Kfv.37332/2011/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az építésügyi hatóság az építtetőt terhelő kötelezettséget az építési munka szabályossá tételéhez feltétlenül szükséges mértékben állapíthatja meg. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.332/2011/11.szám A Kúria a dr.Koczka Judit által képviselt felperesnek a dr.Kulcsár György jogtanácsos által képviselt Békés Megyei (5600 Békéscsaba, József Attila u. 2-4.) alperes elleni építési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Békés Megyei Bíróság

1. február
2. napján kelt 7.K.23.153/2009/
3. számú ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Békés Megyei Bíróság 7.K.23.153/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárás illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes bejelentését követően az elsőfokú hatóság megállapította, hogy magánszemélyek (a továbbiakban: építtetők) helyrajzi számú, a természetben szám alatt található ingatlanon a lakóingatlanuk mögött a felperessel közös hátsó telekhatárig húzódóan ismételt földfeltöltést végeztek
6. augusztus hónapban. Az elsőfokú építési hatóság helyszíni szemle tartását, valamint a tanúk meghallgatását követően megállapította, hogy az építtetők a korábbi jogerős határozatban foglaltakat teljes körűen nem teljesítették, ezért őket végrehajtási bírsággal sújtotta, valamint kötelezte a telekhatárok mellett három méteres sávban engedély nélkül létesített földfeltöltésnek a telekhatár melletti egy méteres sávban történő elbontására. Ezen túlmenően fennmaradási engedély benyújtására kötelezte a földfeltöltés további részére, valamint az építési szabályoknak megfelelő csapadékvíz-elvezetés kialakítása kapcsán. Az ügyben született jogerős határozat felülvizsgálata iránti perben a megyei bíróság 7.K.23.115/2006/
7. szám alatt hozott ítéletet, elutasítva a felperes keresetét. A jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.39.155/2008/
8. számú ítéletével hatályában fenntartotta. A fenti előzmények után az elsőfokú építési hatóság- bontást elrendelő határozatát az alperesi jogelőd
9. március
10. napján meghozott XVII.593-3/
11. hivatkozási számú és B01/510-1/
12. számú határozatával megváltoztatta és kötelezte az építtetőket a 18486 helyrajzi számú telken, a
13. augusztus hónapban építési engedély nélkül létesített földfeltöltés a szomszédos számú (felperesi) telekkel közös telekhatár melletti, a számú lakóház végfalától a telek hátsó határvonaláig húzódó - szakaszának egy méteres sávjában, a Gerlai u.
14. számú telek csatlakozó terepszintjének magasságáig történő visszabontására az eredeti állapotnak megfelelően; továbbá a telekhatár melletti három méteres sávban a terepszint átalakítására oly módon, hogy a közös telekhatár melletti területrészről a csapadékvíz a szomszédos ingatlanra ne folyhasson át, annak építményében kárt ne okozhasson, a többletként jelentkező (közvetlenül el nem szikkadó) csapadékvíz pedig a telek előtti utcai csapadékvíz befogadó árokba kerüljön kivezetésre. A felperes a tényállás tisztázatlansága és a kötelezés pontatlan meghatározása miatt élt keresettel, amelyet a megyei bíróság ítéletével elutasított. Jogerős ítélete indokolásában kifejtette, hogy a tanúk nyilatkozatai a terepfeltöltés mértékének megállapítása szempontjából érdemi jelentőséggel nem bírnak. A szakértői vizsgálatot érintő kérdésben a felperesre hárult a bizonyítás, azonban ez irányú kötelezettségének nem tett eleget. Az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról szóló 40/1997.(XII.25.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.)
15. § /2/ bekezdése előírja, hogy a kötelezettséget csak a telek szabályossá tételéhez feltétlenül szükséges mértékben állapíthatja meg az építésügyi hatóság, az eredeti csatlakozó terepfelszín pontos meghatározását nem írja elő. A hatóság a kötelezettséget azért rendelte el, hogy a tereprendezés az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet (a továbbiakban: OTÉK)
16. és
17. §-ában foglalt előírásoknak is megfeleljen. Rámutatott, hogy azon kérdések, amelyekben a felperes szakértő kirendelését indítványozta, a végrehajtási eljárásban, a kivitelezéskor vizsgálandók. Mindezért nem volt olyan további bizonyításra váró tény vagy körülmény, amely új eljárás lefolytatását indokolttá tette volna. A hatóság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
18. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
19. § /1/ bekezdés b/ pontja alapján jogszerűen rendelte el az építést megelőző állapot helyreállítását. Végezetül hangsúlyozta, hogy a határozatban foglaltak teljesítéséhez szükséges műszaki megoldás kidolgozása nem a hatóság, hanem a kötelezettek feladata, ezért az előírt kötelezettség hiányosságára, pontatlanságára vonatkozó felperesi kifogás nem alapos. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve annak hatályon kívül helyezése mellett a kereseti kérelemnek történő helyt adást. Felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
20. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
21. § /1/-/4/ bekezdésére,
22. § /1/ bekezdés a/, b/ pontjára,
23. §-ára,
24. §-ára, 140-
25. §-ára hivatkozott azzal, hogy az alapeljárásban a tényállás megfelelő tisztázására a hatóságnak szakértőt kellett volna kirendelnie. Kifejtette, nem került tisztázásra az eredeti terepfelszín, így nem állapítható meg az sem, hogy a földfeltöltést meddig kell visszabontani. A megyei bíróság tévesen jutott arra az álláspontra, hogy az alperesi határozat a jogszabályi előírásoknak megfelel. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A megyei bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le, azt a Kúria mindenben osztja. A Kúria előrebocsátja, hogy a Pp.
26. § /2/ bekezdése értelmében a Kúriától a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni, jogszabálysértésre hivatkozással. Az elsőfokú bíróság feladata a jogerős közigazgatási határozat törvényességének ellenőrzése, ez irányú kereseti kérelem esetén annak vizsgálata is, hogy a hatóságok a rájuk vonatkozó eljárásjogi rendelkezéseket betartották-e. A Ket. a közigazgatási és nem a peres eljárásra vonatkozóan tartalmaz eljárási szabályokat, így a hivatkozott Ket-béli rendelkezéseket a jogerős ítélet nem sérthette meg. A megyei bíróság a rendelkezésre álló tények, adatok, bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyezkedett arra az álláspontra, hogy az alperes a tényállást megfelelően tisztázta. Az építési hatóság az R.
27. § /2/ bekezdésében rögzítetteknek megfelelően írta elő az építtetőket terhelő kötelezettséget, amelyet úgy határozott meg, hogy az a telek szabályossá tételéhez feltétlenül szükséges mértéket ne lépje túl. A Pp.
28. § /1/ bekezdéséből fakadóan a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Az alperesi határozat jogszabálysértő voltát a felperes csak állította, azonban bizonyítani nem tudta, sőt az elsőfokú bíróság többszöri felhívása ellenére sem előlegezte meg a szakértői költségeket, noha a megyei bíróság a bizonyítás irányáról, a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyítási teherről megfelelően tájékoztatta. A Kúria osztja azon ítéletbéli megállapítást, mely szerint a határozat végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges műszaki megoldás kidolgozása és annak megfelelő végrehajtása az építtetőkre hárul. A földfeltöltést megelőző állapot helyreállítását az Étv.
29. § /1/ bekezdés b/ pontjára alapozottan az építési hatóság jogszerűen rendelte el, a megyei bíróság pedig helytállóan állapította meg, hogy az ehhez kapcsolódó kötelezés az irányadó anyagi jogszabályoknak megfelel. A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott és érdemi felülvizsgálat alapját képező jogszabályi rendelkezéseket a jogerős ítélet nem sértette meg, ezért a Kúria azt a Pp.
30. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp.
31. § /1/ bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. Köteles továbbá a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is, figyelemmel az illetékekről szóló
32. évi XCIII. törvény
33. § /3/ bekezdésére és
34. § /1/ bekezdésére, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
35. § /2/ bekezdésében foglaltakra. ,
36. május
37. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok Dr.Sperka Kálmán sk. előadó