← Magyarország

Pf.21879/2011/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.879/2011/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Kiss László Ügyvédi Iroda tagjaként eljáró dr. Kiss László ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Bata Zoltán ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a fél neve (fél címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, a személyesen eljáró III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű, valamint IV.rendű alperes neve (ugyanottani lakos) IV. rendű alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
  2. június
  3. napján kelt 11.P.24.512/2010/
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és a felperes perköltség fizetési kötelezettségét 100.000 (Egyszázezer) forint plusz áfa összegre leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az I. rendű alperesnek 5.000 (Ötezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget. A felperes 35.400 (Harmincötezer-négyszáz) forint, míg az I. rendű alperes 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési eljárási illetéket köteles - felhívásra - az állam javára megfizetni. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a közös tulajdon megszüntetése iránti keresetet elutasította, és a felperest kötelezte, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 600.000 forint le nem rótt kereseti illetéket, továbbá az I. rendű alperesnek 625.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítéletének perköltségre vonatkozó rendelkezése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, annak részbeni megváltoztatásával a le nem rótt kereseti illeték és az I. rendű alperes javára fizetendő perköltség 10-10%-ra történő leszállítása érdekében. Hivatkozása szerint a peres felek közötti jogvita a korábbi részítélettel részben megoldódott, a közös tulajdon vonatkozásában elsődlegesen közös kérelem alapján a per megszüntetésének lett volna helye, a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereseti kérelmét illetően az első érdemi tárgyaláson el kívánt állni a keresetétől. Előadta: a tárgyalásról közlekedési okok miatt elkésett, késedelme miatt az elsőfokú bíróság - álláspontja szerint megalapozatlanul - a tárgyalást berekesztette, és a kereset elutasítása mellett a le nem rótt kereseti illetékből, valamint az I. rendű alperest képviselő ügyvéd munkadíjából álló jelentős összegű perköltség megfizetésére kötelezte annak ellenére, hogy a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereseti kérelem vonatkozásában az I. rendű alperes képviselője egy előkészítő iratot terjesztett elő, és egy tárgyaláson jelent meg. Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Utalt arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a tárgyalási határnapon történt meg nem jelenése miatt a felperesi jogi képviselő által előterjesztett igazolási kérelmet jogerősen elutasította, a felperes fellebbezésében az igazolási kérelmében előadottakat ismételte meg. Álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a felperesnek valóban szándékában állt elállni a keresettől, így a kereseti illeték, illetőleg az ügyvédi munkadíj mérséklésének nincs helye. A Fővárosi Ítélőtábla a 7.Pkf.26.585/2011/
  6. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, amellyel a tárgyalás berekesztését megelőző tárgyalási határnapon történő meg nem jelenése miatt a felperesi jogi képviselő által előterjesztett igazolási kérelmet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes fellebbezése részben megalapozott. Tényként állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság a
  1. június
  2. napján tartott tárgyaláson a tárgyalás berekesztését követően ítéletet hozott, a tárgyalási határnapon történő meg nem jelenése miatt a felperesi jogi képviselő által. Emiatt nem lehet jelentőséget tulajdonítani annak, hogy a felperes a keresetétől el kívánt állni, az elállási jognyilatkozata a perben nem hatályosult, így a kereseti illeték mérséklésének az Itv.
  3. §-a értelmében nincs helye. Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor - a Pp.
  4. §
(1)bekezdése, és a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése alapján - a pervesztes felperest az Itv. 42. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti mértékű kereseti illeték lerovására kötelezte. A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja szerint polgári perben az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege a 10.000.000 forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10.000 forint. A
(6)bekezdés szerint a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a felperes terhére megállapított ügyvédi munkadíjat - a pertárgy értékére, valamint az I. rendű alperes jogi képviselője által kifejtett tényleges tevékenységre tekintettel - túlzott mértékben állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(6)bekezdése alapján a felperes terhére megállapított ügyvédi munkadíjat 100.000 plusz áfa összegre leszállította, tekintetbe véve a jogvita bonyolultságát, a képviseleti munka szakmai nehézségét, az előkészítő munkák, a beadványok, a tárgyalások számát, terjedelmét, időigényét, az ügyvédi munkának a célszerű pervitelben és az ügy lényegre törő és ésszerű időn belül történő elbírálásában való közrehatását, valamint a hasonló ügyekben elfogadott ügyvédi munkadíjak mértékét. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - a rendelkező részben foglaltak szerint - részben megváltoztatta. A felperes fellebbezése kisebb részben vezetett eredményre, a Fővárosi Ítélőtábla ezért a Pp. 239. §-a értelmében érvényesülő Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint a felperest kötelezte az I. rendű alperes fellebbezési eljárási költségének megfizetésére. Az I. rendű alperest képviselő ügyvéd munkadíját a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5),
(6)bekezdése és a 4/A. §-a alapján állapította meg. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetékről szóló rendelkezés a Pp. 81. §
(1)bekezdésén, a fellebbezési eljárásban kialakult pernyertesség-pervesztesség 40-60%-os arányán, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdésén,
  1. §-án,
  2. §
(1)és
(3)bekezdésein alapul. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Sághy Mária s.k. a tanács elnöke Dr. Kincses Attila s.k. előadó bíró Dr. Varga Edit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.