A határozat elvi tartalma: A közgyűlési határozat a kisebbség érdekeit nem sérti azzal, hogy a vízfogyasztást mérővel nem rendelkező lakások esetén az ott lakók számának figyelembevételével határozza meg a fizetési kötelezettség mértékét. A közgyűlési határozat érvénytelensége azért nem állapítható meg, mert rendkívüli jogellenes magatartást feltételező esetekre nem tartalmaz szabályokat. 2003. CXXXIII. tv. 42. §
(1)Pfv.IX.20.282/2011/10.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Papp György pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Forrai Judit ügyvéd által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 2.P.50.122/
- szám alatt indult és a Fővárosi Bíróság 53.Pf.642.456/2009/
- számú ítéletével befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Bíróság 53.Pf.642.456/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 10.000 (Tízezer) Ft felülvizsgálati eljárási perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes fenntartott keresetében az alperesi társasház
- február 18-án megtartott megismételt közgyűlésen hozott 3/2009.02.
- (továbbiakban:
- számú határozat) érvénytelenségének a megállapítását kérte. A határozat egyrészt
- novemberére, decemberére meghatározta a vízmérővel nem rendelkező lakosok közös költségének mértékét és a víz- és csatornadíját (e részét a határozatnak a felperes keresetében nem támadta), másrészt a vízés csatornadíj elszámolásának módját. A határozat szerint a bekötési vízmérőn mért fogyasztásból kell levonni 15 m3-t közös célú vízfogyasztásra, az ennek levonása után fennmaradó részt kell egyéni vízfogyasztásnak tekinteni. Azok a tulajdonostársak, akik nem rendelkeznek mellékvízmérővel, vagy a közszolgáltatóval kötött elszámoláson alapuló szerződéssel (mellékmérővel nem rendelkezők) a tulajdonukban lakó személyek száma szerint kötelesek az egyéni víz- és fogyasztás díjrészletének, illetve az erre vonatkozó előlegnek a megfizetésére. Azok, akik rendelkeznek mellékvízmérővel, a bekötési mérőn mért egyéni vízfogyasztás megfizetésére nem kötelezhetők. Felperesi álláspont szerint a fenti közgyűlési határozat sérti a kisebbség jogos érdekeit, mert a 15 m3 közösségi célú vízfogyasztás meghatározásának nincs alapja, egy esetleges csőtörés következményeit a mellékmérővel nem rendelkező lakások tulajdonosai kötelesek viselni. Nem biztosított, hogy valós adatok után fizetnek a mellékmérővel rendelkezők, illetve hogy a mellékmérővel nem rendelkezők a fogyasztók valós számát jelentik be. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.P.50.122/2009/
- számú ítéletében megállapította, hogy az alperes
- február 18-án tartott közgyűlésen hozott
- számú határozatának a vízmérővel nem rendelkező lakások éves víz- és csatornadíj elszámolására vonatkozó része érvénytelen. Ítélete indokolásában kifejtette, a határozatban foglalt elszámolási és fizetési rend eltér a tulajdonostársakra irányadó általános teherviselési, vagyis a tulajdoni hányad szerinti megosztási rendtől, ezért a kisebbségi érdekvédelem fokozott jelentőséget kap. Álláspontja szerint a határozat nem pontos, nem egyértelmű, olyan kérdéseket hagy nyitva, amelyek nélkül megnyugtató elszámolási rend nem alakítható ki. A szabályozás hiányosságát mutatja, hogy irreálisan magas vízdíj fizetési kötelezettséget eredményez a mellékmérővel nem rendelkező lakások tulajdonosai számára. Nem helytálló, hogy a határozat hiányosságai sérelmet nem okoznak, hiszen ha a társasház érvényesíti a tulajdonossal szemben az igényét, a bíróságnak az elszámolást a határozat tükrében kell vizsgálnia. A bíróság hivatkozott a 14/2008.11.
- számú közgyűlési határozatban foglaltakra. Kiemelte továbbá, hogy az alperes nem tudta értékelhető adattal alátámasztani, miszerint miért került 15 m3-ben meghatározásra a közös célú vízfogyasztás. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 53.Pf.642.456/2009/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Kiegészítette a tényállást azzal, hogy a felperes a
- szeptember 2-i közgyűlési határozatban foglaltaknak eleget téve
- márciusában a lakásba a vízórát felszereltette. Rámutatott, alaptalanul hivatkozott a felperes az elszámolás nem egyértelmű módjára. A közös célú vízhasználat mennyiségének meghatározását alaptalanul vitatta, a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a határozatban meghatározottnál magasabb a közös célú vízfelhasználás. Egyetértett az alperessel abban, hogy a miután a víz- és csatornaszolgáltatást személyek veszik igénybe, az albetétben lakó személyek száma szerinti felosztás nem okozhat érdeksérelmet. A KSH szerinti éves vízfogyasztás figyelembevétele sem eredményezne igazságosabb felosztást. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Ezen túlmenően kérte, hogy a Kúria az alperesi „folyószámlán 89.324 Ft és a megemelt 104.324 Ft vízdíj nyitó, és 15.625 Ft ügyvédi felszólítási díj terheléseket, megalapozatlan fizetési kötelezettségeket érvényesítse". Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az
- évi XLV. törvénynek, illetve a 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet
- § /2/ bekezdésének rendelkezéseit. Állapítsa meg a felülvizsgálati bíróság, hogy az alperes nem készített részletes vízdíj elszámolást, ezzel megsértette a tulajdonosok jogait és érdekeit. Hivatkozott a
- évi CXXXIII. törvény (Ttv.)
- § /1/ bekezdésében,
- § /3/ bekezdésében,
- §-ában,
- § /1/ bekezdésében,
- §-ban,
- § /6/ bekezdésében, illetve a Pp.
- §-ában foglaltakra. Előadta, az alperes nem készített részletes elszámolást a vízdíjra vonatkozóan. Az alperes törvénysértő tevékenysége nem tette lehetővé, hogy a felperes bizonyítani tudja, hogy 15 m3-nél nagyobb a közösségi célú vízfogyasztás. Annak ellenére, hogy 2008-ban bizonyítottan volt csőrepedés a társasházban, azok terheit a vízóra nélküli kisebbségre terhelte a közgyűlési határozat. A határozat nem rendezi a „fekete" mellékmérőket üzemeltetőket, a nem valós adatokat bediktáló tulajdonosokkal szemben történő fellépés lehetőségét, akár a vízfogyasztás, akár a lakásban lakók száma tekintetében. Felperesi álláspont szerint a fő- és mellékmérős fogyasztási adatok jelentős különbsége esetén kell a KSH adatokat figyelembe venni, mindaddig, míg megfelelő konkrét albetétenkénti, havi személyek száma szerinti fogyasztási terhelési részletes kimutatást nem készít az alperes. Az alperes ellenkérelme tartalmilag a jogerős ítélet hatályában tartására irányult. Felperes a felülvizsgálati eljárásban többek között csatolta az alperes SZMSZ-ének vízdíjszámítással kapcsolatos módosított rendelkezéseit, továbbá csatolta az 1/2011.02.
- számú közgyűlési határozatot, melyben az alperes a felperesi előadás szerint „mintegy elismerte" a vízdíj kiszámítására vonatkozó, jelen per tárgyát képező határozat tekintetében azt, hogy az jogszabálysértő. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárás, mint rendkívüli jogorvoslati eljárás tárgya annak eldöntése, hogy a jogerős ítélet jogerős ítélet meghozataláig felhozott tények, bizonyítékok, a felek előadásai, kérelmei figyelembevételével jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati eljárásban előadott új tények, okiratok nem vehetők figyelembe, mivel bizonyítás felvételének a felülvizsgálati eljárásban nincs helye. Úgy szintén nem lehet a felülvizsgálati eljárásban a keresetet megváltoztatni, kiterjeszteni, így a felülvizsgálati kérelem azon része, mely a felperes szerint megalapozatlan fizetési kötelezettség érvénytelenítésére irányult, illetve annak megállapítására irányult, hogy az alperes megfelelő elszámolást nem készített, nem volt figyelembe vehető, ahogy az sem, hogy a megtámadott közgyűlési határozat előtt milyen határozatok meghozatalára került sor, azoknak mik voltak a következményei. Korábban nem hivatkozott jogszabályi rendelkezések megsértésének vizsgálata sem képezhette a felülvizsgálati eljárás tárgyát. A felülvizsgálati eljárás tárgyát kizárólag az képezhette és képezte, hogy a
- számú határozatnak a keresettel támadott rendelkezése a jogerős ítélet megszületéséig hivatkozott okokból a kisebbség jogos érdekét sérti-e a Ttv.
- § /1/ bekezdés). A Kúria osztotta a másodfokú bíróság azon álláspontját, hogy a felperest terhelte a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján annak bizonyítása, hogy a közgyűlési határozatban meghatározott 15 m3 vízfogyasztásnál magasabb vízmennyiség fogy közösségi vízfelhasználási célból. A felperesnek kellett volna részleteznie, hogy közösségi céllal milyen felhasználásra kerül sor és legalábbis valószínűsítenie, hogy a fenti célú vízfelhasználás meghaladja a 15 m3-t, melyre még kísérletet sem tett a felperes. A közgyűlési határozat, mely a víz- és csatornadíj használatáról rendelkezik, a kisebbség érdekeit nem sérti azzal, hogy a vízfogyasztást mellékmérővel nem rendelkező lakások esetén az ott lakók számának figyelembevételével határozza meg. Önmagában a közgyűlési határozat érvénytelensége azért nem állapítható meg, mert rendkívüli, illetve jogellenes magatartást feltételező helyzeteket nem szabályoz. Így nem rendelkezik arról, hogyan kell eljárni, ha a vízórával rendelkezők nem a valós fogyasztást jelentik, nem azután fizetnek vízdíjat, a vízmérővel nem rendelkezők nem a valóságnak megfelelően jelentik be az ott lakók számát, illetve nem rendelkezik egy esetleges csőtörés miatt bekövetkező rendkívüli vízfogyasztás következményeinek viseléséről. A Kúria megítélése szerint a közgyűlési határozatban alkalmazott elszámolási mód hiányossága nem a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapításával, hanem annak kiegészítésével orvosolható. Erre a felperes is tehetett volna indítványt. Nyomatékkal kell értékelni, hogy a becsatolt jegyzőkönyv szerint a közgyűlésen a felperes tájékoztatást kért arról, hogy a közös vízhasználat miért 15 m3-ben került meghatározásra, a csőtörés folytán elfolyt víz költsége kit terhel, ezekre a kérdésekre a közgyűlésen a választ megkapta. Ezeket feltehetően megnyugtatónak találta, hiszen a határozatot a jelenlevők egyetemben - egyhangúlag fogadták el. - a felperessel Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- § /3/ bekezdésének alkalmazásával hatályában fenntartotta. A felperes eredménytelenül nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, ezért köteles megfizetni az alperes ügyvédi munkadíj formájában felmerült, a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányos mérsékelt mértékű felülvizsgálati perköltségét a Pp.
- § /1/ bekezdése,
- § /1/ bekezdése és a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
- § /3/,/5/ és /6/ bekezdése alapján, a munkadíj az ÁFA-t is tartalmazza. Budapest,
- február
- Dr.Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke,előadó-bíró Dr.Lőrincz Györgyné sk. bíró Gyöngyösiné dr.Gyügyei Klára sk. bíró