← Magyarország

Bf.122/2012/3 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.122/2012/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
  2. évi május hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A másodfokú bíróság a vesztegetés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék B.976/2011/
  4. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Kaposvári Törvényszék B.976/2011/
  5. számú,
  6. március
  7. napján kelt ítéletével a vádlottat 2 rb. vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap börtönre ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, a vádlottal szemben 10.000 forint vagyonelkobzást rendelt el, és kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A törvényszék ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztő rendelkezés mellőzése, valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a fellebbezést módosítva, pénzbüntetés kiszabása végett tartotta fenn. A vádlott védője a nyilvános ülésen elsősorban az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta, másodsorban pénzbüntetés alkalmazása esetén annak méltányos összegben történő meghatározását kérte. A vádlott terhére bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta megalapozottnak. Az ügyészi fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla a Be.348.§

(1)bekezdése alapján felülbírálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. A tényállást felderítette, a bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is mindenben eleget tett. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla az ügyészi indítvány alapján, az iratok tartalma szerint - a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel - az alábbiak szerint egészíti ki. A vádlott havi 110.000 forint jövedelemmel rendelkezik (bírósági iratok 3. sorszámú környezettanulmány). Az így kiegészített tényállás mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul, így irányadó volt a másodfokú eljárásban is. Az elsőfokú bíróság a tényállást alapvetően a vádlott beismerő vallomása, valamint az azt alátámasztó tanúvallomások alapján állapította meg. A vádlott az eljárás során bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett, melyet a kihallgatott rendőrtanúk nyilatkozatai megerősítettek. Így a tényállás maradéktalanul tisztázható volt. Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból - melyet sem a vád, sem a védelem nem támadott - helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére, az általa elkövetett cselekmények minősítése is megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. A büntetés kiszabását meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel és a súlyuknak megfelelően értékelte. A büntetés kiszabása során helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy a vádlott által tanúsított magatartással 2 rb. vesztegetés bűntettét követte el. Ez a minősítés megfelel az állandóan követett bírói gyakorlatnak. Azonban a büntetés kiszabása során a középmértékhez képest enyhébb büntetés kiszabását az a körülmény indokolja, hogy a vádlott egyetlen magatartással valósította meg a felemelt büntetési tételkeret alkalmazását szükségessé tevő cselekményét. Így e körülménynek a büntetés kiszabása során nyilvánvalóan kisebb jelentőséget kell tulajdonítani. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a minősítésen belül az elkövetési magatartás a legenyhébbek közé tartozik. A törvényszék által alkalmazott szabadságvesztés-büntetés arányban áll a vádlott által elkövetett cselekmény konkrét társadalomra veszélyességével, igazodik a felajánlott vagyoni előny nagyságához, és az elkövetés egyéb körülményeihez. A másodfokú bíróság nem találta szükségesnek a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását. A kiegészített tényállás szerint a vádlott valóban rendelkezik havi 110.000 forint jövedelemmel, azonban a jövedelem megállapítását lehetővé tevő környezettanulmány azt is tartalmazza, hogy részben saját jövedelméből segíti gondozásra szoruló hozzátartozóját. A vádlott jövedelmének nagysága, életkörülményei, de az általa elkövetett cselekmény jellege sem indokolja ezért vele szemben további szankcióként pénzbüntetés kiszabását, így a másodfokú bíróság elegendő visszatartó erőt tulajdonított az elsőfokú bíróság által alkalmazott felfüggesztett szabadságvesztés-büntetésnek. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.371.§
(1)bekezdése alapján - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. P é c s,
  1. május
  2. Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Tóth Sándor s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Kaposvári Törvényszék B.976/2011/
  3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.122/2012/
  4. számú végzésével
  5. május
  6. napján jogerőre emelkedett és a felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kivételével végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.