Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bf.324/2011/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év március hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő VÉGZÉST: A hivatali vesztegetés bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 15.B.1110/2011/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott személyi igazolvány száma: A. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I N D O K O L Á S: A Fővárosi Bíróság a
- augusztus
- napján kihirdetett 15.B.1110/2011/
- számú ítéletével a vádlott bűnösségét vesztegetés bűntettében állapította meg (Btk. 250.§
(1),
(3)bekezdés I. tétel). Ezért őt 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, valamint a bűnjelként lefoglalt iratok további sorsáról, valamint a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről is. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a kiszabott büntetés súlyosítása végett, a börtönbüntetés tartamának felemelése és a felfüggesztés mellőzése céljából. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.856/2011/1. számú átiratában a bejelentett fellebbezést fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy bár az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárását és ennek során megalapozott tényállást állapított meg, azonban a büntetés kiszabása körében eltúlzott jelentőséget tulajdonított a vádlott javára szóló enyhítő körülményeknek. Az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrány nem alkalmas a büntetési célok elérésére, ezért a büntetés súlyosítását indítványozta. A nyilvános ülésen az ügyész az átiratban foglaltakat változtatás nélkül fenntartotta. A vádlott védője a bejelentett ügyészi fellebbezés elutasítását indítványozta. Hangsúlyozta, hogy egy év telt el a cselekmény elkövetése óta, a vádlott elvesztette szolgálati jogviszonyát, azonban azóta új életet kezdett, van munkahelye, az élettársa pedig jelenleg terhes. Mindezek inkább a kiszabott büntetés enyhítését tennék szükségessé, mintsem annak súlyosítását, ezért az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetés jelentős enyhítését és pénzbüntetés alkalmazását indítványozta. A vádlott az utolsó szó jogán megbánását hangsúlyozta. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyészi fellebbezéssel megtámadott elsőfokú ítéletet a Be. 348.§
(1)bekezdés I. fordulata alapján az azt megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat, a bíróság elé állításra vonatkozó és a Be. 517.§-ában, valamint az 522.§-ában foglalt előírásokat maradéktalanul betartotta. Eljárása során a vád tárgyává tett bűncselekmény elbírálása szempontjából releváns valamennyi bizonyítékot feltárt, azokat egyenként és egymással is összevetve értékelte, mérlegelte. Ennek eredményeként megalapozott tényállást állapított meg, amely mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében foglalt hibákból és hiányosságoktól. Az ítélőtábla az egyébként egyik fél által sem támadott tényállást a másodfokú nyilvános ülésen tett vádlotti nyilatkozat alapján a személyi körülmények tekintetében azzal egészíti ki, hogy a vádlott jelenleg hűtőraktárban raktárosként dolgozik, havi jövedelme 111.000 Ft és az élettársa jelenleg terhes. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás e kiegészítéssel a másodfokú eljárásban is irányadó volt. A bizonyítékok értékelését vizsgálva a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan alapozta a tényállását a vádlott beismerő vallomására, hiszen e nyilatkozatot az eljárás során meghallgatott a tanú tanúvallomása, valamint az egyéb okirati bizonyítékok, így nevezetesen a rendőri jelentés, a foglalási jegyzőkönyv is alátámasztottak. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság is bizonyítottnak látta a vádlott terhére a cselekmény elkövetését. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az irányadó tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet jogi indokolását azzal egészíti ki, hogy a vádlott a vádbeli cselekményével megsértette a 3/2011.(IX.22.) BM rendelet 9.§
(1)bekezdésében, a 11/2000.(II.23.) BM rendelet 22.§-ában, valamint az 1999. évi LXIX. törvény 82.§
(1)bekezdésében írt kötelezettségeit. A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket hiánytalanul vette számba, amely annyiban egészítendő ki, hogy további enyhítő körülményként kell értékelni, hogy a vádlott élettársa jelenleg gyermeket vár. Az ítélőtábla álláspontja szerint a kiszabott büntetés arányban áll a vádlott által elkövetett cselekmény tárgyi súlyával és a vádlott alanyi bűnösségi fokával is. A kiszabott büntetés lényeges súlyosítását a másodfokú bíróság nem látta indokoltnak különösen arra tekintettel, hogy az elsőfokú bíróság lefokozás mellékbüntetést is alkalmazott, továbbá figyelembe kell venni azt is, hogy a rendőrség kötelékéből a vádlott már távozott. A bűnösségi körülményeket értékelve és összevetve a vádlott által elkövetett cselekmény tárgyi súlyával az ítélőtábla a büntetés enyhítésére sem látott lehetőséget, így az erre vonatkozó védői indítványnak sem adott helyt. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a járulékos kérdések tekintetében is törvényesen rendelkezett. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét a Be. 371.§
(1)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel helybenhagyta azzal, hogy a vádlott személyi igazolvány számát - amely tévesen került feltüntetésre az elsőfokú határozatban - helyesbítette. Budapest,
- év március hó
- napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. a tanács elnöke Dr. Halász Irén sk. sk. Zólyominé dr. Törő Erzsébet előadó bíró bíró A Fővárosi Bíróság 15.B.1110/2011/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bf.324/2011/
- számú végzése folytán
- év március hó
- napján jogerőre emelkedett és a szabadságvesztés büntetés kivételével végrehajtható. Budapest,
- év március hó
- napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Moncz Tímea tisztviselő