogszabályellenes a fentieken túl, mert a Gt.
- §-a alapján a társasági szerződés módosításához a tagok minimum háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, ami nem volt meg. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Állította, hogy a taggyűlési meghívó szabályszerűen lett megküldve a felperes részére, figyelemmel arra, hogy a felperes valamennyi hivatalos levelét erre a postafiók címre kéri. Ennek igazolására felmutatta a tárgyaláson a budajenői fogyasztási helyre vonatkozó és a felperes nevére szóló ... számlát, ahol levelezési címként a postafiók van feltüntetve. A Gt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy kizárólag az állandó bejelentett lakcímre kézbesíthető a taggyűlési meghívó. Előadása szerint azt dr. ... éppen azért a postafiók címre küldte, mivel a különváltan élő házastársak ebben az időszakban mindketten a budajenői lakcímen laktak, és éppen azt kívánta elkerülni, hogy a felperes arra hivatkozzon, hogy a neki szóló postai értesítést nem kapta meg, mert azt esetlegesen dr. ... vette ki a postaládából, és nem adta át. Hivatkozott arra, hogy ebben az időszakban a házastársak között feszült, bizalmatlan légkör volt. A meghívó átvételét a felperes saját felróható magatartásával hiúsította meg. Ennek megfelelően november 5-én a taggyűlés szabályszerűen került megtartásra és az ott hozott határozatok nem jogszabályellenesek. Álláspontja szerint az állandó bírói gyakorlat értelmében a Gt.
- §
(5)bekezdése jelen esetre nem alkalmazható, továbbá a taggyűlés nem módosította a társasági szerződést, csak egységes szerkezetbe foglalás történt, tehát nem volt szükség kétharmados szavazattöbbségre. Az elsőfokú bíróság a
- május
- napján kelt 11.G.40.241/2010/
- számú ítéletében hatályon kívül helyezte az alperes
- november
- napján tartott taggyűlésének összes határozatát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 55.000,-Ft perköltséget. Döntését azzal indokolta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az alperes által a meghívón megjelölt postafiók cím nem a felperesé, hanem az alperesi társaságé. Ezért is tüntette fel az alperes a meghívót tartalmazó postai borítékon és annak ajánlott szelvényén az alperesi társaság megnevezését is. Nem bír relevanciával jelen perben az, hogy az alperesi társaság tagjai tulajdonában lévő ingatlan közüzemi számlái erre a postafiók címre érkeztek. Mivel nem volt szabályszerű a taggyűlés összehívása, jogszerű határozatot csak akkor hozhatott volna, ha a Gt.
- §
(4)bekezdése szerint azon valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a taggyűlés megtartásához és a napirendi pontok megtárgyalásához. Ez a törvényi feltétel nem állt fenn. Erre tekintettel az összes határozat jogsértő, ezért azokat az elsőfokú bíróság a Gt. 46. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Végül rámutatott arra, hogy ezen felül a 2. számú határozat a Gt. 20. §
(5)bekezdését is sérti, mert annak tartalma a másik tag tagsági jogviszonyának a megszűnésére vonatkozik. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Változatlanul fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját, amely szerint a Gt. sehol nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely előírná, hogy a tag részére a küldeményt kizárólag a tagjegyzékben megjelölt címre lehet joghatályosan postázni. Ez nem vezethető le a Gt. 113. §
(1)bekezdéséből, a 12. §
(1)bekezdéséből, illetve a
- §-ból. A tagjegyzéken szereplő cím maximum vélelmet állíthat fel, amennyiben azonban igazolható, hogy a tag életvitelszerűen, ténylegesen más „címre levelezik", úgy ez a vélelem megdönthető. Előadta, hogy az alperes jogi képviselője nem egy közüzemi számlát, hanem a felperes nevére szóló valamennyi közüzemi számlát felmutatta a per tárgyalásán fél évre visszamenőleg, melyek közül valamennyin a felperes levelezési címe a postafiók volt. Azokat a másodfokú tárgyaláson is bemutatta. Éppen azért postázta dr. ... a meghívót erre a címre, hogy azt a felperes biztosan megkapja. Ha azt nem vette át a felperes, saját felróható magatartása miatt, amelyre előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. Éppen a közös lakcím és a felek közötti bizalmatlan viszony miatt az életszerűség is a postafiókra történő meghívó megküldését támasztotta alá. Az ezen a taggyűlésen hozott határozatok ezért jogszerűek és az alperes határozott meggyőződése szerint az alperes taggyűlése által hozott határozatok minden más szempontból is kiállják a jogszerűség próbáját. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Bejelentette, hogy a perbeli taggyűlési határozatok alapján benyújtott változásbejegyzési kérelmet elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 11.G.40.252/2010/
- szám alatt ítéletet hozott, melyben hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-09-899188/
- számú végzését és elrendelte a cégjegyzéki adatok törlését. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Csatolta az alperesi társaság cégkivonatát annak igazolására, hogy a hivatkozott ítélet alapján a cégbíróság a cégjegyzéki adatokat visszaállította, melynek megfelelően az alperesi cég tagjai és ügyvezetői változatlanul a felperes és .... Az alperes jogi képviselője ezzel kapcsolatban előadta, hogy a hivatkozott ítélet ellen határidőben fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló jogi következtetéssel helyezte hatályon kívül az alperesi társaság
- november
- napján megtartott taggyűlésen hozott határozatait. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá a Fővárosi Ítélőtábla. A peres felek által egyezően előadott tényállás szerint a perbeli időszakban a felperes bejelentett állandó lakcíme, a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett címe, ezzel egyezően a társasági szerződésben és a tagjegyzéken feltüntetett lakcíme is a 2093 Budajenő, ... alatti cím volt, ahol életvitelszerűen lakott. Az alperes ügyvezetője, ... maga sem állította, hogy erre a címre kézbesítette a felperesnek szóló taggyűlési meghívót. Az elsőfokú eljárásban előadott érdemi védekezésében és a fellebbezésében is arra hivatkozott, hogy azért kézbesítette a meghívót a postafiók címre, hogy azt a felperes biztosan megkapja, mivel a budajenői otthonuk közüzemi számlái is erre a címre érkeztek a felperes nevére, és ne hivatkozhasson a felperes esetlegesen arra, hogy a közös lakcímen dr. ... az értesítőszelvényt maga vette ki a postaládából megakadályozva azt, hogy arról a felperes tudomást szerezzen. Ezek figyelembevételével az életszerűség is a postafiókra történő meghívó küldést támasztotta alá. A postafiókhoz hozzáféréssel rendelkező felperes azon magatartása, hogy az oda kézbesített meghívót nem vette át, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül. Saját felróható magatartására a felperes előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. Arra helytállóan utalt az alperes, hogy az állandó bírói gyakorlat nem értékeli a társaság terhére, ha a kft. taggyűlési meghívójának átvétele, a taggyűlésről való tudomásszerzés a tag hibájából marad el (BDT 2010/2302.), jelen esetben azonban a másodfokú bíróság megítélése szerint nem alkalmazható ez az egyébként indokolt ítélkezési gyakorlat az alábbiak miatt. A Gt.
- §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a tagok nevének és lakóhelyének feltüntetése. Ugyanezen adatokat az ügyvezető a tagjegyzékben is köteles feltüntetni a Gt. 150. §
(2)bekezdés a) pontja szerint. A cégjegyzék a
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(3)bekezdés a) pontja szerint tartalmazza a tagok nevét és lakóhelyét. A Gt. 144. §
(2)bekezdése kimondja, hogy a taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább 15 napnak kell lennie. A Gt. 9. §
(2)bekezdése és a Ptk.
- §-a szerint alkalmazandó Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében az írásban közölt nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A fenti jogszabályok együttes figyelembevételével helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra a jogi következtetésre, hogy a meghívót a felperes részére a Budajenő, ... alatti címre kellett volna megküldeni. Bár tételes jogi szabályozás valóban nincs arra nézve, hogy a taggyűlésre szóló meghívót a tag bejelentett és a cégjegyzékben, valamint a társasági szerződésben is szereplő, továbbá az ügyvezető által ismert módon tényleges lakcímére kell kiadni, azonban a fenti rendelkezések egybevetéséből egyértelműen ez következik. Nem illeti meg mérlegelési jogkör az ügyvezetőt arra nézve, hogy szerinte hol célszerűbb a kézbesítés a tag részére akkor, ha meg sem kísérli a bejelentett és tényleges lakcímen a kézbesítést. Különösen igaz ez arra az esetre, ha a tagok között a viszony - ahogy jelen esetben is - megromlott, bizalomvesztés állt be. Csak abban az esetben hivatkozhatna alappal arra a taggyűlést összehívó ügyvezető, hogy a meghívót a saját hibájából nem vette át a felperes, ha a kézbesítést az ismert és tényleges lakcímen, illetve elsődlegesen ott kísérli meg, és csak azt követően vagy amellett adja azt ki az általa ismert egyéb elérhetőségre is. Mivel a felperes lakcímére nem vitásan nem történt kézbesítés, a postafiók címen pedig az sikertelen volt, így a meghívó tartalma nem jutott a felperes tudomására. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, ezért az ott hozott határozatok ezen okból jogszabályba ütköznek. A fentiekhez képest másodlagos kérdés, hogy a 2. számú taggyűlési határozat más okból is jogszerűtlen, azonban megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy e körben is egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal, amely szerint ez a határozat a Gt. 20. §
(5)bekezdésébe is ütközik. Az alperes jogi képviselője megalapozatlanul hivatkozott e körben a Pécsi Ítélőtábla Cgf.V.30.090/2005/
- számú végzésében megmutatkozó bírói gyakorlatra, amely szerint a taggyűlés üzletrész átruházásához hozzájáruló határozata nem tartozik abba a körbe, amely kérdésben az érdekelt tag nem szavazhat. A Pécsi Ítélőtábla határozata ugyanis az
- évi CXLV. törvény
- §
(5)bekezdésén alapult, amely úgy rendelkezett, hogy a határozat hozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani. A Pécsi Ítélőtábla e határozatban azt mondta ki, hogy az üzletrész átruházásához hozzájáruló taggyűlési határozat a tagot nem mentesíti kötelezettség vagy felelősség alól, ezért abban a kérdésben szavazhat. A Gt. 20. §
(5)bekezdése azonban − amely jelen ügyre irányadó − eltérően rendelkezik az 1997. évi Gt. 18. §
(5)bekezdésétől annyiban, hogy a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag sem, akinek a társasággal fennálló tagsági jogi jogviszonyának létesítésére, tartalmára vagy megszűnésére a határozat vonatkozik. Mivel a
- számú határozat kifejezetten és egyértelműen ... társasággal fennálló tagsági jogi jogviszonyának megszűnésére vonatkozott, ezért a jogszabály kifejezett rendelkezése értelmében e határozat meghozatalánál nem szavazhatott volna. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján - a fentiek szerint kiegészített indokolással - helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- §-a szerint alkalmazandó Pp.
- §-a alapján kötelezte a másodfokú bíróság a pervesztes alperest a felperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költségének megfizetésére; annak mértékét a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdései alapján mérlegeléssel állapította meg, figyelemmel a kifejtett ügyvédi munka időigényére. Budapest,
- év április hó
- napján Dr. Mika Ágnes sk. a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Kurucz Zsuzsánna sk. bíró