A határozat elvi tartalma: Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg a biztosító helytállási kötelezettségét és annak mértékét. 1952. III. Tv. 536. §
(1)Pfv.VIII.20.484/2012/7.szám A Kúria a dr. Szabó István ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Szotáczky Gábor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen kártérítés iránt a Siófoki Városi Bíróság előtt 6.P.20.834/
- számon megindított, és a Somogy Megyei Bíróság
- december 7-én 2.Pf.21.523/2011/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. felülvizsgálattal Kötelezi az alperest, hogy 15 felperesnek 15.000 (Tizenötezer) perköltséget. támadott részében napon belül fizessen meg a forint + ÁFA felülvizsgálati Az alperes a saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes az alperessel kötött perbeli vagyonbiztosítási szerződés alapján a cím alatti, tulajdonát képező házas ingatlan melléképületét érintő - felhőszakadásokból, szélviharokból eredő károsodás miatt indított keresetében az ÁFA-t is magában foglaló 2.155.328 forint és kamatai javítási költség megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.094.469 forint tőkét és kamatait, valamint 440.000 forint részperköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felek közötti biztosítási szerződés alapján az alperes kártérítési felelősséggel tartozik a felperes tulajdonát képező melléképületben bekövetkezett károkért. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és az alperes marasztalását 1.675.575 forintra és annak késedelmi kamataira leszállította. Megváltoztatta a késedelmi kamat kezdő időpontját, részben megváltoztatta a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést is és a felperesnek fizetendő elsőfokú részperköltséget 400.000 forintra leszállította. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta. A kereset jogalapja tekintetében osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. A bizonyítási eljárás adatai alapján megállapította, hogy a medréből a viharos erejű szél nyomóhatására kilépő víz, a felhőszakadásból származó talajfelszínen áramló víz szél által keltett hullámzása miatt a felperes telkével szomszédos telken a felperes melléképülete mellett a talaj megsüllyedt, hullámtorlódás keletkezett. Emiatt a felperes melléképületének alapozása alól a föld kimosódott, és ez okozta a melléképület alapozásának, valamint a falazatnak a megsüllyedését, repedését, a kémény és a melléképület járólapozásának repedését. A káresemény idején a térségben biztosítási eseménynek minősülő nagy mennyiségű csapadék hullott, több napon át felhőszakadások voltak és 15 méter/secundum-ot meghaladó erősségű viharos szél fújt. Az elsőfokú bíróság helytállóan fogadta el ítélkezése alapjául ... kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét. A helyreállítási költség összegével kapcsolatos alperesi fellebbezést részben alaposnak ítélte a biztosítási szerződési feltételek alapján, ezért a marasztalás összegét 418.894 forint ÁFA-val csökkentette. Az alperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő annak megváltoztatása, a kereset elutasítása iránt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 536.§
(1)és
(2)bekezdésében, a biztosítási feltételekben foglaltakat, a Pp. 164.§
(1)bekezdését, továbbá a Pp. 206.§
(1)és
(3)bekezdésének rendelkezéseit. Előadta, hogy a lefolytatott bizonyítás eredménye szerint az épület károsodáshoz vezető folyamat nem minősül biztosítási eseménynek, és a szerződési feltételek értelmezése nem a szakértő feladata. Nem nyert igazolást, hogy a falazatot és az alapozást a szél vagy a hullámok nyomó- vagy szívóereje rongálta meg. Az altalaj kimosódása vagy állékonyságának elvesztése nem feleltethető meg az árvíz, vihar, vagy felhőszakadás biztosítási esemény leírásának. A biztosítási szabályzat szerint a biztosító nem téríti meg a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat. Kifogásolta továbbá, hogy a bíróság és a szakértő nem választotta külön a szomszéd telekre kiáramló víz alámosó hatásait és az esőzésben közvetlenül lehulló víz károsító hatását. Amennyiben elfogadható a biztosítási esemény bekövetkezése, álláspontja szerint kármegosztásnak lenne helye. A helyreállítás költségeivel kapcsolatban előadta, hogy annak csak az eredeti állapot helyreállítását kell fedeznie. A másodfokú bíróság nem foglalkozott azzal a fellebbezési indokával, hogy a korábban nem létező szerkezetek többletköltségeit nem kell térítenie. Sérelmezte továbbá a szakvélemény szerinti anyagigazgatási költség felszámíthatóságát. Végül kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság, bár a javára módosította az őt terhelő perköltség összegét, döntését nem részletezte. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult annak helyes indokai alapján. Álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok aggálytalan szakvéleményre alapították ítéletüket. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálva megállapította, hogy az alperes rendkívüli perorvoslati kérelme nem megalapozott. Az alperes a perbeli biztosítási szerződésnek az Ügyféltájékoztató és feltételek C megjelölésű részében - többek között - biztosítási eseményként határozta meg a vihart és a felhőszakadást. Felhőszakadás esetében nem tekinti biztosítási eseménynek a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat. A perben lefolytatott szakértői bizonyítás alapján a szerződési feltételek helyes értelmezésével [Ptk. 207.§
(1)bekezdés] helytállóan jutott az eljárt bíróság arra a következtetésre, hogy a szerződés szerinti biztosítási esemény bekövetkezett, és az alperes által hivatkozott kockázatkizárás nem volt alkalmazható. Az alperes arra helyesen utalt, hogy a szerződési feltételek értelmezése nem a szakértő feladata. A szakértő a Pp. 177.§
(1)bekezdése értelmében a bíróság hiányzó szakismeretét pótolja. Ennek megfelelően a bíróság a szakértői bizonyítás eszközével azt vizsgálta, hogy a perbeli melléképület károsodott-e, milyen károsodás tapasztalható a melléképületen és a károsodásnak mi a pontos oka. ... igazságügyi szakértő feladata volt továbbá a kijavítási költség meghatározása (6.P.20.834/2010/10.). A szakértő alapszakvéleményében és annak kiegészítésében, valamint a személyes meghallgatásakor a kompetenciájába tartozó kérdésekre aggálytalan válaszokat adott. Szakkérdés volt annak megállapítása, hogy az adott esetben mely okok indították el a károsodás bekövetkezéséhez vezető folyamatot. A szakértő a talajvíz okozta károsodást kizárta. A szakvélemény alapján megállapítható - és ennek van ügydöntő jelentősége -, hogy 2010 júniusában a tartós, több napig tartó viharok (15 méter/secundum sebességű szél), és felhőszakadások indították el azt a folyamatot, amely a melléképület károsodásához vezetett. Ezért nem tévedett az eljárt bíróság annak megállapításával, hogy az alperesi biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási esemény (vihar, felhőszakadás) megvalósult, és ezért az alperes helytállási kötelezettsége fennáll. A kármegosztással kapcsolatos alperesi érvelés sem megalapozott. Kármegosztás alkalmazására a Ptk. 340.§
(1)bekezdése értelmében akkor kerülhet sor, ha a károsult a kár bekövetkeztében felróható magatartásával maga is közrehatott. Kármegosztásra az alperes a fellebbezésében sem hivatkozott. A jogerős ítélet nem támadható felülvizsgálattal olyan kérdésben, amely nem volt az első- és másodfokú eljárás tárgya. Az alperesi biztosítótársaság szerződési feltételei értelmében a károsodott melléképület javításához szükséges és a kár időpontjában fennálló nettó helyreállítási költséget kell az alperesnek megtérítenie. A másodfokú bíróság erre tekintettel változtatta meg; szállította le az ÁFA összegével az alperest terhelő marasztalás összegét. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése kapcsán - az alperes felülvizsgálati előadásával ellentétesen - indokát adta annak is, miért fogadta el a szakértő által kidolgozott kijavítási költséget (jogerős ítélet 4. oldal). A felülvizsgálati bíróság az összegszerűség kérdésében is egyetértett a jogerős ítélet álláspontjával, annak megváltoztatására nem volt indok. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a perköltségről rendelkező döntésével kapcsolatban konkrét kérelmet nem terjesztett elő. Ennek hiányában a jogerős ítélet kifogásolt rendelkezése nem volt felülbírálható. A kifejtett indokoknak megfelelően a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperest a felperes képviseleti munkadíjként felmerült felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. Az alperes a saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alapján tárgyaláson kívül bírálta el. a Pp. 274.§
(1)bekezdése Budapest,
- május
- dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., dr. Senyei György bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző