Pécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.082/2012/
- szám A Pécsi Ítélőtábla dr. Barbarics Ildikó ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - dr. Herczeg Ferenc ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen bérleti díj megfizetése iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság
- május hó
- napjáén kelt 20.P.20.962/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül eljárva meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 230.000(kettőszázharmincezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy a P.-i üzlet megnevezésű ingatlanokat 15 napon belül ürítse ki és adja a felperes birtokába. Kötelezte az alperest, hogy
- május hó
- napjától az ítélet meghozataláig terjedő időre fizessen meg 7.200.000,- forint használati díjat. Megállapította, hogy a fent körülírt ingatlanokat a B.Kft. a F. Bt. részére, illetve K.F. részére értékesítette az
- március
- napján, valamint az
- március hó
- és
- május hó 26.napján kelt szerződésekkel és közös nyilatkozattal, a F.Bt. pedig az alperessel, míg K.F. örököse a felperessel kötött
- augusztus hó
- és
- június hó
- napján adásvételi szerződést. Megállapította, hogy az alperes birtokba lépett, az ingatlanokat jelenleg is használja, azonban a F.Bt. eladó és az alperes tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem került sor, ezzel szemben felperes jogelődje tulajdonjogát a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A közhiteles ingatlan-nyilvántartás szerint az ingatlan tulajdonosa a felperes. Az alperes érdemi ellenkérelmében foglaltakra tekintettel kifejtette, hogy az
- évi CXLI. tv. (Inytv.)
- §
(1)és
(2)bekezdése, a 3/2010.(XII.6.) PK. Vélemény
- pontja szerint a törlési per feltételei nem állanak fenn, a
- július
- napján bejegyzett szerződés érvénytelenségére 3 éven túl az alperes nem hivatkozhat. Hangsúlyozta, hogy felperes az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében, jóhiszeműen szerzett jogot a bejegyzett tulajdonos hagyatékátadó végzéssel igazolt örökösétől. Alaptalannak találta az alperes birtokkal megerősített jogcímre való hivatkozását is, mivel álláspontja szerint a Ptk.
- §
(4)bekezdése alapján, amennyiben a későbbi vevő tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerül, vele szemben az alperes birtokba lépésre hivatkozva nem szerezhet jogot. Az alperes viszontkeresetének érdemi vizsgálatát a Pp. 130.§
(1)bekezdés g) pontja alapján mellőzte hivatkozással arra, hogy a tulajdonostársak, illetve valamennyi szerződő fél perben állása nélkül az alperes ráépítés címén előterjesztett viszontkeresete nem bírálható el. Megállapította, hogy alperes az üzlethelyiségeket jogcím nélkül birtokolja, ezért az Ltv. 36. §
(1)bekezdés, 20. §
(1)bekezdése alapján kötelezte alperest használati díj megfizetésére, és az ingatlan birtokba adására. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte hivatkozással arra, hogy a Ptk. 117. §
(4)bekezdése alapján kérheti tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzését, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy tulajdonjogát is támadhatja, mivel elsőnek jóhiszeműnek birtokba lépett. Állította, hogy a felperes nem volt jóhiszemű, az ingatlant nem tekintette meg, nem azonosította be, készültségi fokát sem ismerte. Álláspontja szerint a Ptk. 117. §
(4)bekezdésére alapított perlés esetén - mivel bejegyzett jog hiányában a törlési kereset feltételeit nem teljesítheti - az érvénytelenségre alapított törlési per feltételeit nem kell vizsgálni. Álláspontja szerint a felperes jogelődje szerződése érvényességének megállapítása iránt általa indított per jelen pernek előkérdése, és ezért a tárgyalás felfüggesztése volna indokolt. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a kereset megalapozott elbírálásához szükséges mértékben fellebbezéssel érintett körben - a tényállást tisztázta, azt helyesen állapította meg, és abból helyesen vonta le azt a következtetés, hogy az alperesnek a Ptk. 117. §
(4)bekezdésére történő hivatkozása a keresettel szembeni eredményes védekezésre nem alkalmas. Az elsőfokú bíróság ítéletének a Ptk. 117. §
(4)bekezdése értelmezésével kapcsolatos indokolását mellőzi, és ehelyett a döntést az alábbiak szerint indokolja. A Ptk. 116. §
(2)bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartás - ha jogszabály kivételt nem tesz - a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. Igy rendelkezik az Inytv. 5. §
(1)bekezdése is. Az 5. §
(2)bekezdése alapján az ellenkező bizonyításig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A felperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, az ingatlan-nyilvántartás tehát tulajdonjoga fennállását hitelesen tanúsítja. Az alperes a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt keresetet nem terjesztett elő, ezért azt a kérdést, hogy annak feltételei egyébként a Ptk. 117. §
(4)bekezdése alapján fennállnának-e, vizsgálni nem kellett. Az Inytv. 5. §
(2)bekezdése által megengedett ellen bizonyításra nem általában, hanem csak az adott ingatlan tulajdonjogát, az ingatlanra bejegyzett jogot érintő perben van lehetőség. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett felperest, mint tulajdonost a Ptk.98.§-a alapján megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem, az ennek érvényesítése iránt - a jogcím nélküli birtokos - alperes ellen indított perben az alperes birtoklásának jogcímét - mindaddig, amíg tulajdonjogát az ingatlannyilvántartás fel nem tünteti - nem alapíthatja arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel szemben nem a felperes, hanem ő maga a tulajdonos. Nincs ezért lehetőség e perben az Inytv. 5.§
(2)bekezdése szerinti ellenbizonyításra, és az alperes által a tulajdonszerzés jogcíme körében felhozott tények, és ezzel kapcsolatos jogszabályi hivatkozások értékelésére sem. Az alperes a tulajdonjog megállapítása iránt a viszontkeresettel kapcsolatos ítéleti rendelkezést fellebbezéssel nem támadta, e rendelkezés jogerőre emelkedett, így a felperesi kereset jogalapjára a viszontkereset sem lehet hatással. Tévesen hivatkozott az alperes arra, hogy az alperesi jogelődök szerződése érvényességének megállapítása iránti perre tekintettel az elsőfokú bíróságnak a per tárgyalását fel kellett volna függesztenie. A jelen perben az elsőfokú bíróságnak - a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között - a felperes tulajdonjogra alapított birtokba adási és használati díj megfizetése iránti keresetéről kellett döntenie. A felperes azzal, hogy csatolta a tulajdonjoga bejegyzését tanúsító tulajdoni lap másolatot a Pp. 3. §
(1)bekezdése szerint szükséges jogi érdekeltségét, és birtoklásának jogcímét kellőképpen igazolta. Az alperes által hivatkozott per esetleges eredményessége új helyzetet teremthet a felek között, jogviszonyuk ebben az esetben az szerződés érvénytelenségének következtében, az erre a jogi helyzetre irányadó jogszabályi rendelkezések közt lesz rendezendő. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alaptalanul fellebbező alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárásban felmerült költségeit megtéríteni, mely költség a felperest képviselő ügyvéd másodfokú eljárás során a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján megállapított munkadíja. P é c s, 2012. április 27 Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné Dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró