Pfv.VIII.21.284/2010/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága .......által képviselt....... felperesnek a...... pártfogó ügyvéd..... által képviselt....... alperes ellen a...... jogtanácsos által képviselt...... felperesi beavatkozó perbenállása mellett megtérítési igény iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt 5.P.21.833/
- számon megindított, és a Debreceni Ítélőtábla
- árpilis 28-án Pf.I.20.016/2010/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán a
- február
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. A le nem rótt kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes személyes illetékmentessége és az alperes személyes költségmentessége folytán az állam viseli. Az alperes háromfokú pártfogó ügyvédi díjának megfelelő perköltségét a felperes viseli. A felperes és a felperesi beavatkozó saját háromfokú perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : Az alperes a tulajdonosa........ forgalmi rendszámú gépjárműnek. A beavatkozóval kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés alapján postai átutalással negyedéves díjfizetésre vállalt kötelezettséget. A
- első negyedévre esedékes díjat
- február 3-án, a második negyedévi díjat május 4-én fizette meg a beavatkozónak. A harmadik negyedévre vonatkozóan a beavatkozó
- július 11-én kelt levelével szólította fel fizetésre az alperest, amit az alperes
- augusztus 5-én fizetett meg. A beavatkozó
- augusztus 9-én az alperes részére zöldkártyát állított ki. Kiadott egy belföldi viszonylatban érvényes bizonylatot is a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés érvényességére vonatkozóan, amely szerint a perbeli gépjármű
- harmadik negyedévi díja megfizetésre került.
- szeptember 4-én az alperes fia a perbeli gépjárművel halálos közúti balesetet okozott, mellyel összefüggésben a büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapították. A beavatkozó
- szeptember 9-én kelt levelével kérte a
- negyedik negyedévi díj megfizetését, majd a díjfizetés elmaradása miatt november 11-én és
- január 7-én ismételten felszólította az alperest fizetésre.
- február 2-án a beavatkozó....... tájékoztatta a felelősségbiztosítási jogviszony megszűnéséről, ennek időpontját
- október
- napjában jelölve meg. A balesetben elhunyt személy hozzátartozóinak kárát a beavatkozó 5.528.386 forint összegben megtérítette, majd a felperes
- augusztusában ezt az összeget a beavatkozónak megfizette. A felperes keresetében 5.628.386 forint és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte a felelősségbiztosítási jogviszony fennállására hivatkozással. A felperesi beavatkozó a keresetnek helytadó határozat hozatalát indítványozta arra hivatkozva, hogy a díjfizetés elmulasztása miatt a szerződés
- július 30-án megszűnt, az eltérő időpont közlése adminisztrációs hiba eredménye. A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 5.628.386 forintot és kamatait. Az első fokú ítélet indokai szerint a felperes mint a.... kezelője köteles volt a felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó által okozott kár megtérítésére a 190/
- (VI.8.) Korm. rendelet (R.) alapján. Az alperes a R. melléklete
- pontjának
(4)bekezdésében meghatározott 30 nap türelmi időn túl fizette meg a 2006. első, második és harmadik negyedévi díjat, a negyedik negyedévi díjat pedig egyáltalán nem fizette ki, ezért a Ptk. 543.§
(1)bekezdése alapján a szerződés megszűnt. Az első fokú ítélet további indokai szerint az alperes nem bizonyította, hogy a felek a szerződést a díj esedékességi időpontja tekintetében módosították volna. A szerződés már az első negyedévi díj késedelmes megfizetése miatt
- január
- napján megszűnt. Az alperes ezt követő befizetései és a beavatkozó által kiadott fedezetigazolás új biztosítási jogviszony létrejöttét nem igazolja, mert az sem az írásbafoglalás, sem az ajánlattétel követelményeinek nem felelt meg. Az írásbeli megállapodás hiányát nem pótolta a Ptk. 538.§
(1)bekezdése és a R. 4.§
(1)bekezdése szerint a beavatkozó részéről a zöldkártya és a....... kiterjedő hatályú bizonylat kiállítása sem. A beavatkozó jogcselekményei nem feleltek meg a szerződés reaktiválásának sem. A 2003. évi LX. törvény 107.§
(3)bekezdése értelmében a beavatkozót tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megszűnésével kapcsolatban, az ítélet indokai szerint azonban ennek elmulasztása a felperes megtérítési igénye szempontjából közömbös. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az első fokú ítélet indokait kiegészítve megállapította, hogy a felperes legitimációja a R. 15. §
(7)bekezdése alapján fennállt, a beavatkozó részére történt felperesi teljesítés pedig nem ütközött a Ptk. 4.§
(4)bekezdésében meghatározott alapelvbe. Az alperesnek a beavatkozó
- január
- utáni jogcselekményeire alapított védekezése a kártérítési követelés körébe tartozott volna, ilyen követelést azonban az alperes nem érvényesített. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes sérelmezte, hogy a bíróság nem vizsgálta a felperesi legitimáció fennállását, illetve nem alkalmazta a szerződésmódosításnak a Ptk.-ban meghatározott szabályait. A felperesi legitimáció hiányával kapcsolatban a R.
- és 15.§
(7)bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a felperes a beavatkozónak saját kockázatára teljesített. Állította, hogy a Ptk. 218.§
(1)bekezdése, 567.§
(1)bekezdése alapján a díjfizetés esedékessége illetve késedelme jogkövetkezményei tekintetében a felek a szerződést módosíthatták. A beavatkozó többszöri ráutaló magatartása folytán a felek az adott esetben a szerződést módosították, így a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződéses jogviszony a felek között fennállt. Ezért a kereset elutasításának van helye. A felperes és a beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A felperes előadta, hogy úgynevezett fedezetváltás történt, mivel az alperes nem rendelkezett felelősségbiztosítással. Ezért az R. rendelkezései alapján a felperes köteles volt helytállni a beavatkozóval szemben is. Utalt a bírói gyakorlatra, amely a díjhalasztás, a szerződéskötés és a szerződésmódosítás körében a Ptk. szabályait szorosan értelmezi. A beavatkozó a felperes perbeli legitimációjával kapcsolatban az R. 15.§
(7)bekezdésére, és az
- számú melléklet 9/
- pontjára utalt. A szerződés megszűnésével kapcsolatban pedig a R.
- számú melléklet
- pont
(3)és
(4)bekezdésére hivatkozott előadva, hogy a szerződés megszűnése utáni alperesi jogcselekmények nem hoztak létre új biztosítási jogviszonyt és reaktiválást sem. A felülvizsgálati kérelem alapos. A felperes az R. 15. §
(7)bekezdésére alapította legitimációját és ennek megfelelően kereseti követelésének a jogalapját. Eszerint a....... kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól. Ebből következően a perben alapvetően azt a tény- és jogkérdést kellett tisztázni, hogy az alperesnek a perbeli biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában fennállt-e a beavatkozóval hatályos felelősségbiztosítási szerződése. A jogerős ítéletben megállapított, és a Legfelsőbb Bíróság számára is irányadó tényállásból az következik, hogy a bíróság által a szerződés megszűnésének időpontjaként megállapított
- január 31-i időpontot követően a peres felek valamennyi - egybehangzó jogcselekménye a szerződés hatályban tartására irányult és azt tanúsította. Az alperes nyilvánvalóan a szerződés fenntartásának a szándékával fizette meg - késedelemmel - a
- első- második és harmadik negyedévre járó biztosítási díjakat a beavatkozónak. A beavatkozó e díjakat a késedelem ellenére elfogadta, és további írásbeli felszólításokat intézett az alpereshez az esedékessé vált díjrészletek megfizetése érdekében. E fizetési felszólításokhoz teljeskörű elszámolást tartalmazó számlakivonatot csatolt, külön külön feltüntetve a 30 napnál régebbi és annál nem régebbi díjhátralékokat is. Emellett a fizetési felszólítás tartalmazta a 30 nap határidő elmulasztásának a jogszabályi következményeire történő figyelmeztetést is. A beavatkozó részéről a zöldkártya és a belföldi hatályú bizonylat kiállításának ugyancsak a szerződés fenntartására irányuló joghatást kell tulajdonítani. A zöldkártya kiállítása az R.
- § j) pontjában meghatározott definícióból következően a szerződés és a mögötte álló biztosítási fedezet fennállását tanúsítja. A beavatkozó maga is nyilatkozott írásban, a zöldkártyára vezetett feljegyzésével a zöldkártya által bizonyítani kívánt tényről: Eszerint a beavatkozó
- augusztus 9-én azt igazolta, hogy a díjfedezet
- július 1-től október 1-ig fennáll. A fenti bizonyítékok egybevetésével az állapítható meg, hogy a beavatkozó a perben beigazolódott gyakorlatának megfelelően a díjfizetésre a késedelmek ismeretében, - a szerződés fenntartásának szándékával - írásban halasztást engedett és a szerződés a káresemény időpontjának megfelelő harmadik negyedévben fennállt. Ebből következően a perben fel sem merült a jogerős ítéletben említett reaktiválásnak, illetőleg új szerződés megkötésének a lehetősége. A fenti peradatokra, elsősorban a beavatkozó halasztással kapcsolatos ismertetett gyakorlatára figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság arra következtetett, hogy a felek a Ptk.
- §
(1)bekezdésben meghatározott rendelkezéstől a biztosított alperes javára eltértek. Az alperes késedelme, szerződésszegése ellenére közös megegyezéssel a szerződés megszűnésének törvényi jogkövetkezményét mellőzték és a szerződéses jogviszonyt fenntartották. Erre a felek számára a Ptk. 567. §
(1)bekezdésében meghatározott részleges kogencia lehetőséget nyújtott, mivel a felek szerződésükben a biztosított javára az adott Ptk. rendelkezéstől eltérhettek. (Ez alól nem teremtett kivételt az 567. §
(3)bekezdésének az R. szabályaira utaló szabályozása sem, mivel a Ptk. 543. §
(1)bekezdése az R. melléklet 3. §
(4)bekezdésében foglaltakkal egyezően szabályozza a díjfizetési késedelem jogkövetkezményeit). Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a le nem rótt kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes személyes illetékmentessége és az alperes személyes költségmentessége folytán a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam, pervesztessége folytán saját háromfokú perköltségét a felperes és a felperesi beavatkozó maga köteles viselni. Az alperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viselésére pervesztessége folytán a felperes köteles. Összegét a jogi segítségnyújtásról szóló
- évi LXXX. törvény rendelkezései alapján az Igazságügyi Hivatal állapítja meg. Budapest,
- február
- Dr. Kiss Mária s.k. a tanács elnöke - előadó bíró, Dr. Rédei Anna s.k. bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: tisztviselő