Pf.20238/2012/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.238/2012/3.szám A Szegedi Ítélőtábla a Bródy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bródy János ügyvéd) által képviselt felperesnek - a dr. Klincsik Melinda Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Klincsik Melinda ügyvéd) által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás elrendelése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék

1. február
2. napján kelt 7.P.20.385/2012/
3. számú ítélete ellen az alperes
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 19 000 (tizenkilencezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperes kiadásában jelenik meg a (lap neve) című ingyenes mezőgazdasági információs és kereskedelmi időszaki lap. Az alperes ügyvezetője bejelentést tett a NAV-hoz, miszerint tudomása van arról, hogy a S. Kft. (termék 1.,
5. neve) elnevezésű termékeit hamisítják, megjelölt továbbá két üzletet, ahol ezeket forgalmazzák. A bejelentés alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Délalföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága előtt 61003-713/2011.bü. szám alatt eljárás indult áru hamis megjelölése bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A hatóság a nyomozást - figyelemmel arra, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés - megszüntette. A határozatban rögzítésre került, hogy a felperesi gazdasági társaságnál lefoglaltak 5 db (termék
6. neve) rovarölő szert, majd a termékek lefoglalását a hatóság megszüntette és kiadni rendelte a felperes -2- ügyvezetőjének azzal, hogy a S. Kft. területi képviselője a lefoglalt termékeket azonosította, az azokon található azonosító kódok létező termékkódok, amelyek Magyarországon kerültek forgalomba helyezésre, ezért eredeti terméknek minősülnek és a felperes igazolta, hogy azokat a K. Zrt-től szerezte be. A határozat tartalmazza a fentieken túl, hogy a R. Kft. a S. Kft. megbízásából próbavásárlást végzett a felperesi gazdasági társaságnál, az ott vásárolt 2 db (termék
7. neve) terméket átadta a S. Kft. részére, amely azokat Svájcba küldte vizsgálatra. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az érintett termékek kémiai összetétele nem egyezik meg az eredeti termékével. Az alperesi kiadvány
8. december hónapban megjelenő VIII. évfolyam
9. számában tett közzé írást (cikk címe) címmel a főszerkesztő tollából. Az írás idézi a korábbi lapszámban megjelent és a növényvédő szerek hamisításáról közreadott cikket, idézet formájában tartalmazza a nyomozást megszüntető határozat előzőekben írt, a R. Kft. próbavásárlására, illetve a S. Kft. által végzett vizsgálat eredményére vonatkozó részeit, majd a következőket rögzíti: (cikk egy része). A felperes az alperesi kiadvány főszerkesztőjének
10. január
11. napján kézbesített levelében az alábbi helyreigazító közlemény közzétételét kérte: (helyreigazítás) . Az alperes a kérelemben foglaltaknak nem tett eleget. A felperes keresetében kérte a bíróságot, kötelezze az alperest az előzőekben írt tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére. Keresete indokolásaként előadta, hogy az alperes által megjelentetett cikk valótlan tényként közölte a felperesről, hogy szándékosan hamis növényvédő szereket forgalmazott, s ezzel a termelőknek kárt okozott. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint valós tényeket közölt, a nyomozást megszüntető határozat megállapította a hamisítás tényét. Ezen túl a felperes által alkalmazott eladási ár, valamint az egyéb -3Pf.II.20.238/2012/3.szám körülmények is arra utalnak, a felperes tudott arról, hogy üzletében hamisított termék került forgalomba hozatalra. Hangsúlyozta, a S. Kft. megbízottja által végrehajtott próbavásárlás során beszerzett két termékről megállapítást nyert, hogy azok hamisítottak, csatolta a S. Kft.
12. június
13. napján kelt, az (termék
14. neve) termék vizsgálatára vonatkozó jelentését. A termelői károk bekövetkeztének igazolására tanúként kérte meghallgatni a tárgyalásra előállított (képviselő neve)-t, a S. Kft. meghatalmazott képviselőjét. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően a (lap neve) című időszaki lap legközelebb megjelenő számában a címoldalon tegye közzé - a sérelmezett írással azonos helyen és betűszedéssel - az alábbi közleményt: (közlemény ) Kötelezte az alperest 38 100 Ft perköltség, valamint 36 000 Ft elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. Az alperes védekezésével ellentétben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nyomozást megszüntető határozat indokolása nem alkalmas a sajtóközleményben megjelent sérelmezett tényállítások valóságának a bizonyítására. A csatolt határozat az eljárás során beszerzett bizonyítékok (tanúvallomás, okirat) tartalmát ismerteti, de a hamis termék forgalmazásának tényét nem állapítja meg. Az alperes által csatolt S. Kft. által készített vizsgálati jelentés sem alkalmas az alperesi állítás valóságának a bizonyítására, abból ugyanis nem állapítható meg, hogy a vizsgált termék azonos a felperestől vásárolttal, mivel a jelentés szerint egy termék bevizsgálása történt meg, míg a S. Kft. két felperestől vásárolt termékről nyilatkozik a rendőrségi határozat szerint. Mellőzte az alperes által a tárgyalásra előállított személy tanúkénti meghallgatását, rámutatva, hogy a S. Kft. meghatalmazottjának tanúvallomása önmagában egyéb bizonyíték hiányában az alperesi tényállítások igazolására nem alkalmas, részint a tanú érdekeltsége okán, részint pedig az „unus testis, nullus testis" elvére tekintettel. Hangsúlyozta, az alperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a felperes tudott a termék hamis voltáról, s ennek ismeretében értékesítette azt, illetve annak is tudatában volt, hogy a -4- nem megfelelő összetételű növényvédő szer hatáskimaradása miatt a termelőknek kárt okoz. Ennek bizonyítása pedig álláspontja szerint a tanú meghallgatásától nem volt várható. Ugyancsak mellőzte a szabálysértési hatóság megkeresését, utalva arra, amennyiben az eljárásban határozat született volna, arról az alperes ügyvezetőjét, mint feljelentőt nyilvánvalóan értesítik, s ezáltal az alperesnek is tudomása lenne az érdemi döntésről. Az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében az alperes elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását, másodlagosan annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság indokolatlanul mellőzte a felajánlott tanúbizonyítás lefolytatását. Hangsúlyozta, a tanú a S. Kft. alkalmazottjaként tudomással bír a hamisításról, a hamis áruk árainak aránytalan eltéréséről, és ennek következtében a termelőket ért károkról. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak a tanút mindenképpen meg kellett volna hallgatnia, s csak ezt követően mérlegelhette volna a vallomás bizonyító erejét. Változatlan álláspontja szerint a perben csatolt határozat igazolja az áru hamis voltát. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg, abból a jogszabályoknak megfelelő következtetést vont le, érdemi döntése helytálló, az ítélőtábla határozatának kifejtett indokaival is egyetért, ezért azt a Pp.
15. §