← Magyarország

P.20564/2011/7 – Balassagyarmati Törvényszék

...Megyei Bíróság

  1. P. 20.564/2011/
  2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A ... Megyei Bíróság a ... (... szám) pártfogó ügyvéd által képviselt ... (.... szám) felperesnek - a... jogtanácsos által képviselt ... Megyei Kormányhivatal(...szám) I. rendű, és ... Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (... szám) II. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. A felperes teljes pervesztes lett, pártfogó ügyvédjének munkadíját az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ...Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A rendelkezésre állási támogatásban részesülő felperes részére ... Község Önkormányzata 3 hónapra szóló közterületi karbantartó munkakört ajánlott fel. A felajánlott munkalehetőséget a felperes nem fogadta el, mert úgy ítélte meg, hogy a végzettségeihez képest a felajánlott munkakör többszörösen alacsonyabb szintű. Ezt követően ... Község Önkormányzatának Jegyzője a felperest ügyfélként idézte meg a polgármesteri hivatalba az aktív korúak ellátása ügyében. A felperes az idézésre megjelent. A ... Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hivatalos helyiségében
  3. május
  4. napján kelt jegyzőkönyv alapján a felperes az érettségi bizonyítványát önhibáján kívül megmutatni nem tudta. Előadta, hogy az utolsó munkahelye a ... Kft. volt, ahol betanított munkát végzett. Továbbá tájékoztatta az eljáró jegyzőt, hogy orvosi vizsgálatokra jár. Ezt követően ... Község Önkormányzatának jegyzője a 671-5/2009 számú,
  5. május 15-én kelt határozatával
  6. május
  7. napjával megszüntette a felperes aktívkorúak ellátásra (rendelkezésre állási támogatás) való jogosultságát, mivel a felperes a felajánlott munkalehetőséget nem fogadta el. Ezen határozatot az I. rendű alperes a
  8. június
  9. napján kelt N-GyA/769-2/
  10. számú határozatával helybenhagyta. A felperes ezen határozatok hatályon kívül helyezése iránt keresetet terjesztett elő a ...Megyei Bíróságnál. A ... Megyei Bíróság
  11. K. 20 885/2009/
  12. számú ítéletével az I.rendű alperes N-GyA/769-2/
  13. számú határozatát ... Község Önkormányzata Jegyzőjének 671-5/2009 számú határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezte, megállapítva, hogy a perben feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. A bíróság ítéletének indokolása szerint az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
  14. évi III. törvény (Szoc.tv.)
  15. §

(2)bekezdése értelmében az aktív korúak ellátására jogosult személy akkor köteles a neki felajánlott munkát elfogadni, ha a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének, vagy annál egyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább 6 hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint a foglalkoztatás elősegítéséből és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt) 25. §
(2)bekezdés d) pontjának megfelel. Az Flt. 25. §
(2)bekezdés d) pontja szerint a munkahely akkor megfelelő, ha egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas. Az indokolás szerint a
  1. május
  2. napján felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a felperes a közfoglalkoztatás keretében neki felajánlott munkalehetőséggel kapcsolatosan hivatkozott egészségi állapotának nem megfelelő voltára is. Ennek alapján a jegyzőnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  3. évi CXL. törvény
  4. §
(1)bekezdésében rögzített tényállás tisztázási kötelezettség körében meg kellett volna vizsgáltatnia, hogy egészségi állapota miatt a felperes a felajánlott munka elvégzésére alkalmas-e. Ennek elmulasztása miatt viszont nem állapítható meg, hogy a felperest terhelte volna a közfoglalkoztatás keretében fölajánlott közterület karbantartói munka elfogadásának a kötelezettsége. Ebből pedig következik, hogy nincs helye a felperessel szemben a Szoc. Tv. 37/E. §
(1)bekezdés b, a, pontja alapján az aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultság megszüntetésének. Ezt követően a felperes az elmaradt járandóságát
  1. évben (28.500 forint) megkapta. Az első fokon eljárt hatóság ismételten megállapította a felperes részére a rendelkezésre állási támogatást. ... Község Önkormányzatának Jegyzője a
  2. július
  3. napján kelt 801-10/
  4. számú határozatával a felperes aktív korúak ellátására (rendelkezésállású támogatás) való jogosultságát
  5. június
  6. napjával megszűntette, mert a felperes a közcélú foglalkoztatás keretében a neki felajánlott munkalehetőség elfogadásáról nem nyilatkozott, a megadott időpontban a munkavégzést nem kezdte meg, holott a munkakör betöltésére a felperest a másodfokú orvosi vélemény is alkalmasnak találta. Ezen határozatot a felperes fellebbezése nyomán eljárt I.rendű alperesi jogelőd, az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala is helybenhagyta a
  7. augusztus
  8. napján kelt N-Gy/427-5/2010 számú határozatával. A felperes ezen határozatok hatályon kívül helyezése iránt is keresettel fordult a ...Megyei Bírósághoz. A ...Megyei Bíróság
  9. K. 20 992/2010/
  10. számú ítéletével az I.rendű alperesi jogelőd N-GyA/427-5/2010 számú határozatát, ...Község Önkormányzatának Jegyzője 801-10/2010 számú határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.
  11. forint perköltséget. Megállapította, hogy a feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolása szerint a Szoc Tv. 37/E. §
(1)bekezdés b), a) pontja értelmében annak kell megszüntetni az aktív korúak ellátásra való jogosultságát, aki a felajánlott és megfelelő munkalehetőset nem fogadja el. A munka megfelelőségét a Szoc.tv. 35. §
(2)bekezdése szabályozza. Ebben feltételként került megjelölésre a foglalkoztatás elősegítéséről a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi Iv. törvény 25. §
(2)bekezdés b) pontja szerint az, hogy a munkahely akkor megfelelő, ha egészségi állapota szerint az állást kereső a munka elvégzésére alkalmas. Ennek a követelménynek a vizsgálatára a jegyző előtti eljárásban beszerzésre került az a másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény, amely szerint a felperes a közterület karbantartó munkakör ellátására korlátozásokkal alkalmas. Ahhoz tehát, hogy a felajánlott közterület karbantartó munkakör elfogadásáról a felperes nyilatkozni tudjon, ismernie kellett volna, hogy ebben a munkakörben a munkaegészségügyi korlátozás miként valósul meg. A felperes ugyanis A Szoc.tv. 35. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében csak az a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkát köteles elfogadni, amely az egészségi állapotának megfelel. Ha a közfoglalkoztatást biztosító nem teszi lehetővé, hogy az aktív korúak ellátásban részesülő személy a neki felajánlott munka egészségi állapotának megfelelő alkalmasságáról meggyőződhessen, akkor jogszabálysértő módon akadályozza a felperest a munkakör elfogadásáról teendő nyilatkozatával. A Szoc. tv. 36. §
(4)bekezdés e) pontja szerint a közcélú munkavégzéssel létesítendő munkaszerződésnek tartalmaznia kell az elvégzendő munkakört. Egészségügyi korlátozás esetén tehát a munkakör leírásával kell meghatározni azt, hogy az egészségügyi alkalmassági korlátozás az elvégzendő munkakörben hogyan érvényesül. Mindaddig tehát, amíg a felperes az egészségügyi alkalmasságának megfelelő munkakör leírását nem ismeri meg, nincs abban a helyzetben, hogy nyilatkozni tudjon a közfoglalkoztatás körében felajánlott munkavégzés elfogadásáról. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 50. §
(1)bekezdése értelmében a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A Szoc. tv. 37/F. §
(1)bekezdés b, a pontja szerint az aktív korúak ellátására való jogosultságot megszüntető döntéshez annak a tisztázása szükséges, hogy a felperes a megfelelő munkalehetőséget nem fogadta el. A rendelkezésre álló iratokból a bíróság azonban azt állapította meg, hogy a felperes a felajánlott munkalehetőség megfelelőségéről nyilatkozni azért nem tudott, mert nem ismerte meg a neki fölajánlott munkakörnek az egészségügyi alkalmasságából következő szükségszerű korlátozásait. Az, hogy a közcélú foglalkoztatást felajánlott ... Község Önkormányzatának polgármestere a felperessel a munka fölajánlásról folytatott megbeszélése során arról nyilatkozott, hogy a munkaköri leírásában az orvosi alkalmassági kritériumok is figyelembe vételre kerülnek, nem tekinthető olyannak, hogy ez a polgármesteri nyilatkozat tisztázta volna, hogy a felperesnek az egészségügyi alkalmassága korlátozottsága következtében a közterület karbantartói munkakör ténylegesen milyen korlátozásokkal kell betölteni. A ...Megyei Bíróság ezen ítéletét követően a felperes rendelkezésre állási támogatása utólagosan
  1. decemberében kifizetésre került (28.500.forint/hó) . A felperes az alperesekkel szemben 659.000 forint vagyoni és 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt terjesztett elő keresetet. Előadta, hogy a ...Megyei Bíróság a közigazgatási perekben kimondta, hogy a közigazgatási határozatok jogsértőek voltak, és amennyiben a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott volna az első és másodfokú hatóság, abban az esetben a felperes dolgozhatott volna, tehát nagyobb összeget kapott volna havonta, mint a rendelkezésre állási támogatás. A II.rendű alperessel szemben bírói kioktatást követően is fenntartotta a keresetét, előadva, hogy álláspontja szerint a II.rendű alperes volt az elsőfokú határozatot hozó szerv, aki szándékosan szegte meg vonatkozásában a jogszabályi előírásokat. Szándékosan hozott téves határozatot, nem vizsgálta kellő alappal a felperes által felhozott körülményeket. Álláspontja szerint önmagában ez megalapozza a felróhatóságot az alperesek részéről. Előadása szerint ezen dolgokat megalázásként élte meg. Több olyan munkakör is lett volna a hivatalnál, amelyet elláthatott volna, hiszen pl. az unokatestvére is ilyet látott el az Internet Kávézóban dolgozhatott. A második hatályon kívül helyezést követően hónapokig nem fizetett az alperes azon indokkal, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélettel szemben. Több, mint 10 hónapon át nem volt jövedelme, kölcsön kellett kérnie másokból, több dolgát el kellett adnia, hogy megélhessen. Mindezek alapján kérte, hogy a megyei bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 500.
  2. forint nem vagyoni kár, illetve
  3. évre bruttó 344.000 forint,
  4. évre bruttó 315.
  5. forint vagyoni kár megtérítésére. Ez utóbbi előadása szerint a minimálbér és a járandóság közötti különbözetből adódik. Keresetét közigazgatási jogkörben okozott kárként terjesztette elő. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I.rendű alperes előadta, hogy az 500.000 forint nem anyagi kár megtérítésére vonatkozó keresete a felperesnek számára értelmezhetetlen, tekintettel arra, hogy a felperessel, személyes ügyfélkapcsolat hiányában, kizárólag a közigazgatási ügyben keletkezett dokumentumok alapján meghozott másodfokú döntése útján került kapcsolatba. E dokumentumok tartalma szerint a felperes nem rendelkezik a keresetben nevezett érettségi és 6 szakmai végzettséggel. Az eljárás során bizonyítást nyert, hogy szakiskolai tanulmányait nem fejezte be. A közigazgatási eljárás során a felperes igazolást kizárólag könnyűgépkezelői felnőtt képzésben szerzett és Ytong-szerelő továbbképzésen kapott végzettségéről csatolt, melyek - állításával ellentétben - nem, vagy nem szükségszerűen használhatóak az önkormányzat működési körében. Ezek alapján az I. rendű alperes az esetlegesen megállapítható nem vagyoni kár bekövetkezésével ok-okozati összefüggésben álló közigazgatási államhatalmi tevékenysége kizárt. Az összegszerűen megjelölt vagyoni kár az I.rendű alperessel szemben szintén megalapozatlan és indokolatlan, hiszen semmilyen jogi kötelezettség nem áll fenn arra nézve, hogy a megjelölt években a felperest a minimálbér összege megillette volna, és ezen összeg kifizetésének elmaradása az alperesek közigazgatási tevékenységével okokozati összefüggésben áll. A felperes az ügyben keletkezett közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata során hozott ítéletek kedvező döntés alapján tévesen jutott arra a következtetésre, hogy, mint támogatásban részesülő álláskereső önmaga jelölheti meg és jelölje ki a számára kedvező munkakört, és az adott munkakörben kapható juttatás mértékét. A ...Megyei Bíróság felperes által hivatkozott döntéseiben megállapított eljárási jogszabályszegések, illetve a vonatkozó jogszabályok egyedi és az adott ügyben történő értelmezése alapján a felperes folyamatosan - jelenleg is - részesül a 28.500 forint összegű rendelkezésállási támogatásban. Az I.rendű alperes álláspontja szerint a felperesnek kára kizárólag akkor keletkezett volna, ha az alperesek bíróság által felülvizsgált jogalkalmazása kirívóan súlyos és jogszabályellenes, illetve a bírói rendelkezés ellenére sem kapta volna meg a rendelkezésre állási támogatást. A felperes tehát a számára biztosított jogorvoslati lehetősége révén az őt megillető járandóságot megkapta, kára nem keletkezett, az igényérvényesítéssel kapcsolatos költségei az adott eljárások során megtérültek. A II.rendű alperes szintén a kereset elutasítását kérte. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A megyei bíróság a perbeli tényállást a felek nyilatkozatai és az ügyben becsatolt okiratok tartalma, valamint a ...Megyei Bíróság K. 20.092/
  6. és K. 20.885/
  7. számú ügyének iratai alapján állapította meg. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló
  8. évi IV. törvény (Ptk)
  9. §
(1)bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vett. A Legfelsőbb Bíróság Pk. 42-es számú állásfoglalása értelmében államigazgatási jogkörben okozott kárnak a Ptk.
  1. §-a alkalmazása s szempontjából csak államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni. Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének feltételei: A jogellenes magatartás, az államigazgatási tevékenységgel okozati összefüggésben álló kár, az államigazgatási szerv vétkessége, felróható magatartása továbbá az, hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségek a károsult által igénybe vételre kerültek. A perben irányadó tényállásból megállapíthatóan a ...Megyei Bíróság megállapította, hogy az I. rendű alperesi jogelőd és ...Község Önkormányzatának jegyzője a perbeli közigazgatási határozatokat jogszabálysértően hozta meg, ezért ezen határozatokat hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezést követően a felperes a részére megállapított rendelkezésre állási támogatást megkapta, illetve jelenleg is a rendelkezésre állási támogatásban részesül. A kialakult bírói gyakorlat szerint valamely jogszabályi rendelkezésnek az államigazgatási szerv részéről történő téves értelmezése ezzel összefüggésben a bizonyítékok téves értékelése a jogellenes felróható magatartást önmagában nem valósítja meg, ehhez nyilvánvaló és kirívó jogsértés szükséges. Egyértelmű a gyakorlat abban, hogy a jogértelmezési tévedés az alperesek kárfelelősségének megállapítására nem ad alapot. Önmagában tehát az, hogy a ... Megyei Bíróság a közigazgatási perben a határozatok jogsértő voltát megállapította, nem eredményezi a közigazgatási szerv kártérítési felelősségének fennállását, mivel ehhez az szükséges, hogy az alperes magatartásának felróhatósága megállapítható legyen. A felperes a perben a kereseti kérelmét - bírói felhívás ellenére - ... Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatalával szemben tartotta fönn, előadva, hogy az első fokon eljáró hatóság a Polgármesteri Hivatal volt. Az iratokból megállapíthatóan azonban első fokon ...Község Önkormányzatának jegyzője járt el és nem pedig a Polgármesteri Hivatal. A helyi önkormányzatokról szóló
  2. évi LXV. tv. 36 §
(2)bekezdése szerint a jegyző vezeti a képviselő testület hivatalát. Az
  1. évi XXIII. tv. (Ktv.)
  2. §-a értelmében a közszolgálati jogviszony a helyi önkormányzat és a jegyző között áll fenn. Az
  3. évi LXV. tv.
  4. §
(1)bekezdése szerint az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. Ugyanakkor e testület jogi személyiséggel nem rendelkezik, így az önkormányzat alkalmazásában álló jegyző károkozó magatartásáért a Ptk.
  1. §-a alapján az önkormányzat tartozik felelősséggel. Így a jegyzőnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
  2. évi III. tv.
  3. §-a szerinti feladatkörében okozott kárért nem a polgármesteri hivatal, hanem az önkormányzat, mint a jegyző munkáltatója tartozna felelősséggel, a kártérítés feltételeinek fennállása esetén. (Ekként foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság a Pfv. V. 21.789/2004/
  4. számú, a Pfv. V. 20.665/2009/
  5. számú döntéseiben, valamint a BH. 2003.
  6. számú jogesetben.) Ennek alapján a polgármesteri hivatal II. rendű alperes a felperes irányába kártérítési felelősséggel nem tartozhat. A megyei bíróság figyelmeztette a felperest, hogy a perben neki kell bizonyítania azt, hogy az alperesek vele szemben kifejezetten a személye miatt, ellene irányulóan hozta meg a perbeli határozatokat. Erre vonatkozóan azonban a felperes bizonyítást nem ajánlott föl, illetve azt kérte csupán, hogy a bíróság hallgasson meg néhány, az alperesek részéről megjelölendő személyt, hogy a közmunka program keretében milyen munkakörben dolgoznak, és részére milyen munkakörök felajánlása lett volna lehetséges mindezek alapján. Ezen személyek meghallgatása ugyanakkor nem támasztotta volna alá azt, hogy a határozatok meghozatalára a felperes személye ellen irányulóan került volna sor, így a megyei bíróság ezen bizonyítás lefolytatását mellőzte. A perben az alperesek részéről kirívó és nyilvánvaló jogsértés megállapítható nem volt, mint ahogy azt sem, hogy a perbeli határozatok meghozatala kifejezetten a felperesek személyére tekintettel történt. Helytállóan hivatkozott az I.rendű alperes arra, hogy semmiféle jogszabályi kötelezettsége sincs sem az I. sem a II.rendű alperesnek arra, hogy a felperest közmunka program keretében foglalkoztassa. Ilyen jogszabályhelyet egyébként maga a felperes sem tudott megállapítani. A felróhatóság hiánya mellett teljesen megalapozatlan a felperes arra való hivatkozása, hogy az alperesek jogszabályoknak megfelelő határozta esetén ő munkát végezhetett volna, így a rendelkezésre állási támogatásnál nagyobb mértékű jövedelemre tehetett volna szert. A közigazgatási perekben a határozatok hatályon kívül helyezése folytán, mint ahogyan arra az I.rendű alperes is hivatkozott, a felperest ért kár elhárult, hiszen a felperes ezen döntése következtében olyan helyzetbe került, hogy a rendelkezésre állási támogatás részére utólagosan megfizetésre került, illetve továbbra is rendelkezésre állási támogatásban részesül. A megyei bíróság a közigazgatási perben hozott határozatokból nem tartotta levezethetőnek azt a felperesi előadást, hogy a jogszabályoknak megfelelő döntés esetén a felperes bizonyos munkakörökben biztosan dolgozhatott volna a II.rendű alperesnél. A fentebb kifejtettek szerint ilyen foglalkoztatási kötelezettsége a II.rendű alperesnek, illetve az önkormányzatnak nincs is. Mindezek alapján a felperes vagyoni kár megtérítésére vonatkozó keresete megalapozatlan. Szintén megalapozatlan a nem vagyoni kár megtérítésére irányuló keresete is, hiszen a fentebb leírtak szerint a felperes a perben nem tudta bizonyítani, hogy a határozatok meghozatala kifejezetten az ő személyére tekintettel történt volna. A bíróság pedig kirívó és nyilvánvaló jogsértést az alperesek részéről megállapítani nem tudott. Mindezek alapján a megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Tekintettel arra, hogy a felperes pervesztes lett, a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli a 6/
  7. (VI. 26.) IM. rendelet
  8. §-a alapján. Ezzel egyidejűleg a megyei bíróság a Pp.
  9. §
(2)bekezdés alapján megállapította, hogy a felperes pervesztes lett, és pártfogó ügyvédjének munkadíját az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés jogosultsága a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
  1. október
  2. napján ... Éva sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.