Nógrád Megyei Bíróság 10.K.21.175/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság K.Cs.polgármester által képviselt B. Község Önkormányzata (....) felperesnek - Dr. Révész Zoltán jogtanácsos által képviselt Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.) alperes ellen erdészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság az alperes 04.4/596/
- iktatószámú határozatát, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 19.3/1759-2/
- ügyiratszámú határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezi, és a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát új eljárás lefolytatására kötelezi. A perben feljegyzett 20.000.- (Húszezer) forint kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás: B. Község közigazgatási területén a szemétlerakó telepként szereplő 017/1 hrsz-ú ingatlan mellett, a felperes tulajdonában lévő 0112/7 hrsz-ú ingatlannak 1 hektár 3826 m2 nagyságú területén is kommunális hulladék került elhelyezésre az évtizedek során, amely helyzetet a felperes úgy kívánta rendezni, hogy a szemétlerakóként működő területeket egy ingatlanba összevonja, és ezt követően rekultiváció keretében a szeméttől történő megtisztítását ezeknek a területeknek elvégzi. Ehhez azonban szüksége volt arra, hogy az erdőként nyilvántartott 0112/7 hrsz-ú ingatlanból a változási vázrajzon megjelölt 1 hektár 3826 m2 terület művelési ágból kivonásra, és ezt követően az eredeti szemétlerakó telephez történő csatolásra kerüljön. Erre irányuló kérelmét
- március
- napján előterjesztette. Az elsőfokú erdészeti hatóság a
- június
- napján meghozott 19.3/1759-2/
- ügyiratszámú határozatával a b-i 0112/7 hrsz-ú erdő művelési ágú ingatlan 1 hektár 3826 m2-nek területét nem engedélyezte a termelésből kivonni, egyidejűleg kötelezte a tulajdonos felperest, hogy az erdőrészletből az ott elhelyezett hulladékot haladéktalanul távolítsa el. A döntését azzal indokolta, hogy a helyszíni bejáráson tapasztaltak szerint az állapítható meg, hogy a felperesi szemétlerakó telep bővítésére a térségben más művelési ágú területen is lehetőség van. A művelésből történő kivonásnak nem lehet indoka az, hogy a lakosság a kért erdőterületre hordja a kommunális szemetet és, mivel az erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot tárolni tilos, ezért kötelezte a felperest a hulladék haladéktalan elszállítására. Ezt a határozatot az alperes a
- április
- napján kelt 04.4/596/
- iktatószámú határozatával úgy változtatta meg, hogy az erdőrészletben található szemét és egyéb hulladék eltávolításának a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belülre írta elő, egyidejűleg kötelezte a felperest az erdőrészleten a tuskósarj egyedeknek az erdősítés ápolásával történő visszaszorítására. Az alperes is a helyszíni ellenőrzés adataira hivatkozott a döntés indokolásában, amikor megállapította, hogy az erdőrészletnek az út melletti, illetve közúthoz közeli részein az illegális hulladéklerakókra jellemző módon kisebb-nagyobb mértékű szeméthalmok ugyan elhelyezésre kerültek, de ez nem jelenti azt, hogy a terület folyamatosan szemét-lerakóhelyként működik. Az erdőrészletben található szemét jelentős része a faállomány zavarása nélkül is összegyűjthető. Az illegálisan lerakott hulladék a változási vázrajzon megjelölt területnél kisebb területet foglal el. A keresetlevelével a felperes ezeknek a határozatoknak a hatályon kívül helyezését kérelmezte. Jogszabálysértésként a tényállás téves megállapítására hivatkozott, mert a művelési ágból történő kivonással érintett erdőrészlet legalább 40 éve megszakítás nélkül a település szemét-lerakóhelyeként működött. Így az évtizedek során felgyülemlett hulladék szakszerű összegyűjtése, és a területről történő eltávolítása az önkormányzat számára teljesíthetetlen feladat lenne. Ennek megvalósítására csak a ténylegesen szemét-lerakóhelyként működő ingatlan a művelési ágból kivonni kért erdőrészlet, és egy önkormányzati útrészlet együttes rekultivációjával nyílna lehetőség, amelynek viszont előfeltétele, hogy az erdőrészletnek a szemétlerakással érintett része a művelési ágból kivonásra kerüljön. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. A bíróság a felperes kereseti kérelmét az alábbiak miatt találta megalapozottnak. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (Ket.)
- §
(1)bekezdése értelmében a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ennek a törvényi kötelezettségének nem tett eleget az ügyben eljárt elsőfokú erdészeti hatóság, hiszen a felperesi kérelmet elutasító határozata indokolásában azt állapította meg, hogy a felperesi szeméttelep bővítésére a térségben más művelési ágú területen is van lehetőség. A felperes azonban azt kérelmezte, hogy az évtizedeken keresztül illegálisan szemétlerakónak használt erdőrészletet azért csatolhassa a szemétlerakó-telepként nyilvántartott ingatlana területéhez, a művelési ágból történő kivonás következtében, hogy így a szeméttel ténylegesen borított ingatlanrészek rekultivációját el tudja végezni. Szó sem volt tehát a felperesi kérelemben arról, hogy a felperes további szemétlerakás céljára akarja a megjelölt erdőrészletet igénybe venni. Az elsőfokú határozat elleni fellebbezése kiegészítéseként a felperes már részletesen kifejtette, hogy geodéziai felmérések alapján került megállapításra az, hogy a 0112/7 hrsz-ú erdő művelési ágú ingatlannak mekkora területe érintett hulladék lerakással, és azt is, hogy az itt elhelyezett hulladék a rekultiváció következtében miként kerül kezelésre, és azt is, hogy a rekultivációt pályázat elnyerésével kívánja megvalósítani, a pályázaton való részvételhez szükséges az erdőterület szemétlerakással érintett részének művelési ágból történő kivonása. Ezekkel a felperesi előadásokkal szemben az alperes ugyancsak helyszíni szemle adataira hivatkozik akkor, amikor azt állapítja meg, hogy az illegálisan elhelyezett hulladék a vázrajzon feltüntetettől kisebb területet foglal el, és az így jogszerűtlenül elhelyezett szemét összegyűjtése és elhelyezése az erdőterület igénybevétele nélkül is elvégezhető. A per során az elsőfokú erdészeti hatóság képviselői a felperesnél további vizsgálatot tartottak és megállapították, hogy a művelési ágból kivonni kért erdőrészletet előzőleg a felperes megbízásából megkutatták, ennek alapján került rögzítésre, hogy a szemételhelyezéssel érintett erdőrészletnek mekkora területét kell ártalmatlanítani. Így megalapozatlan az alperesi határozat indokolásának arra való hivatkozása, hogy a lerakott szemét kisebb területet foglal el, mint a felperesi kérelemben megjelölt terület. Ezen túlmenően pedig az alperes nem adta indokát annak sem, hogy miért nem elfogadható számára, hogy a szemétlerakással érintett erdőterület mentesítését a felperes egy rekultivációs pályázat keretében végezze el. Miért nem adta hozzájárulását, hogy ezen a pályázaton történő részvételhez a felperes a szemétlerakással érintett erdőrészletet a művelési ágból kivonhassa, és a korábban is szemét-lerakóhelyként működő ingatlanához csatolja azért, hogy a rekultiváció ennek következtében az összevont ingatlanokon együttesen valósuljon meg. Ezzel szemben a felperest mégis arra kötelezte, hogy a szemétlerakást az erdőrészleten szüntesse meg. A felperes ugyanis ugyanezzel a szándékkal kérelmezte a művelési ág változást, azért, hogy ne csak az erdőrészleten illegálisan lerakott szemetet tudja elszállítani és ártalmatlanítani, hanem a korábban ténylegesen szemétlerakóként működött területen felhalmozott szemetet is. Ehhez pályázati forrásokat kívánt igénybe venni, amihez a szeméttel érintett területek egységes kezelése lett volna szükséges. Az alperes tehát nem adta magyarázatát annak, hogy miért nem támogatja, hogy a felperes a szemétlerakással érintett erdőterületen is a szemétlerakást megszüntesse egy pályázati eljárás keretében elnyerhető forrással, és ezzel szemben mégis miért tartotta indokoltnak viszont, hogy a felperes az erdőterületen elhelyezett hulladékot elszállítsa. Ennek következtében az is megállapítható, hogy az alperes még a rendelkezésre álló tényeket is okszerűtlenül mérlegelte, így a döntése a Ket. 50. §
(6)bekezdésében foglaltakba is ütközik. A mindezek alapján jogszabálysértő közigazgatási határozatokat a bíróság a Ket. 111. §
(1)bekezdése és a Polgári Perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú erdészeti hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A pervesztes alperes személyes illetékmentessége következtében a perben feljegyzett kereseti illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 14. §-a alapján viseli az állam. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság kizárása a Pp. 340. §
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
- április
- Dr. Takács László sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó